Szeretnénk bemutatni, hogy milyen ellátásban részesülnek a koronavírus miatt kórházi ellátásra szorulók, és milyen körülmények között végzik munkájukat az orvosok, ápolók, valamint a tesztelést végző mentősök és egyetemisták. Kérjük az egészségügyi dolgozókat, hogy küldjenek fotókat és szöveges beszámolókat a munkájukról az Átlátszónak – kérésre névtelenséget is biztosítunk, hogy ne érje őket semmilyen retorzió.

Támogatási kampány

A magyar egészségügy koronavírussal kapcsolatos állapota és kapacitása a hivatalos kormányzati kommunikáció szerint teljesen megfelelő és elegendő, azonban az ellátásban dolgozók és/vagy ismerőseik beszámolói szerint hatalmas a leterheltségük és teljesítőképességük határán vannak.

Romániában beengedtek egy covidkórházba egy stábot, és a közel fél órás riportban arccal-névvel nyilatkozott az igazgató mellett több orvos és ápoló is. Nálunk ez elképzelhetetlen: a kórházak csak az irányításukat ellátó Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) engedélyével nyilatkozhatnak – illetve nyilatkozhatnának, de általában nem kapnak rá engedélyt.

Azt is csak az Orbán Viktor miniszterelnök Facebook-oldalára tavasszal feltöltött videókon láthatta a lakosság, hogy milyen egy-egy magyar intézmény, ahol koronavírusos betegeket kezelnek. Még az állami hírügynökség, az MTI képanyagából sem derül ki semmi a jelenlegi helyzetről: az utolsó kórházas fotók október 15-én készültek Debrecenben a Richter koronavírus elleni gyógyszerének klinikai vizsgálata kapcsán, előtte pedig június 11-én tettek közzé egy képriportot egy ápolónő éjszakai műszakjáról a Szent János Kórházban.

Tavasszal több intézményből is közöltek fényképeket, de a második hullámban már semmit nem mutatnak meg.

A Magyar Orvosi Kamara által gyűjtött anonim beszámolók szerint a kórházi helyzet tragikus: lélegeztetőgép ugyan van bőven, de személyzet kevés, és egyre fáradtabb, leterheltebb, mert egyre több a beteg. Lovas András, a Szegedi Tudományegyetem volt aneszteziológus és intenzív terápiás adjunktusa, jelenleg is COVID-19 betegellátásban dolgozó orvos, a kevés arccal-névvel nyilatkozni merő szakember egyike is erről ír az Átlátszónak.

Koronavírusos betegeket gyógyító orvos indít cikksorozatot az Átlátszón

Cikksorozatommal a laikus közönséghez szeretném közelebb hozni az intenzív terápia szakmai világát. Célom, hogy a COVID-19 betegek ellátásának bemutatásán keresztül valós és hiteles képet kaphassanak az olvasók arról, hogy valójában mi folyik egy kórház falain belül, hiszen Olaszországgal vagy Nagy-Britanniával szemben hazánkban ezek a videó felvételek és riportok hiányoznak a nyitott tájékoztatáshoz.

A tesztelésbe kvázi kötelező jelleggel bevont egészségügyi hallgatók is fejetlenségről számoltak be: az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) munkáját kell segíteniük, de az OMSZ-t nem készítették fel kellőképpen az érkezésükre. Egy orvostanhallgató a retorzióktól tartva névtelenül írta az alábbi beszámolót, amit Pusztai-Pintér Mónika, a Momentum politikusa tett közzé a Facebookon: 14 órás műszak, napi 1 szendvics és 5 ezer forint.

Koronavírus: totális szervezetlenség és káosz az orvostanhallgatók munkába állítása körül

Az Operatív Törzs a járvány megfékezéséhez az orvostanhallgatók segítségét kérte. A medikusok egy úgynevezett “kötelező önkéntesség” keretében támogatják az Országos Mentőszolgálat munkáját. A kényszerhelyzet szülte kezdeményezés lebonyolítása azonban rendkívül kaotikusnak látszik a rosszul szervezett kommunikáció és az átgondolatlan feladatkiosztási rendszer miatt.

Szeretnék bemutatni a valós helyzetet, ezért továbbra is várjuk az egészségügyi dolgozók (orvosok, ápolók, mentősök, szakdolgozók, medikusok) beszámolóit és fotóit az info@atlatszo.hu címre, vagy az anonim Magyarleaks postaládánkba. Kérésre anonimitást biztosítunk: sem a nevüket, sem más, a beazonosításukra alkalmas adatot nem teszünk közzé, a fotókon az arcokat kitakarjuk.

Címlapkép: Megkezdődött az országos koronavírus-tesztelés a szociális intézményekben 2020. november 20-án. (fotó: Vadnai Szabolcs/kormany.hu)

Szél Bernadett pert nyert az EMMI ellen: a bírósági döntés értelmében a tárcának ki kellett adnia a képviselőnőnek a kórházi ágyfelszabadításra vonatkozó miniszteri utasítást, és az azt megalapozó döntéselőkészítő anyagokat. A minisztérium a napokban küldött Szélnek néhány dokumentumot, de azokból nem derül ki semmi újdonság, csak a szokásos 2 százalékos kiürítést ismétlik. A mai napig nem tudni, hogy milyen számítás alapján küldték haza a betegeket a kórházakból, illetve volt-e egyáltalán bármilyen számítás, vagy csak úgy ötletszerűen rendelték el az ágyfelszabadítást.

Támogatási kampány

Szél Bernadett független országgyűlési képviselő áprilisban kérte ki az Emberi Erőforrások Minisztériumától (EMMI) a koronavírus miatt tavasszal végrehajtott kórházi ágyfelszabadításról szóló miniszteri döntést és az annak alapjául szolgáló számításokat, becsléseket, háttéranyagokat. A minisztérium csak a miniszteri utasítást adta ki a képviselőnőnek, a többire azt írta, hogy azok kiadása “a közfeladatot ellátó szerv törvényes működési rendjét vagy feladat-és hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását” veszélyeztetné.

Szél emiatt pert indított az iratokért az EMMI ellen, és október közepén a Facebook-oldalán számolt be róla, hogy elsőfokon nyert: a bírósági döntés értelmében a minisztériumnak ki kell adnia az ágyfelszabadítás háttéranyagait.

Most, bő egy hónappal a bírósági ítélet után a képviselőnő azt közölte, hogy az EMMI a bírósági ítéletre reagálva csak annyit írt, hogy az ágyfelszabadítást kapacitásfelmérés előzte meg, és elismételték azt a korábbi – azóta tényekkel már többször megcáfolt – kormányzati állítást, hogy csupán a kórházi ágyak 2 százalékát kellett kiüríteni, mert 58 százalék már eleve üres volt.

A tárca elküldte Szélnek a kapacitásfelméréshez használt táblázatokat is, amelyekben szerepelnek a kórházak összesített és betöltött ágyszámai intenzíves/szubintenzíves, lélegeztetésre és covidos beteg ellátására alkalmas bontásban is. Azonban semmi olyan dokumentumot, becslést vagy számítást nem küldött a minisztérium, amiből kiderülne, hogy mi alapján döntötték el, hogy mennyi kórházi ágyat kell felszabadítani a várható koronavírusos betegek részére.

“Hiába kötelezte a bíróság az EMMI-t az adatok kiadására, a minisztérium nem küldött semmi olyan szakmai anyagot, amiből látnánk, hogy a járvány milyen felfutásával számoltak. Ez azt is jelentheti, hogy nem volt ilyen anyag és hasraütésszerűen döntöttek a 60 százalékról, de azt is, hogy – bírósági ítélet ide vagy oda – nem adják ki ezeket. Nem is tudom, melyik a rosszabb.” – írja Szél.

Az ágyszámokat is Szél perelte ki

A tavaszi ágyfelszabadítást követő felháborodást követően az EMMI azt közölte áprilisban – és azóta is ezt ismételgeti a kormánykommunikáció -, hogy amikor Kásler Miklós EMMI-miniszter utasításba adta a kórházaknak az ágyak 60 százalékának kiürítését, már eleve az 58 százalékuk üres volt, tehát csak 2 százaléknyit kellett kiüríteniük az intézményeknek.

Szél Bernadett júliusban indított pert a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) ellen, miután az intézmény megtagadta a kórházi ágyak napi foglaltsági adataira (ebből az adatból derül(ne) ki, hogy pontosan hány beteget küldtek haza a kórházakból az ágyfelszabadítás során) vonatkozó közadatigénylésének megválaszolását.

A bírósági kereset már hatott a NEAK-ra: nem várta meg a per végét, hanem október elején elküldte a képviselőnőnek az általa kért adatokat. Azokból az derült ki, hogy a hivatalosan mantrázott 2 százaléknál jóval több ágyat ürítettek ki, és a krónikus osztályokról küldték haza a legtöbb beteget.

Több kórházban felére-harmadára csökkent a betegek száma márciusról áprilisra

Szél Bernadett júliusban pert indított a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) ellen a kórházak március-áprilisi foglaltsági adataiért, hogy megtudja, milyen ütemben zajlott a koronavírus-járvány miatti ágyfelszabadítás. A képviselő most megkapta az adatokat, amikből kiderül, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma által kommunikált 2 százalékos ágyfelszabadításnál jóval nagyobb mértékben csökkent a betegek száma több intézményben.

Akkor grafikonokra tettük a Szél által a NEAK-tól kapott adatbázist, ami három kategóriában (országos, megyei és intézményi) szinten tartalmazta az ágyszámokat. Összesen 19 195 főt küldtek haza, közülük 7 938-an voltak aktívan, 11 257-en krónikusan betegek. Megyei szinten az ágyak számát tekintve a budapesti kórházakban volt a legnagyobb csökkentés: egy hónap alatt 1 717 aktív és 3 054 krónikus beteget küldtek haza (összesen 4 771 főt). Intézményi szinten a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórházból küldték haza a legtöbb aktív (404) és krónikus (731) beteget is, összesen 1 135 főt.

Adatvizualizáció: négy kórházban is teljes kiürítést végeztek márciusról áprilisra

Szél Bernadett a múlt héten nyilvánosságra hozta a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőtől (NEAK) megszerzett, a koronavírus első hulláma alatti ágyfelszabadításra vonatkozó adatbázist. A képviselőnő a NEAK ellen júliusban indított pert, de az intézmény végül az eljárás vége előtt kiadta neki a kért dokumentumokat.

Erdélyi Katalin

Címlapkép: Kásler Miklós EMMI-miniszter (fotó: EMMI)

“Ekezdődött a tesztelés, de arról alaposan megfeledkeztek, hogy mi lesz az eljárás, ha ez a helyzet bekövetkezik”– fogalmaz hétfői bejegyzésében a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezt erősítették meg az állami tesztelés elindításának napján az Átlátszónak nyilatkozó pedagógusok is: senki nem tudja, milyen lépések következnek a pedagógusok országos (gyors)tesztelése után. Ráadásul úgy tűnik, hiába betegszik meg, vagy hal meg egyre több pedagógus a koronavírus miatt, továbbra sincs szó az iskolák bezárásáról, és még a maszkviselés sem kötelező az órákon. Mivel az állami hatóságoktól alig jön információ, az Orvosi Kamarához hasonlóan a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete is online felületet indított az érintettek beszámolóit nyilvánosságra hozva, hogy kiderüljenek a valós adatok a járványhelyzetről.

Támogatási kampány”COVID-megbetegedés történt az oktatási intézményben, ahol dolgozol, vagy ahová a gyerek jár? Itt jelentsd be!”– szólítja fel az érintetteket a PDSZ a weboldalán egy külön erre a célra kialakított felületen. Az online nyomtatványon többek között arra kérdeznek rá, hogy az adatközlő intézményében hány koronavírus miatti megbetegedés, esetleg halál történt, hogy mennyire kapott tájékoztatást az intézménye vezetőségétől vagy a fenntartójától, hogy milyen lépések követték a pozitív esetek kiderülését (kontaktkutatás, karantén, online oktatásra váltás).

A beküldött adatok – anonimizálva, de az intézmények és települések nevét jelölve –, egy Google-táblázatban elérhetők. Mi térképre tettük az információt az iskolai megbetegedésekről, pozitív tesztekről, amit kedd estig a pedagógusok az ország különböző részeiről beküldtek a szakszervezetnek.

Oktatási intézményekben bejelentett betegek és elhunytak száma november 2. és 22. között

Megkerestük a Klebelsberg Központot, hogy megtudjuk, az ő nyilvántartásuk szerint szeptember 1. óta hányan betegedtek meg vagy haltak meg koronavírus-fertőzés miatt állami oktatási intézményekben, illetve azt, hogy hány pedagógus kért, illetve kapott erre hivatkozva teljes táppénzt a betegállománya idejére.

A PDSZ kérésére nemcsak adatokat, hanem az adott intézményekben a járványhoz kapcsolódó körülményekről is küldenek leírást a beküldő pedagógusok. Ezekből a leírások az derül ki, hogy sok a megbetegedés az iskolákban és a pedagógusok teljesen magukra hagyottnak érzik magukat. A szakszervezet a héten indult országos pedagógus-tesztelésekről is online gyűjti az érintettek beszámolóit.

“Hiába volt kinn az utolsó adat nov. 2-án, hogy nincs se diák, se tanár pozitív, volt és a múlt héten is volt még aki kórházban volt tüdőgyulladással.”

“6 alsós tanár pozitív. Felsőről nem tudok. De olyan pedagógus tanít, akinek a gyereke pozitív, mert neki nincs tünete. Van szülő, aki nem engedte gyerekét iskolába. Iskola válasza: le fog maradni. Burkolt célozgatás.”

“Eddig 6 covidos volt, egytől egyig életerős férfiemberek és 4-5 hét is, amíg teljesen rendbe jöttek.”

“12 megbetegedés, ebből 8 intézményi dolgozó. Osztályok vándorlása közben nincs fertőtlenítés, két hónapig sehol se kellett maszk. Mai napig mennek az tanórán kívüli sportok.”

“A covidos tanárunk miatt az osztálya karanténban tanul 22-ig. A többi osztály iskolába jár, ahol tanított, mivel a kérdésemre adott válasz: szorosabb kapcsolatban van a 8. osztályával, mint a többivel. ( Heti 5 óra vagy három óra a többivel)”

“Az iskolánkban egy diák 16 napja lélegeztetőn van egy kolléga írt róla nekünk, de a vezetőség senkit nem tájékoztatott. Egy tanár COVID-os, ő számolt be minden kollégának róla, de a vezetőség nem tájékoztatott. Nincs jogunk tudni? Ki van adva az iskoláknak, hogy tartsák titokban?”

“Néhány szülő jelezte, hogy nem küldi gyerekét az iskolába, de a kollegáknak fogalmuk sincs mi a teendő.”

“Az 5-8 osztályokban dgitális oktatás van, mert olyan sok a kiesett pedagógus, hogy nem tudják ellátni az órákat. “

“Konkrét megbetegedésről nem tudok az iskolában, viszont vannak olyan osztályok, ahol több gyermek közvetlen családtagja igazoltan koronavírusos, illetve vannak olyanok, akik vélhetően azok (tesztelésük folyamatban). A gyermekem 12 napja beteg, covid gyanú, kórházi sürgősségi ellátásra is szorult az osztálytársak közül 2 szülő igazoltan fertőzött, egy pedig jó eséllyel az. Intézményvezető nem a teljes igazságot mondja e la szülőknek. Pl: nincs igazol fertőzött. Ez igaz, de a gyermekem szinte biztosan az (kórházi szakorvosi vélemény alapján, ill. több szülő is, akiknek a gyermeke potenciális vírushordozó. Csak azért nincs róluk negatív teszt, mert az orvosok nem teszteltetik a tünetmentes gyerekeket. A kisfiam feltehetőleg egy ilyen gyerektől kapta el….) “

“Csak a kolleganőtől tudom, hogy az egyik tanító néni a fertőzött. “

“1 megbetegedésről (tanár) és 1 fertőzöttről érkezett hivatalos igazgatói tájékoztatás. Az érintett kolléganő az utolsó munkanapján már nem érezte jól magát, de bent volt egész nap. Neki rengeteg a kontaktja az intézményben, sok osztályt tanít, ebédeltet, uzsonnáztat. Kontakt nem tudom lett-e megadva, nem valószínű, mivel “nálunk ilyet nem lehet” – hangzott el korábban. “Mi maszkban tanítunk, nem hagyhatjuk el a táblát, nem mehetünk be a gyerekek közé. ” Legalábbis ez a hivatalos álláspont. Életszerű. A következő intézményvezetői levél ment 3 osztály szülőinek: “Kedves Szülők! A mai napon X.Y. kollégánk Covid-tesztje pozitív lett. Kérjük Önöket, hogy a következő napokban figyeljenek gyermekeikre. Kolléganőnk végig maszkban tartózkodott a gyerekek között, ennek ellenére, kérjük a fokozottabb figyelmet. Köszönettel.” A gyerekek közt voltak megbetegedések korábban, ebből talán 3, ha hivatalos volt. Az érintett osztályok továbbra is iskolába jártak. Nehéz követni melyik gyerek miért hiányzik. Volt olyan, hogy a szülők igazoltan COVID-osak voltak, a gyerek meg bejárt iskolába.”

“Az őszi szünetre lett 8 pozitív tanár. Nem lehetett nyilvánosságra hozni, mivel érettségiztető intézmény volt és meg lehessen tartani-ehhez tanárokat toboroztak. állítólag a Tanker nem engedélyezte, hogy nyilvánosságra kerüljön. Szülőnek az igazgatónk nem ad igazolást járvány idejére – ha szeretnék otthon tartani a gyereket. “

“1 tanár (minimum) valószínűleg pozitív- karanténban és (2 családtagja)- háziorvos: kérheti a tesztet, de csak 5-6 nap múlva jönnek tesztelni- aztán plusz napok az eredmény, addigra úgyis letelik a karantén.”

Oktatási intézményekben bejelentett betegek és elhunytak száma november 2. és 22. között

Mivel a kormány által kiadott eljárásrend alapján nem kötelező a maszkviselés az általános iskolákban, sok támadás éri – a szülők, és sokszor kollégáik, főnökeik részéről – azokat a tanárokat, akik mégis megkérik a diákjaikat az óra alatti maszkviselésre. Az Átlátszónak nyilatkozó egyik pedagógus olyan helyzetről is beszámolt, amikor ő azért kapott “szidást” az iskolája vezetésétől, mert az iskola bejáratánál történő kötelező hőmérőzés során lázasnak talált diákot félreállította.

“Nyitott ablaknál, télikabátban tanítottunk, de így is elkaptuk” – nyilatkozta az Átlátszónak egy 750 fős pécsi oktatási intézményben oktató középkorú tanárnő. Ő nem került kórházba, már gyógyulóban van, de megviselte a betegség. Beszélt arról, hogy az állami fenntartású iskolában, ahol tanít, az egyedüli védőeszköz, amit kapott a mindenütt kötelező fertőtlenítőszereken kívül, az önkormányzat által küldött két darab, mosható textilmaszk volt.

Amikor megbetegedett, teljesen elképedve tapasztalta, hogy csak 8 nappal azután volt lehetősége tesztelni, hogy ő az intézményben, ahol tanít jelezte az igazgatónak, hogy COVID-tünetei jelentkeztek. Sőt, nemcsak hogy a tesztelése késlekedett, hanem “se karantén, se kontaktkutatás” nem volt, saját döntése alapján maradt otthon.

A kontaktkutatás hiányára utal az a dokumentum is, amit a pécsi járványügyi hatóság küldött ki olyan családoknak, ahol a gyerek olyan osztályba jár, ahol COVID-pozitív diákot találtak. Eszerint ugyanis ha egy gyereket az osztálytársa pozitív tesztje vagy megbetegedése miatt hazaküldenek, a vele egy háztartásban élőkre nem vonatkozik semmilyen korlátozás, amíg az érintett diáknak nincsenek tünetei.

A járványügyi hatóság levele

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) országos választmányi tagja, pécsi ügyvezetője, Nagy Erzsébet pedagógusként dolgozik. Munkahelyéről, a helyiek által “Nevelési Központ”-ként hivatkozott Pécsi Apáczai Csere János Általános Iskola, Gimnázium, Kollégium, Alapfokú Művészeti Iskolából vasárnap délelőtt jelezték, hogy a héten indul a gyorstesztelés náluk.

Nagy szerint az új intézkedéssel az a probléma, hogy senkinek fogalma sincs arról, hogy mi a teendő az intézményekben a tesztelés után – a pozitív tesztet produkáló pedagógus hazaküldésén kívül. Lesz-e kontaktkutatás, osztályonkénti, évfolyamonkénti karantén, vagy intézménybezárás.

“Az intézményeknek pontos protokollra lenne szükségük ahhoz, hogy ha bekövetkezik, amiről beszélünk, mi történjék. Nem ártott volna ezt is kidolgozni, közzétenni.” Nagy Erzsébet furcsállta azt is, hogy az országos tesztelésbe először nem akarták bevonni a karanténban lévő kollégákat, ezt külön kérnie kellett a szakszervezetnek.

Beszéltünk egy ezer fölötti létszámú alapítványi iskola (óvoda, általános iskola és gimnázium) igazgatójával is. Ebben az intézményben ahol szeptember óta rendszeresen és szisztematikusan folyik a tesztelés és a kontaktkutatás, illetve ennek alapján az érintettekre vonatkozó időszakos karantén, illetve online oktatás, szeptember óta 78 diák és 31 dolgozó kapta el a vírust. Ehhez összesen több, mint 800 tesztet végeztetett el az iskola, amit a szülők és a fenntartó alapítvány közösen fizettek.

Úgy tűnik, ez az intézmény megfelelő és következetesen alkalmazott stratégiával sikeresen kezelte a járványhelyzetet: a múlt héten végzett 43 PCR tesztjük mindegyike negatív lett, és nem lett pozitív eredmény a hét elején indult állami tesztelés részeként 77 dolgozójukon végzett gyorsteszteknek sem.

Ennél jóval nehezebb helyzetben vannak az állami fenntartású oktatási intézmények, ahol mindenhez központi engedély kell. A PDSZ szerint problémát okoz az is, hogy – bár erre szerintük törvényi lehetőség is lenne – sok iskolaigazgató nem igazolja azoknak a gyerekeknek a mulasztását, akiknek a szülei a helyzet miatt inkább otthon tartanák a gyereküket.

Az Átlátszónak nyilatkozott egy ilyen állami intézménybe (budapesti, belvárosi iskolába) járó diák – egyébként orvosként dolgozó – apja is. “A hatodik kerületben elég rossz a helyzet, a diákok és tanárok fele beteg. Azt hiszem a lányom is elkaphatta a COVID-ot a múlt héten, több napja lázas. Én nagyon megbántam, hogy engedtük iskolába menni a gyerekeinket.”

Ha valaki az állami oktatási intézmények fenntartója, a Klebelsberg Központ weboldala segítségével próbálna eligazodni a járványhelyzettel kapcsolatban, nem sok segítséget talál. Ott ugyanis a legutóbbi, a járványhelyzettel kapcsolatos hír szeptember 30-i keltezésű, s az intézmény weboldalán a járványnak dedikált rovatban pedig csak az első hullám idején kiadott EMMI-közlemények olvashatók.

Horn Gabriella

Infografikák: Szabó Krisztián

Forrásaink szerint Ukrajna arra készül, hogy a mai napon egy miniszteri találkozón lezárja a Hmelnickij-i atomerőmű környezeti hatásvizsgálati eljárását – annak ellenére, hogy több országot is kihagytak a nemzetközi konzultációból, köztük hazánkat is. Ezzel Ukrajna egyértelműen nemzetközi jogot sértett, és erre az ENSZ számtalanszor fel is hívta a figyelmét. Ahogy korábban megírtuk, Hmelnickij-ben olyan atomreaktorokat akarnak üzembe helyezni, amelyeket még 1985-ben kezdtek építeni, de aztán a csernobili katasztrófa hatására félbehagytak. Azóta pedig ott rozsdásodnak a félkész szerkezetek esőben, hóban, szélben. Hmelnickij a magyar határtól csak 500 kilométerre van.

Támogatási kampány

A mai miniszteri találkozóról nemhivatalos forrásoktól kapott információinkat megerősíti az a facebook-poszt, amelyet a Hmelnickij-i Atomerőmű tett közzé kedden. A poszt megszólaltatja az Energoatom elnökét is, aki az idézet szerint „arra számít, hogy a környezetvédelmi minisztérium november végéig jóváhagyja a Hmelnickij-i Atomerőmű 3 és 4 blokkjának környezeti hatásvizsgálatáról szóló jelentést”. (Az Energoatom az ukrajnai atomerőműveket üzemeltető állami vállalat.)

A nemzetközi jog értelmében azonban Ukrajnának a környezetvédelmi hatásvizsgálati eljárásban tájékoztatnia kellett volna a környező országokat a projektről és a beruházás lehetséges környezeti hatásairól. Ebben az eljárásban azt vizsgálják a hatóságok, hogy a nukleáris blokkok, felépítésük és üzemeltetésük során, milyen hatással lehetnek a környezetre. Egy atomerőmű esetében ezek a hatások értelemszerűen az adott ország határain is túlnyúlhatnak, ezért fontos, hogy minden érintett ország véleménye figyelembe legyen véve.

Egy baleset Magyarországra is komoly hatással lehetne

A terjedési modellek szerint egy Csernobil-szintű baleset esetén Magyarország is nagyot kaphatna a sugárdózisból, attól függően, hogy éppen milyen akkor az időjárás. Például, ha egy olyan napon következne be katasztrófa az 1-es blokkban, mint amilyen 1995. július 11-én volt, akkor Magyarország északkeleti része nagyot kapna a sugárdózisból. Ha a 1995. július 7-ei viszonyoknak megfelelő napon történne baleset, akkor kisebb mértékben, de az ország egész területét érintené a sugárzás, július 20-án viszont elkerülne minket a szennyeződés. Erről részletesen a korábbi cikkünkben írtunk:

Csernobil után, harminc éve félbehagyott reaktorblokkokat helyeznének üzembe Ukrajnában

Az elmúlt hetekben a Csernobil-sorozat jóvoltából a fél világ újraélte a történelem egyik legnagyobb atomkatasztrófáját (1986, Ukrajna). Ennek fényében különösen ijesztőnek tűnik az az elképzelés, hogy az 1980-as években elkezdett, félkész reaktorblokkokat építsenek tovább és helyezzenek üzembe a magyar határtól 500 kilométerre, az ukrajnai Hmelnickij-ben.

Egy esetleges baleset nem holmi alarmista ijesztgetés: bár a fent említett, keddi blogposztban az Energoatom elnöke úgy nyilatkozott, hogy a befejezetlen erőművek állapota „néhány fémszerkezet cseréjének szükségessége ellenére teljes mértékben megfelel a tervezési követelményeknek”, más vizsgálatok viszont nem ezt mutatták. Korábbi szakértői jelentések az építmények sérüléseiről, korrodáló vas-szerkezetekről, megrepedt betonról szóltak.

Az Osztrák Környezetvédelmi Hivatal által készített elemzés szerint a hivatalos dokumentációk egyáltalán nem tartalmaznak megfelelő információkat a meglévő épületszerkezetek állapotáról. Továbbá arról sem, hogy a helyszín minden tekintetben megfelel-e a nemzetközi biztonsági pl. a földrengéseknek és a tornádóknak való ellenállósággal kapcsolatos előírásoknak.

Elvileg bele lehetne szólni

A nemzetközi környezetvédelmi hatásvizsgálati eljárás úgy zajlik, hogy a beruházást végző ország (jelen esetben Ukrajna) értesíti az eljárás megindításáról a potenciálisan érintett országokat, akik jelzik, hogy részt kívánnak-e venni az eljárásban. Ha igen, akkor megkapják a vizsgálati anyagokat, ami alapján kérdéseket tehetnek fel, állást foglalhatnak, vagy adott esetben jogi lépéseket is tehetnek.

A lakosság pedig közmeghallgatás keretében kap tájékoztatást a projektről, és szintén kérdezhet, véleményt nyilváníthat.

A Hmelnickij-i projekt esetében mindez elég felemásan valósult meg: míg Ausztriával, Belorussziával és Lengyelországgal rendben lefolyt az eljárás, Magyarország, Szlovákia, Románia és Moldova valamiért kimaradt az egyeztetésekből. Annak ellenére, hogy mind a négy ország jelezte Ukrajnának a részvételi szándékát az eljárásban. Az üggyel kapcsolatban az illetékes ENSZ-testület, az UNECE 2018 óta vizsgálódik, és az ülések jegyzőkönyvei szerint számos alkalommal szólították fel Ukrajnát, hogy adjon érdemi magyarázatot a helyzetre. Erről bővebben itt írtunk:

Továbbra sem egyeztetnek velünk az ukránok egy félbehagyott atomerőmű befejezéséről

Ahogy júliusban részletesen beszámoltunk róla, az ukrajnai Hmelnickij-ben olyan atomreaktorokat akarnak üzembe helyezni, amelyeket még 1985-ben kezdtek el, de aztán a csernobili katasztrófa hatására félbehagytak. Azóta ott rozsdásodnak, vetemednek a félkész szerkezetek esőben, hóban, szélben, fagyban. Ez a magyar határtól csak 500 km-re van.

Mivel ez nem történt meg, idén szeptemberben a testület felszólította Ukrajnát, hogy haladéktalanul vegye fel a kapcsolatot az érintett négy ország minisztériumával. Kiemelték, hogy ennek elmaradása a nemzetközi jog megsértését jelenti. Megkerestük az ügyben illetékes Agrárminisztériumot, de sajnos nem kaptunk tőlük választ. Az Energiaklub azonban úgy tudja, hogy az Agrárminisztérium a szeptemberi ENSZ-ülés óta sem kapott semmilyen hivatalos értesítést az ukrán féltől, a jelen cikkben is taglalt fejlemények hatására azonban ezen a héten felvette a kapcsolatot Ukrajnával.

Fülöp Orsolya

Claude Moniquet nem emlékszik, hogy beszélt-e Habony Árpáddal vagy Tombor Andrással tavaly decemberben a budapesti Marriott Hotelben. A volt francia hírszerző állítja, hogy nincs magyar ügyfele, de válaszai nem cáfolják azt a korábbi következtetésünket, hogy tavalyi látogatásának köze lehetett a Magyar Nemzet leleplezőnek mondott cikksorozatához.

Támogatási kampány

Ugyan sosem volt magyar ügyfele, de elképzelhető, hogy személyesen beszélgetett Habony Árpáddal vagy Tombor Andrással tavaly Budapesten a Marriott szállóban — árulta el nekünk Claude Moniquet volt francia hírszerző. Moniquet-ot emailben kerestük meg, miután úgy találtuk, hogy szerepe lehetett a Magyar Nemzet „leleplezőnek” mondott, ámde a valóságban megtévesztő cikksorozatának előtörténetében.

Már megint egy politikai lufival dezinformálja a Magyar Nemzet az olvasóit és a titkosszolgálatot

A Magyar Nemzet napilap “Soros karmesteréről” szóló hatrészes, tényfeltárónak mondott cikksorozata és az azt kísérő felhajtás első ránézésre a a kormánnyal baráti média üzemszerű működésének terméke. Alaposabban megvizsgálva már a szokásos színvonalat is messze alulmúló kompromatnak látszik.

Ennek azért van jelentősége, mert ha volt Moniquet, illetve az említett urak között valamilyen kapcsolat, az alátámasztja azt a korábban kifejtett következtetésünket, miszerint a cikksorozat megírását övező eseménysorozat vezethetett az egyik magyar nemzetbiztonsági szolgálat vezetőjének őszi menesztéséhez.

Hogy kicsoda?

A francia-belga kettős állampolgárságú Moniquet korábban a francia hírszerző ügynökség, a DGSE munkatársa volt. 2002-ben társalapítója volt a European Strategic Intelligence and Security Center (ESISC) nevű, brüsszeli bejegyzésű szervezetnek. Az ESISC 2017. során tett szert Európa-szerte kétes hírnévre, amikor “Az örmény kapcsolat” címet viselő elemzéseket jelentetett meg.

Ezek az elemzések egy Gerald Knaus nevű osztrák elemzőt próbáltak meg bemószerolni, aki akkoriban az azerbajdzsáni illiberális rezsim korruptív európai befolyása ellen küzdött a nyilvánosságban.

Abban az ügyben az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése, a PACE hivatalos vizsgálata lényegében Knausnak adott igazat. Moniquet-ról, illetve az intézetéről pedig kiderült, hogy azeri vonalon már korábban is végzett munkákat.

Az Európában már lebukott azeri lobbi inspirálta a Magyar Nemzet legújabb tényfeltárását

Kövess minket vagy lépj velünk kapcsolatba itt! A Magyar Nemzet “Soros karmesteréről” szóló cikksorozatában felhasznált dokumentumok története Azerbajdzsán európai befolyásolási kísérletének ügyéig vezet. A 2018-ban vizsgálóbizottsággal és politikai botránnyal zárult korrupciós ügyet részben a Magyar Nemzet által most célba vett Gerald Knaus tárta fel és hozta nyilvánosságra, akit ezért az azeri illiberális rezsim európai szövetségesei már akkor megpróbáltak lejáratni.

A Magyar Nemzet szóban forgó, szeptemberi cikksorozata Moniquet-ék korábbi elemzéseihez hasonlóan Knaust támadta, azzal a különbséggel, hogy az osztrák elemzőt most nem örménybérencnek, hanem „Soros György karmesterének” akarták beállítani. Különböző jelekből arra következtettünk, hogy a kormánybarát napilap őszi cikkei — amiket fullos médiahadjárat követett — olyan anyagokat használhattak fel, amiket akár az ESISC-től vagy annak vezetőjétől is kaphattak.

Nincs magyar ügyfelünk, de ha volna, akkor is ezt mondanánk

Moniquet a nekünk írt, angol nyelvű emailben azt állítja: neki, illetve „az ESISC-nek sem volt SOHA magyar ügyfele”. Az exhírszerző válaszát árnyalja, hogy — amint ő is leírja a levelében — a személyes vagy az ESISC-en keresztül fennálló, ügyfelekkel meglévő vagy éppen nem meglévő kapcsolatai “természetesen üzleti titoknak számítanak”, és semmi sem kötelezi arra, hogy válaszoljon az Átlátszónak.

Hozzátehetjük: az ESISC honlapján olvasható, hogy „ügyfeleik részére garantálják a lehető legbizalmasabb eljárásmódot”, amire nézve biztosíték, hogy „tíz év során egyetlen ügyfelüket sem azonosították nyilvánosan”. Moniquet mindenesetre kategorikusan tagadja, hogy köze volna egy korábban Knaust támadó, anonim Twitter-profilhoz, vagy a Magyar Nemzet erről szóló cikkeihez.

Ahogy írja: „korábban nem volt tudomásom a Magyar Nemzet cikkeiről. Elképzelhető, hogy a szerzők felhasználtak egyes elemeket azokból a nyilvános anyagokból, amiket a weboldalunkon az elmúlt 18 évben közzétettünk, de, miután nem tudok magyarul, ezt nem tudom ellenőrizni [megjegyzés: a honlapja szerint az ESISC rendelkezik magyar nyelvi képességgel — a szerk.] Akárhogy is, sosem volt semmiféle kapcsolatunk a szerzőkkel, vagy a Magyar Nemzet szerkesztőségének bármely tagjával”.

Miért rúgták ki a főtitkosszolgát?

Egy sokkal fontosabb kérdésben Moniquet azonban csak kitérő választ tud adni.

A témában írt hosszabb cikkünk egyik lényegi következtetése, hogy közvetve a Magyar Nemzet cikksorozatához vezető események indukálhatták az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) nevű nemzetbiztonsági szerv élén történt szeptemberi vezetőváltást is. Kiss Zoltán korábbi főigazgató távozására ugyanis mindeddig a témával részletesen foglalkozó cikkek sem szolgáltak teljes magyarázattal.

Szerintünk a Kiss menesztéséhez vezető eseményláncolatban kulcsfontosságú jelentősége lehet annak, hogy Moniquet a Migrációkutató Intézet meghívására 2019 végén Budapestre utazott, hogy előadást tartson egy terrorizmusról szóló konferencián.

A konferencián, ami a Belügyminisztérium épületétől macskaugrásnyira lévő, a fenti képen is látható, belvárosi Marriott Hotelben tartottak, a magyar nemzetbiztonsági szféra krémje is képviseltette magát. A kémelhárításnak tehát nyilván figyelnie kellett, hogy a kávészünetekben kivel smúzol a magánzóvá átvedlett külföldi exkém.

A Magyar Nemzetben megjelent cikkekkel kapcsolatban ősszel a Belügyminisztérium különösmód nyilvánosságra hozta, hogy velük kapcsolatban az AH vizsgálódik. A Magyar Nemzet verziója szerint ez azt támasztja alá, hogy sorozatban bemószerolt osztrák elemzőt figyeli a kémelhárítás.

Ugyannakor elképzelhető olyan szcenárió is, amelyben az AH nem magát az osztrákot figyelte, hanem a cikksorozat elkészítését eredményező eseményeket. Ez azt jelentené, hogy az eljárást tudatosan gerjesztették olyan kormányközeli kommunikációs szereplők, akik korábban a Black Cube-féle hangfelvételek ügyében egyszer már pórul jártak a titkosszolgálattal.

Ez a szcenárió a következő magyarázatot adná arra, hogy miért verte nagydobra a kormány a titkos vizsgálat tényét, és miért váltották le az AH főigazgatóját röviddel ezt megelőzően: azért, mert a politikai irányítás (a KGBéla-ügyhöz hasonlóan) az eljárást a nemzetbiztonsági szakemberek meggyőződésével szembemenve idő előtt leállítatta és annak tényét nyilvánosságra hozatta.

Azt nem lehet tudni, hogy a Black Cube-affér idején kik mozogtak a titokban készített hangfelvételek környékén, amiket a mostanihoz hasonlóan „oknyomozónak” mondott cikksorozatban közölt le a Magyar Nemzet szerepét akkoriban betöltő Magyar Idők, illetve Bayer Zsolt. Az Index az akkori ügy hátterére rálátó forrásokra hivatkozó cikke szerint “a megbízókat olyan kormányközeli szereplők között kell keresni, akiknek ráhatásuk van ugyan a kormányzati politikai kommunikációs stratégiára, de formálisan nem részei a kabinetnek”.

Habony Árpád Washingtonban 2014-ben.

A Moniquet-ot meghívó Migrációkutató Intézetről tudni, hogy a Habony Árpádhoz köthető Századvég és a Tombor Andráshoz köthető Matthias Corvinus Collegium alapította közösen. A nagy kérdés: a francia vajon kapcsolatba lépett-e velük? Ebben a kardinális jelentőségű kérdésben a francia exhírszerző a következőket mondja:

„A konferencia két napja során számos ebéden, illetve vacsorán vettem részt. Lehetséges, hogy ezek során volt valamiféle kapcsolat köztem, valamint Habony Árpád, illetve Tombor András urak között; akár beszélgethettem is velük.”

„De nem emlékszem (több tucatnyi résztvevővel beszéltem). Mindenesetre nem ’ismerem’ őket abban az értelemben, hogy nincs és soha nem is volt bármilyen kapcsolatunk, és soha nem cserélt köztünk semmi gazdát.”

Sajtókapcsolatok A 2019 decemberi terrorizmus-konferenciát követően két interjú is jelezte, hogy Moniquet-ban fantáziát látnak a kormánnyal baráti sajtó környékén. Az egyiket a KESMA kormánybarát médiaholdinghoz tartozó Mandiner hozta, a másikat az akkoriban az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) holdudvarához tartozó Neokohn hírszájt. De Moniquet-kal már korábban is találkozhatott a magyar hírfogyasztó: 2015-ben a közmédiához tartozó Duna TV-n, 2016-ban a Fidesz-szövetséges Hír TV-n szakértett az egész Európát érintő terrorista fenyegetésről és az európai titkosszolgálatok hiányosságairól. A Monique-ot is említő cikkeink megjelenése után a volt Figyelő-főszerkesztő Kamasz Melinda érdekeltségébe tartozó növekedés.hu hírszájton jelent meg egy olyan anyag, ami férfit, az intézetét és az azeri illiberális rezsimet egyaránt mosdatta, eszerint: az ESISC “finanszírozásában azerbajdzsáni forrásokat sejtenek”, de Azerbajdzsán”azon kevesekhez tartozik, amelyek vaskézzel lépnek fel az iszlám terrorizmus ellen.”

Keleten a helyzet változóban

Moniquet jelezte azt is, hogy enyhe túlzásnak érzi azt, hogy úgy írjuk le: Európa keleti felében kiváló kapcsolatokkal rendelkezik. Válaszában külön kiemeli, hogy az ESISC működése során számos nyugati titkosszolgálattal és rendőri szervvel alakított ki gyümölcsöző kapcsolatokat, de nincsen kapcsolatuk sem közép-kelet-európai, sem kelet-európai szolgálatokkal.

„Fiatal DGSE-ügynökként Kelet-Európában (Bécsben) éltem 1985-86-ban, és számos, a keleti blokkhoz tartózó országra (Magyarországra, Lengyelországra, Bulgáriára, Romániára, Jugoszláviára, és persze a Szovjetunióra) dolgoztam, és ebben az időben természetesen kiváló kapcsolataim voltak ezekben az országokban. 1987 után más területekkel (elsősorban terrorelhárítással) foglalkoztam, miközben néhány országra (Szovjetunió/Oroszország, Jugoszlávia) továbbra is figyeltem, de a régió többi államára nem. Azóta nem tudom azt mondani, hogy a világnak ebben részében ’sok’ kontaktnak örvendhetnék” — írta nekünk az exkém.

Sarkadi Nagy Márton

Címlapkép: Claude Moniquet a Duna TV-nek nyilatkozik 2015-ben, forrása a nava.hu.

Az MNB-Ingatlan Kft. az elmúlt hónapokban rengeteg festményt vett, hogy létrehozzon egy kortárs művészeti gyűjteményt. November közepén Konok Tamás 42 alkotását vásárolták meg 109,4 millió forintért egy galériától. A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas magyar festő- és szobrászművész négy nappal az adásvétel után hunyt el, az EMMI saját halottjának tekinti.

Támogatási kampány

November 20-án jelentette be az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI), hogy életének 91. évében elhunyt Konok Tamás Kossuth-díjas festő- és szobrászművész, akit a tárca saját halottjának tekint. A minisztérium méltatása szerint Konok a geometrikus absztrakció mestere volt, aki saját elmondása szerint műveivel a láthatatlant akarta láthatóvá tenni.

Néhány nappal később jelent meg az európai uniós közbeszerzési értesítőben, hogy a művész halála előtt 4 nappal, november 16-án a Magyar Nemzeti Bank leányvállalata, az MNB-Ingatlan Kft. megvásárolta Konok Tamás 42 alkotását nettó 109,4 millió forintért a Longinvest Tanácsadó Bt.-től.

A cég Molnár Annamária és Ujvári Magdolna tulajdonában van, az általa üzemeltetett Molnár Ani Galéria pedig Budapest VIII. kerületében található. A galéria honlapján a képviselt művészek között szerepel Konok Tamás is, aki élete során Párizsban és Zürichben is alkotott, számos díjat kapott, alkotásai pedig több külföldi múzeum gyűjteményében is megtalálhatók.

A Longinvest Tanácsadó Bt.-nek biztosan jól jött, hogy az MNB-Ingatlan Kft. megvásárolta tőle Konok 42 művét 109,4 millió forintért, ugyanis az elmúlt öt évben összesen nem volt ennyi a cég nettó árbevétele (2019-ben 25 millió, 2018-ban 11 millió, 2017-ben 7 millió, 2016-ban 12,7 millió, 2015-ben pedig 11,9 millió forint forgalma volt).

Ezzel a vásárlással együtt az MNB-Ingatlan Kft. az elmúlt néhány hónapban közel 1,4 milliárd forintot költött festményekre.

• augusztusban Bak Imre 17 alkotását 165,3 millió forintért,
• szeptemberben Lakner László 18 alkotását 148 millióért,
• októberben Rippl-Rónai József Lengyel Menyhért-portréját, Frey Krisztián 29 festményét, és Korniss Dezső 4 alkotását összesen 739 millió forintért,
• november elején Maurer Dóra 17 alkotását 233 millióért,
• most pedig Konok Tamás 42 festményét vették meg 109,4 millió forintért.

A festményvásárlásokat a kezdetektől azzal indokolja az MNB cége, hogy egy kortárs művészeti gyűjteményt akarnak létrehozni. Szeptemberben a Népszava megkérdezte a Nemzeti Bankot, hogy ezt a gyűjteményt a nagyközönség is láthatja-e majd, de a lap érdeklődésére azt közölte az MNB, hogy „A megvásárolt művészeti alkotásokat az MNB-Ingatlan Kft. a Magyar Nemzeti Bank épületeinek reprezentatív tereiben, irodáiban helyezi el, és a gyűjteményt kutathatóvá, feldolgozhatóvá teszi majd a művészettörténészek, szakemberek számára.”

Erdélyi Katalin

Címlapkép: Az MNB-Ingatlan Kft. által megvásárolt egyik Konok Tamás-festmény, a Gondolatmenet struktúrája (2004/01, akril, vászon, 160×400) – fotó:konok.hu

Egy törvényjavaslat szerint a hulladékgazdálkodás teljes államosítása következhet, ami után rögtön bevezetnék a szektorban a koncessziós rendszert. A nyáron kiszivárgott előterjesztéshez képest szó sincs arról, hogy több szemétszállító is labdába rúghat: a legfrissebb tervek szerint egyetlen cég kezébe adnák a jövőben a hazai hulladékkezelést. 

Támogatási kampány

A törvényjavaslatot november 24-én, kedd este nyújtották be az országgyűlésnek, a dokumentumot a Szabad Európa szúrta ki először. A 143 oldalas irat „az egyes energetikai és hulladékgazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat” néven fut. 

A javaslatban a hulladékgazdálkodás teljes államosítása szerepel, ami után bevezetnék a szektorban a koncessziós rendszert. A koncesszióra pályázni lehet, és az állam egy általa kiválasztott cégen keresztül végeztetné el a munkát.

A NER közelébe kerülhet a szemétbiznisz

A javaslat benyújtója dr. Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes, az előadója pedig dr. Palkovics László, innovációért és technológiáért felelős miniszter. (A törvényjavaslat sarkalatosnak minősül, ezért elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának „igen” szavazata szükséges.) Amennyiben megszavazzák a törvényt, a hulladékgazdálkodás teljes átalakítását 2023. július 1-jétől vezetik be.

A több mint száz oldalas módosítócsomag legfontosabb része, hogy az államosítás után a kormány a hulladékgazdálkodási tevékenységet magánfelek bevonásával, koncessziós szerződés útján kívánja ellátni (hasonlóan a kaszinóbizniszhez).

Nyáron kiszivárgott egy hulladékgazdálkodással kapcsolatos előterjesztés, de abban még az szerepelt, hogy több koncesszor is labdába rúghat majd.

Elvennék az önkormányzatoktól a szemetet, jöhetnek a nemzeti hulladékgazdák

Az Átlátszó birtokába került miniszteri előterjesztés szerint a hulladékgazdálkodás kizárólagos állami tevékenységgé válhat, amit koncesszió útján, azaz magánvállalkozások bevonásával szerveznének meg. A feladatot teljesen elvennék az önkormányzatoktól, a 15 éves koncessziós szerződéseket a „megbízható hulladékgazdálkodó” magánvállalkozások nyilvános pályázatok mellőzésével is elnyerhetnék.

Most már azonban szó sincs erről, hanem egyetlen cégnek adnák a jövőben a hazai hulladékkezelést. További változás, hogy az előterjesztésben még megyére vagy megyék csoportjára lehetett volna pályázni, a törvényjavaslat szerint azonban az egész országra kiterjedő koncesszió jönne létre. Mindezen intézkedések az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szerint a körforgásos gazdaságra való átállást hivatottak segíteni. 

A koncesszióra pályázni lehet majd, és a szerencsés nyertesről Palkovics László ITM-miniszter döntene. A koncesszor nem egymaga végezné a munkát, hanem alvállalkozókat vonhat be, hiszen Magyarországon nincs olyan cég, ami egymaga el tudná takarítani az ország szemetét. Amennyiben megszavazzák a törvényjavaslatot, azzal minden versenyt felszámolnak a hulladékszektorban.

A lakossági hulladékgyűjtést az önkormányzatok látják el 2011 óta. A közszolgáltatási rendszeren kívüli, többnyire ipari fogyasztók tevékenysége során keletkező hulladékkal pedig jelenleg is a piaci szereplők foglalkoznak – ez az a terület, amiben jelentős profit van. A korábbi tervekkel megegyezően, a döntés értelmében az önkormányzatoktól és a jelenlegi piaci szereplőktől is elvennék a lakossági hulladékszállítást.

A Szabad Európa információi szerint „Palkovics miniszter egyenként berendelte, és személyesen tájékoztatta több iparági cég képviselőjét arról, hogy jön az államosítás. De ezt “ne államosításnak fogják fel”, hiszen alvállalkozóként lehetséges, hogy kaphatnak még majd valamilyen feladatot a monopóliumtól.”

Az önkormányzatoktól elvehetik a hulladékgazdálkodási eszközöket

A nyilvános pályázat során a pályázónak vállalnia kell, hogy továbbra is marad a rezsicsökkentett díj, és határidőre teljesítik az uniós célértékeket. 

A koncesszori tevékenység üzletileg nem tűnik túl rizikósnak, a cég a következőket kapja:  

• közszolgáltatási díjat;
• hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység ellátásáért szedhető díjat;
• környezetvédelmi termékdíjból és a visszaváltási rendszerrel összefüggő díjakból való részesedést;
• a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerből származó bevételekből való részesedést, valamint megtérítést;
• fenntartási költségekből, továbbá a koncessziós társaság tulajdonába kerülő hulladék értékesítéséből származó árbevételt.

Amennyiben a bevételek a cég költségeit nem fedezik, az állam a koncessziós társaság részére megtéríti az előző évi indokolt költség bevételekkel nem fedezett részét.

„A legvérlázítóbb, hogy az önkormányzatoktól elvennék a hulladékgazdálkodási eszközöket és létesítményeket, ami hatalmas vagyonvesztés az önkormányzatoknak” – mondta az általunk megkérdezett szakember még nyár elején az előterjesztésről. 

A jövőben ezt a kérdést még tisztázni kell, a törvénymódosítási javaslatban nem szerepel egyértelműen, hogy az önkormányzatoknak át kell-e adniuk az eszközeiket. 

“Az állam tulajdonában álló és a Koordináló szerv a vagyonkezelésében lévő hulladékgazdálkodási eszközöket, amelyeket a koncesszor pályázatában igényelt, továbbá amelyek tekintetében fenntartási kötelezettség van hatályban, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) rendelkezéseinek megfelelően a koncessziós társaság részére üzemeltetési szerződéssel az állami hulladékgazdálkodási közfeladat ellátása céljából hasznosításra és működtetésre átadja” – olvasható a törvénymódosítási javaslatban. 

Totális államosítással húznák ki a bajból a szektort

A hulladékgazdálkodás különböző szektorainak az államosítása nem jelentett megoldást, sőt, számos problémát okozott az elmúlt években. Nyilvánvaló, hogy baj van, még a nyáron kiszivárgott előterjesztés szerint is évi 54 milliárd forint többletforrás szükséges a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási rendszer működtetéséhez.

2011-ben kezdődött a hulladékgazdálkodási szektor államosítása: ekkor a nem állami közszolgáltatókat betiltották, és elrendelték, hogy a lakossági hulladékgyűjtést csak önkormányzati tulajdonú nonprofit cégek végezhetik. Később a rezsicsökkentés bevezetése az önkormányzati tulajdonú cégeket küldte padlóra, mert az általuk beszedhető díjakat befagyasztották, a tetejébe pedig lerakási járulékot is kellett fizetniük.

Jelenleg az önkormányzatoknak az egyik legnagyobb  problémát a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. (NHKV), közismertebb nevén a kukaholding jelenti. 2016-tól a kukaholding felügyelete alá került az egész ország területén a közszolgáltatás keretében gyűjtött hulladékok kezelése. A cég nem gyűjti be a hulladékot, csupán beszedi a szolgáltatási díjakat, és azt elvileg továbbítja a közszolgáltatók részére.

Azonban számos probléma adódott abból, hogy a hulladékgazdálkodási csúcsszerv nem képes hatékonyan ellátni a feladatát, és nagy csúszásokkal fizet a munkát elvégző cégeknek. Tüttő Kata, Budapest városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettese a közösségi oldalán számolt be nyár elején arról, hogy a cég január óta nem fizetett a szemétszállítást elvégző Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt.-nek az elvégzett szolgáltatásért.

A törvényjavaslatot számos kritika érte

Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere Facebook-oldalán reagált a hírre. 

„A kormány szándékai, céljai egyszerűen leírhatók: bár az önkormányzatok meg tudnák csinálni jól és olcsón a közfeladatokat, nekik nem hagyják, mivel azonban a saját maguk által összetákolt állami cégek képtelennek bizonyultak erre, inkább eladják az egészet, mindennek az árát persze végül az emberek fizetik meg. És mindezt Rogán Antal fogja levezényelni (…) Az éjjel megjelent mindkét fontos törvényjavaslat ugyanazt a célt szolgálja, a privatizációt. Előbb államosítottak, központosítottak, most pedig koncesszióba adnák a hulladékgazdálkodást és a mobil díjfizetés rendszerét” – írta a főpolgármester. 

Karácsony arra célzott, hogy szintén kedd este jelent meg az a kormányjavaslat, amiben magánszereplőnek adná ki a kormány a mobil fizetési platform üzemeltetési jogát. A mobilfizetést eddig az állami tulajdonú Nemzeti Mobilfizetési Rendszer (NMFR) végezte, aminek része a közterületi mobilparkolás, a mobilfizetés útján megváltható autópályamatrica vásárlás, valamint az e-útdíj vásárlás. Nemrég rendelték Rogán Antal alá a Nemzeti Koncessziós Irodát, aminek többek között az a feladata, hogy javaslatot tesz egyes kizárólagos állami gazdasági tevékenységek gyakorlásának koncessziós szerződéssel történő átengedésére.

Nagy Miklós, a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség (CSAOSZ) főtitkára októberben kritizálta a kormányelőterjesztést, akkor még nem volt ismert számukra sem a mostani törvénymódosítási javaslat.

„A hulladékgazdálkodási tevékenységek kizárólagos állami hatáskörbe vonásáról szóló javaslat az államosításnak példátlan módja az Európai Unión belül, és a javasolt formában semmilyen garanciát nem ad a célok teljesítéséhez. Az államosítás kiterjesztése különösen a jelenleg piaci alapon jól működő ipari-kereskedelmi hulladékokra indokolatlan, felesleges és számos EU-s és hazai jogszabályt sért. A CSAOSZ az előterjesztés részletes jogi elemzését el is készíttette, és az érintett szakmai szövetségekkel való egyeztetés után el is juttatta az érintett minisztériumoknak.” – írta Nagy Miklós.

Három év börtön vár az illegális szemetelőkre

A módosítócsomagra az uniós jogharmonizáció miatt is szükség van, az EU ugyanis számos olyan célt határozott meg, amihez új intézkedéseket kell bevezetni. A vonatkozó uniós irányelvnek való megfelelés érdekében a tervezet az italcsomagolások esetében egy automatákból és kézi visszaváltóhelyekből álló visszaváltási rendszert vezet be, amelyben a vásárló a műanyag, alumínium és üveg csomagolási termékek után visszakapja a csomagolás díját.

Az illegális hulladéklerakókkal szemben is keményebben lépnének fel januártól. A jövőben azt, aki jelentős mennyiséget meghaladó – azaz 1000 kg vagy 10 köbméter – hulladékot helyez el illegálisan, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethetik majd. A szabálysértőket is szigorúbban büntethetik, az illegálisan szemetelőknek pénzbírságot kell fizetniük.

A hulladékgazdálkodás a jövőben a kormányhivatalokhoz kerül, és az új hatóság feladata lesz a jövőben többek között

• a körforgásos gazdálkodásra való áttérés felügyelete;
• a hulladékgazdálkodáshoz kapcsolódó tevékenységek engedélyezése, felügyelete és ellenőrzése;
• továbbá ők fogják koordinálni az illegális hulladéklerakás felszámolását és büntetését is.

A szervezet életre hívása már régóta csúszik: az Innovációs és Technológiai Minisztériumban készült tervek szerint július 1-jétől kellett volna felállnia az új hulladékgazdálkodási hatóságnak.

Zsilák Szilvia

Címlapkép: Pixabay

A lakosok figyeltek fel arra, hogy a Gyáli-patak vizét valamilyen anyag türkizkék színűre festette. A környezetszennyezést jelentették a Fővárosi Csatornázási Műveknek (FCSM), ami rövid időn belül intézkedett, így a szennyezés nem jutott el a Dunába. Az FCSM azt nem tudta kideríteni, hogy milyen anyag festette meg a patak vizét egy kilométer hosszan, azt pedig továbbra is vizsgálják, hogy ki a felelős a szennyezésért.

Támogatási kampány

November 20-án, pénteken a Soroksár – ittlakunk.hu Facebook-oldalára felkerült néhány fotó a Gyáli-patakról. A képeken az látható, hogy a csatorna vizét valamilyen anyag türkizkék színűre festette. “Ez sajnos nem a természetes kék színe a Gyáli-pataknak” – ezzel a kommenttel tette közzé a lap a szennyezésről a fotókat.

A szennyezésről több helyi lakos is készített felvételt, Bereczki Miklós önkormányzati képviselő (Jobbik) telefonon jelentette a környezetszennyezést a Fővárosi Csatornázási Műveknek (FCSM).

A cég arról tájékoztatta kedden a portált, hogy a szennyezés eredete nem ismert, annyit lehet tudni, hogy a szennyezőanyag a Virágpatak úti magán csapadékkiömlőn keresztül került a Gyáli-patak 2-es ágába. Úgynevezett olajfogó hurkát helyeztek ki, a felgyülemlett kék szennyeződést szippantással eltávolították a patakból. A szennyezés nem jutott el a Dunáig, még a Gyáli-patak fő ágába sem. A szennyezőanyag összetétele kedden még ismeretlen volt, az FCSM Központi Laboratóriumában még zajlott a csapadékkiömlőből vett minták elemzése

Az FCSM azt ugyan nem tudta megmondani a lapnak, hogy milyen anyag került a vízbe, de abban biztos volt, hogy “a szennyezés maradandó környezeti károsodást nem okozott”.

Nem tudták kideríteni, milyen anyag szennyezte be a vizet

Megkerestük a környezetgazdálkodó céget, hogy sikerült-e kideríteni, hogy mi színezte be a csatornát, és hogy ki a felelős a szennyezésért. Időközben meglett az FCSM Központi Laboratóriumának vizsgálati eredménye, de azt nem tudták meg, hogy mi az az anyag, ami elszínezte a csatornát.

“A kiömlőből vett minta érdemi mennyiségben, koncentrációban szennyezőanyagot nem tartalmazott, a kékes színt okozó anyag ismeretlen eredetű” – írta lapunknak az FCSM.

A cég az Átlátszónak küldött csütörtöki válaszában még azt sem tudta pontosan megmondani, hogy ki felelős a szennyezésért, de azt kiderítették, hogy melyik csapadékkiömlőn keresztül került a szennyezés a vízbe. “Jelenleg is zajlik a Virágpatak úton található telephelyek és cégek csapadékvízelvezető hálózatának vizsgálata” – közölte az FCSM.

“Társaságunk munkatársai a helyszínre kiérve, a torkolati szakasztól a felvizi irányba elindulva, visszakövették a szennyezést. A felvizi szakaszon, a patak 2. ágában találták meg a korábban említett magán csapadékkiömlőt, ahonnan abban az időben a torkolati szakasznál látható, hasonlóan kékes-szürkés színű víz folyt a patakba. Munkatársaink innen vettek mintát, melyet beszállítottak az FCSM Zrt. Központi Laboratóriumába. A helyszínen nem lehetett megállapítani, hogy a csapadékmentes idő ellenére, honnan kerülhetett színes víz a magán csapadékkiömlőbe.” – írták lapunk érdeklődésére.

Felszíni vízbe bocsátott szennyezés esetén a területileg illetékes vízvédelmi hatóság  bírságot szabhat ki.

Olajfogó hurkát helyeztek ki a Gyáli-patak 1-es és 2-es ágának a találkozásához. Fotó: Ambrus Anna

Több mint egy kilométert érintett a szennyezés

A Gyáli-patak (Gyáli 1. főcsatorna) a Ráckevei-Dunába torkolló 32 km hosszú vízfolyás, melynek teljes vízgyűjtő területe 450 négyzetkilométer. A hajdan mezőgazdasági területek vízelvezetését szolgáló csatorna ma a nagy kiterjedésű beépített terület – Ferihegyi repülőtér, 4. sz. főút, M0 és M5 autópálya, ipari parkok – csapadékvizének és tisztított szennyvizének a befogadója. A Gyáli 1-es főcsatorna Monor területéről indul, tovább haladva érinti Vecsést, Üllőt, Gyömrőt és Budapestet.

A Népszava egy évvel ezelőtti riportja arról számolt be, hogy egy nyári esőzés után ugyanis még szennyvíz is ömlött a Gyáli-patakba. 

A mostani szennyezés a 2-es ágon keresztül a Gyáli patak 1-es és 2-es ágának torkolatáig jutott. Itt az áramlási viszonyok miatt az 1-es ágba nem folyt be a szennyezés, a torkolati vonalban megállt.

A szennyezett szakaszt pirossal jelöltük. Fotó: Google Térkép

A ittlakunk.hu által közzétett fotókon is látszik, hogy a kék szennyezés a torkolatban megállt a hurka nélkül is. Felvettük a kapcsolatot az egyik helyi lakossal, aki a fényképeket készítette, ő elmondta, hogy az általa készített fotó helyszíne a Káposztásföld utcához van közel. A Google-térképen látszik, hogy a Virágpatak út több mint egy kilométerre fekszik a torkolattól, ameddig a szennyezés eljutott.

Az FCSM a bejelentés után hamar intézkedett, de ha nincs lakossági bejelentés, vagy a szennyezésnek nem ilyen feltűnő a színe, akkor nagy az esélye, hogy a cég sem veszi észre. Felmerül a kérdés, hogy ha színtelen szennyezőanyag jut a patakba, vajon értesülnek-e róla a hatóságok, ugyanis a társaság nem a patak vizét, hanem a szenny- és/vagy csapadékvizeket kibocsátó cégeket ellenőrzi rendszeresen.

“Társaságunk a technológiai szenny- és/vagy csapadékvizeket kibocsátó cégeket a 220/2004. (VII. 21.) Korm. és a 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet alapján, a 27/2005. (XII. 6.) KvVM rendelet szerint rendszeresen ellenőrzi. Erről az esetről bejelentés alapján értesültünk.”

Ipari telephelyről származhat a szennyezés

A Virágpatak út környékén egy ipari terület található. Vannak a közelben vegyipari cégek is, valamint a Mü-Gu Hulladékanyag Kereskedő és Feldolgozó Kft. is itt található.

A szennyezés erről az ipari területről származik. Fotó: Google Térkép

Megkerestük az osztrák hulladékfeldolgozó céget, aminek vezetője arról tájékoztatott minket, hogy a szennyeződés nem a MÜ-GU Kft. telephelyéről származik. A mintavételezést követő laborvizsgálatok olyan anyagok jelentlétét mutatták ki, melyek átvételével, felhasználásával vállalkozásuk nem foglalkozik.

A cég telephelye előtt folyik a Gyáli patak 2-es számú mellékága, melynek medrében 2020. november 20. napján a délelőtti órákban a vízfelszínen úszó kék színű, tisztítószerre emlékeztető szagú szennyeződést tapasztaltak.

“A szennyeződés észlelését követően haladéktalanul intézkedtünk a szennyeződés forrásának a feltárásáról, egyben annak kivizsgálásáról is, hogy társaságunk telephelye érintett lehet-e ezen anyag kibocsátásában.”

A társaság leszögezte, hogy nem tárol és nem kezel a telephelyén olyan vegyi anyagot, amely ilyen jellegű szennyeződést okozhat. A Gyáli patak ezen mellékágába a társaság ingatlana egy ponton kapcsolódik, dupla olajleválasztó berendezéssel ellátott csapadékvíz kivezetéssel, melyet legutóbb 2020. év elején modernizáltak. Ennek köszönhetően a telephelyen két lépcsős szűrőfokozatú olajleválasztás üzemel.

“A telephely előtt található nádas növénykultúrával benőtt mederszakasz feletti vízfolyásszakaszon közvetlenül cégünk telephelyével szemben több bukó is található, illetve a meder fenékesése ott meredekebb, amely abból az irányból érkező esetleges szennyezést a nádassal benőtt, telephelyünk előtti mederszakaszba rövid idő alatt képes bevezetni, ahol az értelemszerűen megreked. Erre a múltban több példa is volt. Tudomásunk szerint a telephelyünk feletti mederszakaszon a Gyáli patak ezen mellékágba csatlakozó több telephely kibocsátása is fennáll.” – írták érdeklődésünkre.

A környéken megtalálható Vegyspeed Kft. is reagált a megkeresésre: “Cégünk telephelyéről biztosan nem történt ez a szennyezés, csapadékvíz kifolyásunk nincs is a patakba, továbbá olyan vegyi anyagunk sincsen, amely kék színű víz elszíneződést okozna.”

Zsilák Szilvia

Címlapkép: A Gyáli patak 2-es számú mellékága türkizkék és normál állapotban. (Fotó: Ambrus Anna)

Victora Zsolt zuglói MKKP-s képviselő próbált utánajárni a zuglói önkormányzat médiacége (ZIM) által végzett tevékenységnek, ezért levelezni kezdett a jegyzővel. Kiderítette, hogy havi nettó 800 ezer forintért építik Horváth Csaba (MSZP) polgármester imázsát, Murányi Marcell ZIM-ügyvezetőt pedig a polgármesteri hivatal is foglalkoztatja kommunikációs tanácsadóként.

Támogatási kampány

Budapest XIV. kerületének (Zugló) önkormányzata korábbi médiacégét, a Zuglói Média Szolgáltató Kft.-t 2015-ben (amikor a kerületet Karácsony Gergely jelenlegi főpolgármester vezette) megszüntette, azóta a kommunikációs feladatokat az önkormányzat maga látta el.

Azonban 2020 februárjában egy önkormányzati rendelettel a 2019 őszén megválasztott új polgármester, Horváth Csaba (MSZP) által vezetett képviselőtestület megbízta a a tulajdonában lévő Zuglói Városgazdálkodási Zrt.-t, hogy hozzon létre egy médiacéget.

Ez alapján 2020. március 26-án megalakult a Zugló Információs és Médiacsoport Kft.-t (ZIM), melynek ügyvezetője Murányi Marcell lett. Murányi tapasztalt sajtós, korábban a Blikk, majd a Népszabadság főszerkesztője volt. Utóbbi pozíciójáról 2015-ben mondott le, amikor elgázolt egy biciklist, aki belehalt sérüléseibe. Ezt követően rövid ideig az MSZP kommunikációs tanácsadója volt 2017 májusáig.

Az önkormányzat 2020. július 8-án kötött szerződést a ZIM-mel közel hároméves időtartamra: 2020. június 1-től 2023. március 31-ig. A megállapodás szerint a cég feladata, hogy az önkormányzat döntéseiről és a kerületi eseményekről tájékoztassa az állampolgárokat a zuglo.hu kerületi honlapon, az önkormányzat Facebook-oldalán, a Zuglói Lapok nyomtatott kerületi újságban (amelyet pdf-ben elérhetővé kell tenni az önkormányzat honlapján), valamint a nem önkormányzati tulajdonú Zugló TV-ben és a ZugRádióban.

A zuglói képviselőtestület a 2020. június 25-i ülésén tárgyalta meg Horváth Csaba polgármester erről szóló előterjesztését. Bár a szerződésben mindössze annyi szerepel, hogy a ZIM az idei 7 hónapra bruttó 130 millió forintot kap az önkormányzattól, a napvilágra került információk alapján egy teljes évben bruttó 240 millióba fog kerülni a cég.

Ez elhangzott a testületin is, ahol Victora Zsolt, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) zuglói önkormányzati képviselője azt mondta, hogy megszavazza az előterjesztést, megadja a lehetőséget, de árgus szemekkel fogja figyelni a ZIM működését.

Victora tartotta a szavát, és levelet írt a jegyzőnek (aki köteles a képviselőket tájékoztatni önkormányzati ügyekben) szeptemberben, amelyben arról érdeklődött, hogy

• készített-e a ZIM havi jelentéseket, ami az önkormányzattal kötött szerződés szerint kötelessége
• leadta-e a ZIM a hirdetési politikáját meghatározó szabályzatot, és a hirdetési bevételek milyen arányban oszlanak meg az önkormányzat és a médiacég között
• eleget tesz-e a ZIM a közzétételi kötelezettségének
• a ZIM munkatársainak van-e jogviszonya az önkormányzattal vagy annak valamely cégével, intézményével
• hány munkatársa van a ZIM-nek
• mennyi fizetést kap Murányi Marcell ZIM-ügyvezető
• Murányinak van-e bármilyen jogviszonya az önkormányzattal, vagy annak valamely cégével, intézményével

A jegyző válaszában azt közölte, hogy a ZIM leadta a havi jelentéseket, a hirdetési bevételek a ZIM költségvetésébe kerülnek, a cég eleget tesz közzétételi kötelezettségének, összesen 15 munkatársa van (8 munkavállaló, 7 megbízásos), közülük 3 főnek van valamilyen jogviszonya (részleteket nem közöltek) az önkormányzattal vagy annak valamelyik cégével/intézményével, és

Murányi Marcell ügyvezető havi keresete bruttó 950 ezer forint, plusz kap évi 250 ezer forint cafeteriát, és havi 1000 kilométer gépkocsi átalányt. A jegyző azt is közölte, hogy emellett Murányinak kommunikációs tanácsadásra vonatkozó megbízási szerződése van a polgármesteri hivatallal.

Victora Zsolt ezután egy újabb levélben érdeklődött a jegyzőnél a részletekről, például arról, hogy milyen módon érhetők el a képviselők részére a ZIM által leadott havi jelentések, hol érhetők el a ZIM által kötött szerződések, mennyi juttatást kap Murányi Marcell a polgármesteri hivataltól a kommunikációs tanácsadásért, és hol van az erről szóló szerződés.

Az aljegyző által szignált válaszban elküldték az MKKP-s képviselőnek a ZIM által az önkormányzati honlapra feltöltött szerződéseket (egész pontosan a keresőt, ahonnan ezek előhívhatók), és Murányi Marcell tanácsadói megbízásának linkjét. Utóbbiból az derül ki, hogy a zuglói polgármesteri hivatal 2020. május 18-tól foglalkoztatja Murányit, aki ezért havi 350 ezer forintot kap.

Victora átnézte a kapott anyagokat, és azok alapján újabb kérdésekkel fordult a jegyzőhöz. Megérdeklődte a ZIM honlapjának címét, azt ugyanis nem találta meg. A kutyapártos képviselő rákérdezett arra is, hogy Murányi Marcell ZIM-es munkaszerződése szerint Murányi az ügyvezetői feladatokat 2020. március 26. és május 14. között megbízási jogviszonyban látta el, ez a szerződés hol érhető el.

A dokumentumokban az is feltűnt Victora Zsoltnak, hogy a ZIM június 15-én december 31-ig szóló szerződést kötött a Weber und Mill Kft.-vel, ami havi nettó 800 ezer forintot kap médiaszolgáltatási feladatokért. Ez azért érdekes, mert korábban, a március 1. és május 31. közötti időszakra az önkormányzat szerződött le a Weber und Mill Kft.-vel kommunikációs feladatokra havi nettó 1,2 millió forintért.

A Weber und Mill Kft. mindkét szerződésében szerepel a feladatai részletezésénél, hogy nem csak a zuglói önkormányzat, hanem Horváth Csaba polgármester imázsát is építik. Sőt, tulajdonképpen elsősorban az övét, és rajta keresztül, személyiség-központú kommunikációval, Horváthoz kapcsolódó Facebook- és Instagram-oldalakon népszerűsítik az önkormányzatot.

A Weber und Mill Kft. feladatai

Victora ezzel kapcsolatban megkérdezte a jegyzőtől: mi indokolja, hogy az önkormányzat ilyen értékben finanszírozza a polgármester személyes imázsépítését, és miért nem tartja fontosnak az önkormányzat a saját, a képviselői vagy intézményei imázsépítését, miért csak a polgármesterét?

Az MKKP-s képviselő ebben harmadik levelében összesen 14 kérdést tett fel a jegyzőnek. Ezekből 4, adminisztratív jellegű, főként szerződések elérhetőségére és dátumára vonatkozó kérdéseire választ kapott, további 9 kérdésére azt írták neki, hogy az adott témában nem az önkormányzat vagy a polgármesteri hivatal az adatgazda, hanem a ZIM, forduljon hozzá. Kicsit vicces módon ezt válaszolta az aljegyző Victorának arra a kérdésére is, amelyben az önkormányzati médiacég honlapjának elérhetőségét kérte.

Viszont a kutyapártos képviselő Weber und Mill Kft.-vel és a polgármester imázsépítésével kapcsolatos kérdésére azt írták neki vissza, hogy azt elsősorban nem közérdekű adatigénylésnek tekintik, “hanem olyan kommunikációs szakmai kérdésnek, amelyre a ZIM ügyvezetőjétől” kértek és kaptak tájékoztatást.

Tehát az önkormányzat, ami 9 másik képviselői kérdést elhárított azzal az indokkal, hogy nem tud rá válaszolni, mert nem ő az adatgazda, és nem is kérte be a válaszokat a tulajdonában lévő ZIM-től, a polgármester fényezésével kapcsolatban bezzeg tájékoztatást tudott kérni a médiacégtől.

Annak ügyvezetője, Murányi Marcell az alábbiakat írta a Weber und Mill Kft.-s szerződéssel kapcsolatban:

“A polgármester az első számú felelőse a kerület ügyeinek, ezért ő kommunikálja a zuglói döntéseket, a zuglóiak életére hatással lévő fővárosi és országgyűlési, valamint kormánydöntéseket, emellett ő képviseli a nyilvánosság előtt a kerület lakóit és Zugló ügyeit.” Murányi hozzátette, hogy minden önkormányzati intézmény és cég, a hivatal, a civil szféra, a pártok és képviselőik is lehetőséget kapnak, hogy saját álláspontjukat, munkájukat, ügyeiket, eredményeiket ismertessék a zuglói médiafelületeken.

A Weber und Mill Kommunikációs, Oktatási és Tanácsadó Kft. tulajdonosa Koltai Péter, forgalma az elmúlt években évi nettó 15 és 23 millió forint között mozgott.

Erdélyi Katalin

A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: a Zuglói Lapok 2020. októberi száma

Hogy praktikus okokból vagy más megfontolásból, nem derült ki, de Újpesten összesen hatezer négyzetméternyi udvart borítanak be műfűvel. Az előző városvezetés által megrendelt, nettó 158 millió forintos beruházás elsősorban az óvodákat és bölcsődéket érinti, a kivitelezésre meghívott cégek háttere pedig kifejezetten izgalmas. Az új, ellenzéki vezetés nem kommentálta a projektet.

Támogatási kampány

Miközben az Andrássy úton épp véget ért a műfű korszak, máshol éppen most kezd terjedni. A szülők körében ugyanis állítólag egyre keresettebbek az olyan óvodák és bölcsődék, ahol a gyerek nem sározza össze magát az udvaron, vagy ha elesik, nem lesz koszos. Emellett a műfű rendezettebb és nem tud kikopni sem – vélik többen. Talán ezért döntött úgy Újpest előző fideszes polgármestere, hogy sokezer négyzetmétert álfüvesít be.

Wintermantel Zsolt írta alá azt a szerződést, amelynek keretében Budapest IV. kerülete megbízta a Holland Pázsit Kft.-t 6047 négyzetméter műfű burkolat kialakításával 19 intézményben. A közbeszerzési értesítőből kiderült, hogy a füvesítés nettó 158.413.600 forintba került, és ezért öt bölcsödében és 14 óvodában került műanyag fű a gyerekek lába alá.

A 2019. március 7-én meghirdetett pályázatra március 18-ig lehetett pályázni. Az önkormányzat öt céget hívott meg: a későbbi nyertes Holland Pázsit Kft.-t, valamint az Optiber Mérnökiroda Kft.-t, a Sport Garden Kft.-t, a BANKÓ Vállalkozásszervező és Kereskedelmi Kft.-t és a Megáliszpartner Kft.-t.

Meglepő módon a nyertes Holland Pázsit Kft. és a BANKÓ Kft. között elég szoros kapcsolat van, ugyanis Papp Gábor előbbinek a tulajdonosa, utóbbinak pedig az ügyvezetője. A BANKÓ jelenlegi tulajdonosa (50%-ban) Papp Lajos István, aki – akárcsak Papp Gábor – miskolci illetőségű. A Sport Garden Kft. tulajdonosa Pomáz volt polgármestere, Golub Athanász, de ennél sokkal izgalmasabb a Megáliszpartner Kft., amely ma már mint M-INFO PARTNER Kft. létezik, pontosabban felszámolás alatt áll. A meglehetősen sok végrehajtással terhelt cég adószámát 2020 novemberére törölték. A cég korábbi tulajdonosai közt szerepelt Fendrik László, aki jelenleg a BKK vezérigazgatója.

Válasz helyett adatok

A négyzetméterenként 26.197 forintért elkészített burkolat erős szerkezetű, sűrű szövésű, amely az ígéret szerint sokáig bírni fogja a terhelést. Természetesen a megadott összeg nem csak a műfű költségét tartalmazza, az esetleges talajrendezés, ragasztás is benne van az árban. Ha valaki otthonra szeretne hasonló paraméterekkel bíró pázsitot, az már 6000-15.000 forint közt találhat magának az interneten, igaz, utóbbi a luxus és a prémium kategória csúcsa elszáradt “fű” darabokkal, memória funkcióval, UV-állósággal.

Az ügyben kerestük Újpest polgármesterét, a momentumos Déri Tibort, akitől többek között azt szerettük volna megtudni, hogy

• miért volt szükség (ha szükség volt egyáltalán) a műfű-borításra,
• hogyan választották ki a tenderre meghívott cégeket,
• indítottak-e esetleg vizsgálatot az árazás miatt,
• és hogy milyen visszajelzések érkeztek az új borítással kapcsolatban.

A polgármester titkársága dr. Trippon Norbert költségvetésért, városüzemeltetésért és projektmenedzsmentért felelős alpolgármesterhez irányított minket, aki viszont nem válaszolt a konkrét kérdéseinkre, csak elküldte a Közbeszerzési értesítőben is megtalálható adatokat, amelyekkel mi is tisztában voltunk.

Jó biznisz a műfű

Véletlen vagy sem, 2019 májusában a XVI. kerület is szeretett volna műfüves óvodát, így meghívásos pályázaton kereste a megfelelő céget a Baross utcai Óvoda udvarának szebbé tételére. A tendert itt is a Holland Pázsit nyerte, amely ellenében elindult a BANKÓ és a Sport Garden Kft. is többek közt. A nyertes nettó 78 millióért vállalta a 2900 négyzetméteres udvar füvesítését, amibe ezen túl került automata öntözőrendszer, egy 50 nm-es tanösvény, 990 nm igazi fű és néhány játszóeszköz is. A “nagy konkurens” BANKÓ mindezt 10 millióval többért készítette volna el.

Azt, hogy a műfűvel jól lehet keresni, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy többen is ráálltak a focipálya kivitelezésre, az óvodásokban is van, aki látott fantáziát.

Focipályaépítési program Budapesten: az MLSZ diktálja az árat és választja a kivitelezőt

Kikértük a fővárosi kerületektől, hogy 2015 óta milyen megállapodásokat kötöttek a Magyar Labdarúgó Szövetséggel (MLSZ) focipályák és öltözők létrehozására, valamint felújítására. Egy kivételével minden érintett önkormányzat kiadta a kért iratokat, amelyekből az derül ki, hogy az önkormányzatoknak sem a kivitelező személyébe, sem a beruházás költségébe nem volt beleszólásuk.

Zimre Zsuzsa

A fotó illusztráció, forrás: pixabay.com. A céginformációkat az Opten Kft. szolgáltatta.

A Főber Zrt. és az Óbuda-Újlak Zrt. párosa 2,88 milliárd forintért végzi az atlétikai vébére készülő stadion tanácsadói és ellenőri feladatait. A 2023-as budapesti világbajnokságra tervezett atlétikai stadion költségei elérhetik a 200 milliárdot. 

Támogatási kampány

A 2023-as atlétikai világbajnokságra készülő Budapesti Atlétikai Stadion kivitelezéséhez tartozó mérnöki és ellenőrzési feladatokat nettó 2,88 milliárd forintért a Főber Nemzetközi Ingatlanfejlesztő és Mérnöki Zrt., valamint az Óbuda-Újlak Beruházásszervező és Fővállalkozó Zrt. végezheti – derült ki az uniós közbeszerzési értesítő hétfői számából. A tendert a Napi.hu szúrta ki először.

Az állami tulajdonú BMSK (Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt.) a stadion kivitelezéséhez szükséges beruházás-lebonyolítói, mérnöki tanácsadói, építési, szerelési munkái tekintetében projektmenedzsment, építési műszaki ellenőri és egyéb ellenőri feladatok ellátásával bízta meg a cégeket.

A nyílt eljárásra három ajánlat érkezett, a nyertes páros mellett ajánlatott tett a budapesti CÉH Tervező, Beruházó és Fejlesztő Zrt., és a pécsi Mecsek Mérnökiroda Kft. is, azonban mindkét cég ajánlata érvénytelen volt.

200 milliárd is lehet az atlétikai stadion

Az Atlétikai Stadionról már sokat írtunk korábban: a kiemelt beruházás könnyített pályán mozog engedélyeztetés terén, és Mészáros Lőrinc gyerekeinek cége letarolta a fákat a stadion helyszínén.

Mészáros Lőrinc gyerekeinek cége letarolta a fákat az atlétikai stadion helyszínén

A barnamezős, egykori VITUKI-telepen a stadion felépítése és a parkosítás után alig fog nőni a zöldfelület nagysága, pedig még kormányrendeletet is módosítottak, így már az atlétikai pálya füvét is beleszámíthatják. Ráadásul a stadiont a volt ipartelep egyetlen olyan pontján húzzák fel, ahol egy fás parkot kell miatta kiirtani.

A 2023-as budapesti világbajnokságra készülő stadion ára egyébként teljesen elszállt, egy október végi kormányhatározatban az épületre és járulékos infrastrukturális fejlesztésekre összesen 204 milliárd forintot különítettek el. 

A stadion építésébe még bele sem kezdtek, de már látható, hogy rengeteg pénzbe kerül az adófizetőknek:

• Az állam 2014-ben 16,5 milliárd forintért a Wing Zrt.-től vásárolta a 15 hektáros telket.
• A Napur Architect nettó 4,7 milliárd forintért készíthette el a budapesti atlétikai stadion terveit.
• Arról se feledkezzünk meg, hogy a Mészáros-gyerekek cége, a Fejér-BÁ.L. Zrt. készítheti elő az atlétikai stadion helyszínét, nettó 4 milliárd forintért.
• Augusztus végén derült ki, hogy 150 milliárdért, a Puskás Stadionhoz fogható költséggel fog megépülni a stadion, és ugyanazok nyerték a munkát is: a Záév Építőipari Zrt. a Magyar Építő Zrt.-vel közösen. Előbbi a felcsúti milliárdos Mészáros Lőrinc érdekeltsége, az utóbbi Paár Attiláé.

A Főber Zrt. 2019-ben majdnem 3,5 milliárdos nettó árbevételt ért el, amiből 880 millió forint nyeresége maradt. Az Óbuda-Újlak Zrt. tavalyi forgalma nettó 4,3 milliárd forint volt, és 1,4 milliárd lett az adózott eredménye. A két cég gyakran kap állami megrendeléseket, például a Puskás Stadionnál is hasonló feladatokat láttak el 2,5 milliárd forintért, és a Városligetbe tervezett Új Nemzeti Galériánál is tevékenykedtek.

Zsilák Szilvia

A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: Az atlétikai stadion látványterve

A magyarországi COVID-19 ellátóhelyeken ideális esetben nem palackos orvosi oxigént használnak, hanem egy hatalmas, szabad téren felállított tartályban tárolják az életmentő gázt. Idén számos egészségügyi intézményben növelték a központi gáztartályok kapacitását. Azonban az elavult, pavilon rendszerű kórházak épületeiben több olyan COVID-19 ellátó hely is található, ahol ilyen központi gázellátás nincs kiépítve. Lovas András aneszteziológus és intenzív terápiás orvos cikke.

Támogatási kampány

Cikksorozatunkban Lovas András, volt egyetemi aneszteziológus és intenzív terápiás adjunktus, jelenleg is COVID-19 betegellátásban dolgozó orvos ír arról, hogy mi történik a járvány alatt, a színfalak mögött az intenzív terápiás ellátásban.

Minden tizedik percben koronavírus fertőzés miatt hal meg egy honfitársunk

Az első két részben áttekintettük a kritikus állapotúakkal foglalkozó intenzív terápia orvostörténeti megszületését, valamint részletesen beszéltünk azokról a rendszerszintű problémákról, amelyek a jelenlegi szomorú helyzet kialakulásáig vezettek. A napi 150 feletti COVID-19 halálozással elértünk odáig, hogy hazánkban, kevesebb mint 10 percenként, koronavírus fertőzés miatt hal meg egy honfitársunk. A halálozási statisztikák drámaiak, amikben az elkövetkezendő napokban még javulás nem várható.

Annak ellenére, hogy a szakdolgozói létszámhiány miatt limitáltak az ellátási lehetőségek, az egészségügyben dolgozók mindent megtesznek annak érdekében, hogy a tőlük telhető legtöbbet nyújtsák a COVID-19 betegek gyógyításában. Ez szinte minden egyes páciens esetében csak kompromisszumos megoldást jelent, hiszen

ilyen tömegű betegbeáramlás esetén, és ilyen szűkös létszámú, szakirányú, szakképzett személyzettel csak a minőség kárára nyújtható „valamilyen” szintű ellátás.

És most is a „valamilyenen” van a hangsúly, hiszen az országos, de főleg az intézményekre lebontott adatok hiányosak, súlyosan nehezítve az egyes, betegágyak mellett dolgozó kollégák munkáját.

“Orvost megállni én még nem láttam itt” – interjú egy önkéntessel az intenzív covid-osztályról

Műszakonként 120 pár kesztyűt használnak el, fiatal betegeket látnak meghalni, közben küzdenek a szakemberhiánnyal: volt, amikor egy teljes osztályra egyelten intenzív szakápoló jutott. A betegszobák megteltek, már más helyiségeket is szobának rendeztek be. Ha pedig egy ágy megüresedik, szinte azonnal elfoglalja más. Akiket intubálnak, nagy eséllyel már nem kerülnek le a gépről többé.

A legkritikusabb esetben akár 100 százalékos oxigént is adunk

Mai részünkben azt tekintjük át, hogyan tudjuk biztosítani a légzési elégtelenségben szenvedő betegeinknek az első és legalapvetőbb terápiát, az oxigén pótlását.

Súlyos esetekben a COVID-19 kétoldali tüdőgyulladást okoz, amelynek következtében a szervezet nem képes az igényeinek megfelelő mennyiségű oxigént felvenni. 

Mivel sejtjeink működéséhez elengedhetetlen az oxigén, az így kialakult helyzet sejtpusztuláshoz vezet. Végső esetben a sejtekből felépülő szerveink is sorra felmondják a szolgálatot, és kialakul a többszervi elégtelenség, ami intenzív osztályos ellátást igényel.

A koronavírus elleni gyógyszeres terápiás lehetőségek még mindig korlátozottak, így különösen fontos az oxigén a betegek gyógyításában. Ennek a gáznak a folyamatos adagolásával tartjuk fenn a szervezet oxigén szintjét, amíg a tüdőben kialakult gyulladás visszahúzódik. A legkritikusabb esetekben, a lélegeztetőgépek segítségével a beteg igényeihez igazított töménységű oxigént adagolunk, melyet egy, a légcsőbe vezetett tubuson keresztül juttatunk közvetlenül a tüdőbe.

Ennek megelőzésére a legelső és legfontosabb orvosi terápiás lépés az extra oxigén biztosítása. Ez, a normál körülmények között, a levegőből belélegzett 21 térfogatszázaléknál magasabb koncentráció adagolását jelenti, a legsúlyosabb esetekben akár tömény, azaz 100 százalékos oxigént is.

De honnan érkezik az orvosi oxigén? A végtelenül leegyszerűsített válasz úgy hangzana, hogy természetesen a gázpalackból, de a helyzet ennél azért bonyolultabb.
Az oxigén felfedezését az angol bölcsész, Joseph Priestley által végzett kísérletnek köszönhetjük. Igen, Priestley nem a klasszikus értelemben vett természettudós volt. Teológiai munkáiban a szentháromság-tagadó nézeteivel még a híveket is sikerült úgy magára haragítania, hogy még a házát is felgyújtották. A tudós megállapította, hogy a levegőnek mindössze egyötöd része „hatásos”, azaz táplálja az égést (a levegőnek csupán 21 százaléka oxigén, nagyobb részt, 78 százalékban nitrogént tartalmaz). Priestley 1774-ben találta meg a „leghatásosabb levegőt”, amikor is azt tapasztalta, hogy a kísérletei közben felszabadult gázban a gyertya lángja is fényesebben égett. Azonban a felfedezett gázt csak a későbbiekben nevezte el oxigénnek Lavoisier, francia kémikus.

A kórházakban hatalmas acéltartályokban tartják az oxigént

Az orvosi oxigént a bőségesen rendelkezésre álló légköri levegőből állítják elő az úgynevezett levegőbontó üzemekben. A tisztított levegőt rendkívül alacsony hőmérsékletre lehűtve cseppfolyósítják, amiből egy desztillációs folyamat segítségével választják szét a levegőt alkotó gázokat, és nyerik ki az oxigént, ami életeket ment a kórházakban.

A magyarországi COVID-19 ellátóhelyeken ideális esetben nem palackos oxigént használnak, hanem egy hatalmas központi tartályban tárolják cseppfolyós állapotban a gázt.

A folyékony oxigént hatalmas tartálykocsikkal szállítják az egészségügyi intézmények udvaraiban található központi oxigén tartályokhoz. Egy-egy ilyen álló, földfelszíni acéltartály tömege közel 6 tonna. (Az ehhez hasonló, duplafalú tároló akár 7.5 tonna folyékony oxigénnel is feltölthető, mely elpárologtatva 5.6 millió liter tiszta gázt jelent.)

Folyékony oxigén átfejtése egy tartálykocsiból egy egészségügyi intézmény központi oxigén tartályába. Fotó: Átlátszó

Hazánkban az orvosi oxigént többségében két nagy gázipari cégtől szerzik be az egészségügyi intézmények. Tapasztalataim alapján mind a cseppfolyós, mind a palackozott gáz halmazállapotú oxigén ellátottság folyamatosan biztosított, a szolgáltatók kapacitásai bőségesek.

A már gáz halmazállapotú oxigén egy gerincvezetéken, majd abból leágazó oldalágakon keresztül jut be a kórház épületébe, illetve a kórtermekbe. A gázt a kórtermek falába épített csatlakozókon, majd az ebbe dugott nyomáscsökkentőkön, illetve lélegeztető gépeken keresztül tudja az egészségügyi személyzet adagolni.

Központi oxigén gázellátás fali kiállásához csatlakoztatott nyomáscsökkentő. A gázadagoló nyitásával szabályozható az oxigén áramlása, melyet az üvegcsőben felúszó piros labda segítségével olvashatunk le. Fotó: Wikipedia

Ebben az évben, nagyon helyesen és előrelátóan, számos egészségügyi intézményben növelték a központi gáztartály kapacitását, illetve építettek ki újabb csatlakozási lehetőségeket, olyan kórtermekben, ahol ez korábban nem volt megtalálható. Ezen rendszerek megtervezése komoly mérnöki feladat, kiépítésük költséges és időigényes is.

Több COVID-19 ellátóhelyen nincs kiépítve a “falból” érkező oxigén

A nehézségeket bemutatva szeretném megjegyezni, hogy a központi gázellátó rendszereknek különböző szabványai léteznek, nemegyszer egy egészségügyi intézményen belül is. Ezt hasonlóan kell elképzelni, mint amikor a hajszárítónkat magunkkal visszük Nagy-Britanniába. Hiába ugyanazzal az árammal szeretnénk üzemeltetni, mint itthon, a csatlakozó fizikai kialakítása nem teszi lehetővé, hogy azt az angol falba bedughassuk. Éppen ezért rendkívül fontos arra is figyelni, milyen szabványrendszerhez rendeljük az adagolási ponthoz csatlakoztatható nyomáscsökkentőinket és lélegeztetőgépeinket.

Hazánkban számos, a II. világháború előtt épült egészségügyi intézmény szerkezete mára elavult. A régebben épült kórházakban, egy telephelyen számos, egymástól függetlenül álló épületben, pavilon rendszerben történik a betegellátás, mely sok esetben hátráltatja a vezetékes gázellátás kiépítését. Így Magyarországon továbbra is több olyan COVID-19 ellátó hely is akad, ahol a fentiekhez hasonló központi gázellátás nincs megoldva.

Az ilyen épületekben berendezett kórtermekben a betegek oxigén terápiája a rendszeres cserét igénylő, hordozható oxigénpalackokból történik.

Egy 20 liter térfogatú, 150 bar nyomásra feltöltött acélpalackban 3 köbméter oxigén található, sűrített formában. Ez, amennyiben a betegnek 10 liter/perc oxigénre van szüksége, 5 órára elegendő ellátást biztosít. Természetesen, ennél nagyobb palackok is rendelhetők, de a 20 literes formátum üres tömege is 23 kilogram. Mivel ezek a palackok viszonylag hamar kifogynak, és szállításuk, valamint tárolásuk komoly humánerőforrást és logisztikát igényel, így leginkább csak átmeneti megoldásként alkalmazhatóak.

A palackok intézményen belüli mozgatását általában a beteghordó személyzet végzi, kerekes állványok segítségével.

További komoly figyelmet igényel, hogy egy ilyen tartály kiürülését semmilyen elektronikus hang vagy vizuális figyelmeztetés nem jelzi. Az oxigéntartály ürülése csak a palackhoz csatlakoztatott nyomásmérő óráról olvasható le, melynek értő leolvasásához megint csak képzett személyzet szükséges. A fent leírtakat figyelembe véve nem kell részleteznem, milyen

végzetes kimenetellel járhat, ha egy COVID-19 tüdőgyulladás miatt oxigénhiányos állapotban szenvedő beteg mellett a palack észrevétlenül kiürül.

A mostani járvány esetén ez is jól mutatja a kellő létszámú szakdolgozói személyzet és a kielégítő betegmegfigyelés szükségességét.

Orvosok, ápolók, mentősök, és medikusok a járvánnyal kapcsolatos beszámolóit várjuk

Szeretnénk bemutatni, hogy milyen ellátásban részesülnek a koronavírus miatt kórházi ellátásra szorulók, és milyen körülmények között végzik munkájukat az orvosok, ápolók, valamint a tesztelést végző mentősök és egyetemisták. Kérjük az egészségügyi dolgozókat, hogy küldjenek fotókat és szöveges beszámolókat a munkájukról az Átlátszónak – kérésre névtelenséget is biztosítunk, hogy ne érje őket semmilyen retorzió.

A következő részben összeismerkedünk a különböző, arc elé illeszthető oxigénadagoló kanülökkel és maszkokkal, illetve azzal, miért kérjük meg a középsúlyos és súlyos COVID-19 tüdőgyulladásban szenvedőket, hogy már éberen is forduljanak hasra.

Lovas András

Címlapkép: COVID-19 beteg ellátása az intenzívosztályon az amerikai Baton Rouge Általános Orvosi Központban 2020. április 28-án.  (fotó: Daniel R. Betancourt /Wikipedia)

Az MNB-Ingatlan Kft. ezúttal Reigl Judit négy művét vásárolta meg 178,5 millió forintért. Az eladó az MNB alapítványának cége volt, tehát tulajdonképpen nagy változás nem történt a tulajdonos tekintetében.

Támogatási kampány

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) tulajdonában, vagyis állami tulajdonban lévő MNB-Ingatlan Kft. tovább folytatja a nyáron kezdett festményvásárlást. Az EU-s közbeszerzési értesítő december 4-i számában megjelent tájékoztató szerint nemrég megvásárolták

Reigl Judit négy alkotását nettó 178,5 millió forintért.

A Ludwig Múzeum ismertetője szerint az idén augusztusban elhunyt Kossuth-díjas festőművész, Reigl Judit 1950 óta Franciaországban élt és dolgozott. Munkássága az európai és amerikai absztrakció hagyományait sajátos módon ötvözi. Művei megtalálhatók olyan híres amerikai és európai kortárs közgyűjteményekben, mint a New York-i Museum of Modern Art (MoMA) és a Metropolitan Múzeum, a londoni Tate Modern, vagy a párizsi Centre Pompidou.

Az MNB-Ingatlan Kft. az alábbi alkotásait vásárolta meg:

• Progress (1978, olajfestmény)
• Progress (1979, olajfestmény)
• Unfolding (1974, vászon)
• Unfolding (1976, vászon)

Az eladó az Optimum Úri 72. Ingatlanbefektetési Kft. volt, aminek az OPTIMA Befektetési Zrt. a tulajdonosa, annak pedig az MNB tulajdonában lévő Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány. Vagyis tulajdonképpen nem történt nagy változás a tulajdonos személyében, csak a Nemzeti Bank egyik érdekeltségétől egy másikhoz kerültek Reigl Judit képei.

Az MNB-Ingatlan Kft. idén augusztusban kezdett festményeket vásárolni, amit azzal indokolnak, hogy egy kortárs művészeti gyűjteményt szeretnének létrehozni. Illetve a Műtárgy.com augusztusi cikke szerint egyfajta példát is szeretnének ezzel mutatni potenciális mecénások számára.

“Az MNB cége a kortárs gyűjteményének építését ösztönzésnek is szánja mások számára. Szeretne rámutatni arra, hogy a kortárs művészet érték, ahogyan a mecénási tevékenység is az. A hazai kortárs színtér nagyon dinamikusan fejlődött az elmúlt tíz évben, de kortárs alkotásokat vásárló hazai műgyűjtők száma még mindig kevés, így a MNB-Ingatlan Kft. gyűjteményépítése bátorítást adhat, hiszen egyfajta garanciát nyújt ezeknek a műveknek az értékállóságára.” – olvasható a portálon.

Példamutatásban kétségkívül verhetetlenek: az elmúlt négy hónapban 1,4 milliárd forintot költöttek festményekre, Reigl alkotásainak megvásárlásával pedig már majdnem elérték az 1,6 milliárd forintot.

Négy hónap alatt 1,4 milliárd forintot költött festményekre az MNB cége

Az MNB-Ingatlan Kft. az elmúlt hónapokban rengeteg festményt vett, hogy létrehozzon egy kortárs művészeti gyűjteményt. November közepén Konok Tamás 42 alkotását vásárolták meg 109,4 millió forintért egy galériától. A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas magyar festő- és szobrászművész négy nappal az adásvétel után hunyt el, az EMMI saját halottjának tekinti.

Erdélyi Katalin

A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: Judit Reigl: Outburst, 1956

Az előző évhez hasonlóan 2020-21-ben is Száraz István cége, a FRANK Digital Kommunikációs Tanácsadó és Szolgáltató Kft. látja el a Magyar Nemzeti Bank kommunikációs feladatait – derült ki a közbeszerzési értesítőből. De a kétmilliárdos tender sorsa nem is volt kérdéses, hiszen nem volt más ajánlattevő.

Támogatási kampány

Az uniós közbeszerzési értesítőben megjelent tájékoztató szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2020–2021. évi kommunikációs tevékenységéhez kapcsolódó feladatokat a FRANK Digital Kommunikációs Tanácsadó és Szolgáltató Kft. láthatja el.

A nettó 2 milliárd forintos megbízás határideje a keretösszeg kimerülése, vagy legkésőbb 2021. december 31-e. A  cégnek a „Növekedési Hitelprogram Hajrá!”, valamint az „Azonnali Fizetés” második szakaszának kampánykommunikációját kell elvégeznie, ami a kreatív koncepció kitalálása mellett a médiavásárlást, valamint a hirdetési felületeken (print, televízió, rádió, közterület, online) történő népszerűsítést is magában foglalja. A feladatok közé tartozik még a  Minősített Fogyasztóbarát termékek brandjének felépítése, és az MNB egyéb kommunikációs teendőinek ellátása is, így például PR-kampányok és rendezvények szervezése, valamint lebonyolítása is.

A nyílt eljárás eredménye nem volt kérdéses, hiszen mindössze egy ajánlat érkezett be.

Nem ez az első alkalom, hogy Száraz István cége nyert az MNB egy tenderén: ahogy megírtuk, a tavalyi évben is a Frank Digital Kommunikációs Tanácsadó és Szolgáltató Kft. látta el a Magyar Nemzeti Bank kommunikációs feladatait, igaz, akkor a keretösszeg nettó 1,95 milliárd forint volt. Száraz István cége azonban már 2017-ben is nyert az MNB egy közbeszerzésén, akkor a „Fogyasztóbarát termék”-nek minősített lakáscélú jelzáloghitelek társadalmi megismertetéséért felelt nettó 1,5 milliárd forintért a Balásy Gyula tulajdonában lévő New Land Media Kft.-vel közösen.

Száraz István cége nyerte az MNB kétmilliárdos kommunikációs tenderét

A Frank Digital Kommunikációs Tanácsadó és Szolgáltató Kft. látja el a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2019-2020. évi kommunikációs tevékenységéhez kapcsolódó feladatokat – derült ki az EU-s közbeszerzési értesítő október 16-i számából. A nyertes cég tulajdonosa, Száraz István többször üzletelt már Matolcsy György jegybankelnök környezetével.

Száraz István neve onnan lehet ismerős, hogy ő volt a már megszűnt VS.hu alapítója is, ami egyébként több , mint félmilliárdot kapott az MNB alapítványaitól. Száraz az Origo-t kiadó New Wawe Media Group Zrt.-ben is jelentős szerepet töltött be egészen 2017-ig, amikor a vezérigazgatói címet később a jegybankelnök fia, Matolcsy Ádám vette át.

A 2014-es alapítású Frank Digital Kommunikációs Tanácsadó és Szolgáltató Kft.-nél az Opten adatai szerint mindössze ketten dolgoznak. A cég 2019-ben 201,5 milliós nettó árbevételt ért el, amiből 84 millió nyeresége maradt. Az elmúlt évek adataiból azonban látható, hogy a nettó árbevétel folyamatosan csökken, hiszen 2018-ban még 940 millió, 2017-ben pedig majdnem 1,5 milliárd volt ez az összeg.

A reklámszakmában tevékenykedő vállalkozást Száraz István a DryCom Informatikai Tanácsadó Kft.-n keresztül birtokolja. A DryCom nettó árbevétele a tavalyi évben 633 millió, adózott eredménye pedig 217,7 millió volt.

Szopkó Zita

A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta.

December 7-én került bizottság elé Szél Bernadett parlamenti képviselő javaslata, amely alapján a kormánytagokat luxusajándékokkal elhalmozó nagyvállalkozók öt évre kizárnák magukat a közbeszerzésekből. Már azt sem volt egyszerű elérni, hogy a javaslatot egyáltalán tárgyalják, elfogadtatni pedig egészen lehetlennek tűnt. Le is szavazták a fideszes képviselők. 

Támogatási kampány

Az Átlátszó nyáron kapta rajta Szijjártó Péter külügyminisztert, amint Szíjj László építőipari nagyvállalkozó luxusjachtján nyaralt. Az eset nagy port kavart, valaki feljelentést is tett az ügyben. A Legfőbb Ügyészség szerint azonban arra jutott, hogy Szijjártó nem követett el bűncselekményt.

Ezt követően egy jobbikos országgyűlési képviselő vagyonnyilatkozati eljárást kezdeményezett ellene, mert

a hivatalos jövedelméből nem telt volna jachtozásra, ha pedig ajándékba kapta az utat, az korrupció lenne.

Stummer János indítványát azonban az illetékes parlamenti bizottság elutasította arra hivatkozva, hogy nem jelölte meg, mi hiányzik Szijjártó vagyonnyilatkozatából.

Sem az ügyészség, sem a parlament nem hajlandó kivizsgálni Szijjártó Péter jachtozását

Miután az Átlátszó lefotózta a külügyminisztert egy kormányközeli milliárdos jachtján, valaki feljelentette, de a Legfőbb Ügyészség szerint nem követett el bűncselekményt. Egy jobbikos országgyűlési képviselő vagyonnyilatkozati eljárást kezdeményezett ellene, mert a hivatalos jövedelméből nem telt volna jachtozásra, ha pedig ajándékba kapta az utat, az korrupció lenne.

Miután az ügy mindehonnan lepattant azzal a jelszóval, hogy a jachtozás a külügyminiszter magánügye, Szél elhatározta, hogy törvényjavaslatot nyújt be a hasonló esetek megelőzése érdekében.

“Javaslatom szerint az a vállalkozó, aki a képviselői alap tiszteletdíj felét meghaladó értékű ajándékot ad állami vezetőknek vagy kormánytagoknak, nem indulhatna közbeszerzésen” – írta a képviselő a Facebookon szeptemberben. Szél azt is szerette volna elérni, hogy ne lehessen kihagyni a képviselői vagyonnyilatkozatokból az efféle “ajándékokat”, azaz a képviselőknek legyen kötelező feltüntetniük minden, az alap tiszteletdíj negyedét meghaladó értékű ajándékot a vagyonnyilatkozatban.

“Akkor is, ha azt “magánemberként” kapta egy kedves oligarchától. És ha már Lady Milliárd, vonjuk be a vagyonnyilatkozat-tételi körbe az állami vállalatok vezetőit is. Aki közpénzekkel gazdálkodik, legyen teljesen átlátható — vagy ne akarjon a nép közös pénzével dolgozni” – érvelt a képviselő.

“Lex Szijjártó”: egy új törvény segítségével akadályoznák meg a luxusajándékok osztogatását

Törvényjavaslatot nyújtott be Szél Bernadett parlamenti képviselő, amely szerint a kormánytagokat luxusajándékokkal elhalmozó nagyvállalkozók öt évre kizárnák magukat a közbeszerzésekből. Szél egyúttal azt is szeretné elérni, hogy a képviselői vagyonnyilatkozatokból ne lehessen kihagyni az efféle “ajándékokat”.

Parkolópályára tették, majd leszavazták

Miután Szél bejelentette a törvényjavaslatot, hoztak egy új szabályt, amely alapján a parlamenti frakciókhoz nem tartozó, független országgyűlési képviselők csak valamelyik parlamenti párt frakcióvezetőjén keresztül kezdeményezhetnek törvényjavaslatot vagy határozati javaslatot.

Így fordulhatott elő az, hogy csak most jutott el odáig javaslat, hogy egyáltalán tárgyaljanak róla. A végkimenetel azonban aligha volt kérdéses.

“Úgy hozta a sors, hogy az Igazságügyi bizottság a kilakoltatások általános felfüggesztésére, és a kormánytagokat luxusjachton nyaraltató és magángépeken reptető nagyvállalkozók közbeszerzésekből való ötéves kizárására vonatkozó javaslatomat egymás után tárgyalta.

A Fidesz mindkettőt leszavazta.

Magyarul a bajba jutott adósoknak, a lakásuk elvesztésével fenyegetett családoknak hátat fordított, a közpénzt csapoló oligarcháit, az ország leggazdagabb embereit viszont gondosan megvédte attól, hogy milliárdos állami megbízások nélkül maradjanak. Meg azokat a politikusokat is, akiket megvásárolnak maguknak. Ez megint világosan mutatja, mit is gondol valójában a Fidesz a keresztény értékekről, a segítségre szoruló emberekkel vállalt szolidaritásról, na meg a közjóról” – kommentálta a döntést hétfő délután Szél Bernadett.

Facebook

(null)

A képviselő posztjában rámutott: “más országokban simán belebuktak már ennél kisebb vagy hasonló ügyekbe is kormánytagok. Nemrég egy lett miniszternek kellet lemondani azért, mert ingyen parkolóhelyet igényelt a városi tanácstól. Vagy korábban egy olasz miniszter kényszerült lemondásra azért, mert családja több alkalommal kapott bőkezű ajándékokat a közbeszerzések nyerteseitől. Egy német kereszténydemokrata tartományi miniszterelnök évtizedekkel ezelőtt pedig abba bukott bele, hogy rendszeresen fogadott el ajándékutakat nagyvállalatok vezetőitől.

Az “álomhajó-botrány” magyar változatának ugyanakkor máig nincs következménye”

– hangsúlyozta Szél.

A képviselő szerint “bár a 133 “bátor” jelenlevő tagjai leginkább lehajtott fejjel ültek” a bizttsági ülésen, fontos, hogy mindenki tudjon róla, mit is jelent ennek a javaslatnak a “gyáva elutasítása” – fogalmazott.

Arról, hogy miért nem magánügy, ha Szijjártó Péter egy oligarcha luxusjachtján nyaral titokban, itt írtunk bővebben.

Katus Eszter

Nyitókép: Szél Bernadett Facebook oldala

Az Örökségvédelmi Hivatal illetékes bizottsága már 2008-ban védetté nyilvánította Walter Crane 1881-es alkotását, amelyet november végén vásárolt meg az MNB leányvállalata. A cég augusztusban kezdett festményeket venni, és a mostani beszerzéssel együtt már közel 2 milliárd forintot költött erre a célra.

Támogatási kampány

2006-ban alakult meg az akkor még önálló szervként működő Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (amit azóta már a Miniszterelnökségbe tagoltak) szervezeti egységeként a Kulturális Javak Bizottsága (KJB), ami “a kulturális javak védelmében érintett intézmények, szervezetek képviselőiből álló szakmai tanácsadó testület”.

A KJB 2008. június 4-i ülésén döntött arról, hogy több más alkotás mellett védetté nyilvánítja Walter Crane angol művész Európa elrablása című 1881-es festményét (olaj, vászon, 70,5 x 160,5 cm). A bizottság egyhangú állásfoglalása szerint

“A Bizottság Walter Crane: Európa elrablása című művét a kimerítő alapossággal megírt szakvéleményt elfogadva, valamint az angol műalkotások magyarországi ritkaságára tekintettel a hazai műtárgyállományban egyedülállónak és pótolhatatlan jelentőségűnek tekinti, ezért védetté nyilvánítását feltétlenül indokoltnak tartja.”

Az állami műtárgynyilvántartásban ez a leírás olvasható a festményről:

“Panoráma-szerű tájképi keretbe látható a föníciai királylány, Európa elrablásának mitológiai története. Balra középen Zeusz, virágkoszorúval díszített, fehér bika képében, hátán lobogó drapériával övezetten Európa mezítelen alakja látható. A jobb szélen fák és cserjék között széttárt karú fiatal férfi áll, vállán báránybőr, fején sapka. A háttérben különféle típusú (ókori körtemplom, reneszánsz bazilika és török mecset) templomokkal ékes szigetek előtt, balra és jobbra görög gályák horgonyoznak. Balra fönt a horizonton a fölkelő nap sugarai közt Héliosz napszekere látható.”

Az európai közbeszerzési értesítőben december 7-én jelent meg, hogy

az MNB-Ingatlan Kft. november 23-án megvásárolta a képet nettó 240 millió forintért egy magánszemélytől, Szánthó Andrástól.

Az ÚjMűvészet.hu már október végén írt arról, hogy az Európa elrablása című alkotás a Magyar Nemzeti Bank cégének tulajdonába kerülhet. A lap ismertetője szerint Walter Crane (1845-1915) neves angol festő és iparművész volt, aki számos könyvet is illusztrált, 1900-ban kiállítása volt a budapesti Iparművészeti Múzeumban, és a szocializmusban hitt.

A Magyar Nemzeti Bank tulajdonában lévő MNB-Ingatlan Kft. 2020 nyarán kezdett – főként kortárs – festményeket vásárolni, hogy egy művészeti gyűjteményt hozzon létre, és mecénási példát mutasson. Legutóbb Reigl Judit négy művét vette meg a cég 178,5 millió forintért, az Európa elrablására kiadott 240 millióval együtt pedig már közel 2 milliárd forintot költöttek idén festményekre.

Újabb 4 alkotással bővült a Nemzeti Bank cégének festménygyűjteménye

Az MNB-Ingatlan Kft. ezúttal Reigl Judit négy művét vásárolta meg 178,5 millió forintért. Az eladó az MNB alapítványának cége volt, tehát tulajdonképpen nagy változás nem történt a tulajdonos tekintetében.

Erdélyi Katalin

Címlapkép: Walter Crane Európa elrablása c. festménye (forrás: mutargy.kormany.hu)

Tavaszhoz képest sok minden változott, ma már az a meghatározó nemzetközi szemlélet, hogy a középsúlyos és súlyos COVID-19 tüdőgyulladásban szenvedő betegeknél lehetőség szerint elkerüljük az intubációt, azaz hogy egy tubust vezessünk a légcsőbe, amin keresztül megkezdhető a gépi lélegeztetés. A nemzetközi adatokat figyelembe véve, sok esetben érdemes előtérbe helyezni az úgynevezett nem-invazív lélegeztetési technikákat, mellyel az intenzív osztályos kimenetel is javítható. Az adatokból jól kiolvasható, hogy minél kevesebb beteget intubáltak, annál kevesebb páciens halt meg. Lovas András aneszteziológus és intenzív terápiás orvos cikke.

Támogatási kampány

Cikksorozatunkban Lovas András, volt egyetemi aneszteziológus és intenzív terápiás adjunktus, jelenleg is COVID-19 betegellátásban dolgozó orvos ír arról, hogy mi történik a járvány alatt, a színfalak mögött az intenzív terápiás ellátásban. A cikksorozat előző részében áttekintettük az életmentő oxigén útját, a levegőbontó üzemtől egészen a kórház kórterméig. Ma arról lesz szó, milyen módszerekkel adagoljuk az oxigént a tüdőgyulladásban szenvedő betegek számára, és hogyan próbáljuk elkerülni az invazív lélegeztetőgépek használatát.

Újra kellett tanulni az intenzívterápia egy szeletét

2020 januárjában már mi, magyar orvosok is hallottunk a kínai Wuhanban megjelent koronavírusról. Már akkor több tucatnyian tudtuk Magyarországon, hazánk sem kerülheti el a járványt. Amikor a fertőzés megérkezett Olaszországba, már csak azt latolgattuk, hány nap, míg az első fertőzöttet hazánkban is felfedezik. Én március 25-én találkoztam a legelsővel.

Hetek kérdése volt, és már semmi sem volt olyan körülöttem, mint azt megelőzően. Egy addig ismeretlen formában jelentkező, vírusos tüdőgyulladással álltam szemben, ami teljesen másként viselkedett, mint az influenza. Ráadásul sokkal fertőzőbb is volt, elhozva annak a szükségességét, hogy tetőtől talpig védőruhába öltözve lássam el a fertőzötteket.

A COVID-19 betegséget okozó SARS-CoV-2 vírus számos esetben a felső légútból az alsóba kerülve okoz súlyos tüdőgyulladást. Az így létrejövő gyulladásos folyamat olyan mértékben károsítja a léghólyagok funkcióját, hogy azokon keresztül az oxigén felvétele lehetetlenné válik. Súlyos esetben, ha a sejtek nem jutnak kellő mennyiségű oxigénhez, véglegesen elpusztulnak, és létrejön a klinikailag is észlelhető szervkárosodás.

A sejtműködéshez elengedhetetlen gázt különböző, az orr és száj elé illesztett eszközökkel, vagy intubációt követően, a légcsőbe vezetett tubuson keresztül, lélegeztetőgéppel adagoljuk. Vegyük sorra ezeket a lehetőségeket, az egyszerűbb oxigénterápiás eszközöktől kiindulva.

A koronavírus a fiatalok tüdejét sem kíméli. A Semmelweis Egyetem Orvosi Képalkotó Klinika szeptemberben tett közzé látványos CT felvételeket arról, hogyan pusztítja a tüdő szöveteit a koronavírus. A képeken egy 30-as éveiben járó, korábban teljesen egészséges férfi tüdeje látható. A kórházba történt felvételekor készült mellkas-CT vizsgálat az első napon súlyos COVID-19 tüdőgyulladást mutatott, még aznap intenzív osztályra, és ott gépi lélegeztetésre került. A 8. napon készült felvételen a piros nyíl a légcsőbe vezetett tubus végét jelöli. Az ezen keresztül végzett lélegeztetésről csak a 13. napot követően tudták véglegesen leszoktatni, amikorra a gyulladásos folyamat már jelentősen visszahúzódott.

A világos részek a vírusos tüdőgyulladás által érintett területeket mutatják.Fotó: Semmelweis Egyetem Orvosi Képalkotó Klinika

Nem mindig a mesterséges lélegeztetés menti meg a betegeket

A pótlás legegyszerűbb formája a normál orrkanül, ami az orrnyílások elé illesztett vékony cső. Segítségével csak alacsony (2-4 liter/perces) gázáramlást adhatunk, mert magasabb értékek esetén az orrba „süvítő” hideg és páramentes gáz kiszárítaná az orr nyálkahártyáját.

További romlás esetén arcmaszkot, majd ha ez sem elégséges, egy zacskóval ellátott maszkot illesztünk a beteg orra és szája elé, mely eszközökkel már magasabb (5-15 liter/perces) gázáramlást biztosítunk. Minden egyes előrelépés alapját az képzi, hogy az adott eszközzel egyre magasabb koncentrációjú, végső esetben majdnem tömény, azaz 100 százalékos oxigént lélegezhessen be a beteg.

Zacskóval ellátott maszk. (fotó: Wikipédia)

Tavaszhoz képest meghatározó nemzetközi ellátási szemléletté vált, hogy a középsúlyos és súlyos COVID-19 tüdőgyulladásban szenvedő betegeknél lehetőség szerint elkerüljük az intubációt, azaz egy tubus levezetését a légcsőbe, és az ezen keresztül megkezdett gépi lélegeztetést.

A baktérium okozta tüdőgyulladáshoz képest máshogy reagál a tüdő. A COVID-19 tüdőgyulladás korai fázisában a domináló kórélettani probléma az oxigén felvételének a nehezítettsége a tüdő léghólyagjain keresztül. Meglepő módon, ez akár napokig sem jár a fulladásnak már nyugalomban is észlelt megjelenésével, a légzőmunka növekedésével, végül pedig kifáradással. Ennek egyértelmű magyarázata még nem ismert, de állhat e mögött a légzőfelület károsodásának minősége (milyen sejtek és milyen fokban érintettek), valamint az, hogy a heveny fázis lassabb lefolyású, legalábbis az eddig ismert tüdőgyulladásokkal összehasonlítva. Ez bizonyos fokú alkalmazkodásra ad lehetőséget a szervezet számára.

Az új módszer hatásosságát az adatszolgáltatás szempontjából etalonnak számító Intensive Care National Audit and Research Center (röviden ICNARC) adatai is alátámasztják. A Nagy-Britanniából származó, koronavírus fertőzésben szenvedő betegekre vonatkozó minden fontos, intenzív osztályos statisztikai adat az ICNARC szervezet oldalán egy kattintással elérhető.

Ezekből az adatokból jól kiolvasható, hogy minél kevesebb beteget intubáltak, annál kevesebb páciens halt meg.

Míg augusztus 31-ig az intenzív osztályra került betegek 72 százaléka került intubációt követően gépre, ezzel szemben szeptember 1-e után ez az arány már csak 41 százalék volt.

Mindezzel együtt a szigetországban a két vizsgált időszak között

az intenzív osztályos halálozás is jelentősen javult, a közel 40 százalékról 30 százalék alá csökkent.

Bár meg kell jegyeznünk, az őszi időszak még nem lezárt, a szeptember 1-e után érkezettek közül még mindig sokan fekszenek a brit intenzív osztályokon.

A 48 éves Carlos megköszöni az őt ápoló egészségügyi dolgozók munkáját a spanyolországi Valencia egyik kórházában 2020. április 15-én. Carlos koronavírus-fertõzés miatt három hetet töltött az intenzív osztályon, de egyre javuló állapotának köszönhetõen már nincs szükség arra, hogy itt maradjon.(Fotó: MTI/EPA/EFE/Juan Carlos Cardenas)

Az ICNARC adatgyűjtéséhez képest a hazai, országos szintű intenzív osztályos ellátási auditok csak gyerekcipőben járnak. Jelenleg azt a kevés adatot sem látjuk viszont nyilvánosan és összesítve, amiket az egészségügyi intézmények a kötelezettségeik alapján szolgáltatnak. Egy szeptemberi, a Nemzeti Népegészségügyi Központ dolgozói által bemutatott tudományos előadáson elhangzottak alapján,

hazánkban a tavaszi hullámban “az intenzív osztályos ellátásban részesülők 60 százaléka hunyt el”.

Az őszi időszakra vonatkozó adatokat azonban már nem találjuk.

A szájon át a légcsőbe vezetett tubuson keresztüli gépi lélegeztetés megindítását leginkább a súlyosan kimerülő, a légzési elégtelenségben kifáradó betegeknél érdemes megfontolni. Bár az intubáció, azaz az emelt szintű légútbiztosítás rutin műveletnek tűnik, azt csak ebben jártas orvos végezheti.

Ilyen irányú képzettsége az aneszteziológus, intenzív terápiás, sürgősségi és oxyológus (mentő) orvosoknak, illetve mentőtiszteknek van. Mivel átjárható légút nélkül oxigénhez sem tudjuk juttatni a beteget, az orvosi szaknyelvben a beavatkozás legsúlyosabb szövődményének hívott légútvesztés másodperceken belül keringésmegálláshoz vezet egy súlyosan oxigénhiányban szenvedő COVID-19 tüdőgyulladásos betegnél. Olyan ez, mint a császármetszés, mely szintén rutin beavatkozás. Ritkán jelentkezik súlyos szövődmény, de ha az kialakul, akkor gyorsan és felkészülten szükséges cselekedni. A legegyszerűbb azonban ezeknek a szituációknak elkerülése, ehhez pedig szakirányú és tapasztalt orvosokra van szükség.

Sok esetben a nem tubuson keresztüli oxigént pótló technikák is elégségesek lehetnek

A tubuson keresztüli gépi lélegeztetés megelőzésére szolgálhat a magas áramlású orrkanül oxigén terápia, a hasrafordítási manőverrel kombinálva.

Az eszköz a normál orrkanülhöz képest abban különbözik, hogy segítségével párásítva és melegítve tudunk akár 60-80 liter/perces oxigén áramlást juttatni közvetlenül a beteg orrába. Rendkívül hatékony oxigén adagolási módról beszélünk, mely a beteg számára kényelmes, tud mellette enni és az ágyában mozogni. Egyszerűen beállítható, és viszonylag olcsó gépek segítségével alkalmazható. A mostani helyzetben kifejezett előny, hogy a gépek üzemeltetése nem igényel olyan, évek alatt megszerezhető alapkészségeket, mint a tubuson keresztüli gépi lélegeztetés.

A nem-invazív lélegeztetőgép az arc vagy a száj és orr elé szorosan, légmentesen illesztett maszkon keresztül adagolja az oxigént. Akut betegségekben a használata a tubuson keresztül végzett lélegeztetéshez hasonlóan komoly, többéves tapasztalatot igényel. Szakmai szempontokat figyelembe véve, ez a technika a koronavírus okozta heveny tüdőgyulladás esetén csak folyamatos betegmegfigyelés és szakszemélyzet jelenléte mellett végezhető, azaz intenzív vagy szubintenzív osztályokon. (Utóbbi hely átmenetet jelent a fekvőbeteg osztályok és az intenzív osztályok között, ahol magas szintű, folyamatos megfigyelést biztosítanak a páciensek számára.)

Nem-invazív lélegeztetetési technika orr-szájmaszkon keresztül. (fotó: Wikipedia)

A szakszemélyzet szempontjából a heveny gyulladásos tüdőbetegségek, mint a COVID-19 esetén a nem-invazív (a nem légcsőbe vezetett tubuson keresztüli) lélegeztetés igazi kihívás, és a betegek felügyelete és ápolása is rendkívül időigényes.

Az ellátottak gyakran infúziós pumpákon adagolt szedatívumokat igényelnek, biztonságukat komoly eszközpark, folyamatos megfigyelést biztosító betegőrző monitorok, a vér oxigén és széndioxid szintjét elemző, kórteremben telepített laborgépek szavatolják. A technika alkalmazásánál minden esetben készen kell állni arra, hogy a terápia sikertelensége esetén, a romló paraméterek észlelését követően, a beteget egy emelt szintű légútbiztosításban képzett orvos intubálja, és gépre tegye.

Az éber betegeket is hasra fektetjük

Már tavasszal is sokat hallhattunk arról, hogy az intenzív osztályokon az altatott betegeket hasra fordítva lélegeztetik, ideális esetben akár napi 16 órán keresztül. Ugyanezen manővert alkalmazzuk az éber, de középsúlyos vagy súlyos betegeknél is, ezáltal javítva a gázcsere folyamatát a tüdőben.

Ha valaki a hátán fekszik, akkor a gravitáció miatt a mellkasi szervek súlya (maga a tüdő és a szív) épp a hátsó, nagyobb légzőfelületet biztosító területekre nehezedik. Így jelentősen csökken az egyébként is kiterjedtebb gyulladással beszűrt léghólyagokba a légvétellel bejutó gáz mennyisége, ráadásul a vérkeringéssel legjobban ellátott területeken, ezáltal rontva a gázcserét. Hasra fordítással azonban elérjük, hogy a lehető legtöbb, nem összeesett és nem gyulladt léghólyagon keresztül áramoljon át minél nagyobb mennyiségű vér, így növelve az oxigén felvételét.

Ápolónő egy lélegeztetőgépen lévő beteg mellett a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórház járványkórházként működő Semmelweis Tagkórházának intenzív osztályán, az egyik elkülönítőben Miskolcon 2020. április 7-én.
(fotó: MTI/Vajda János)

Intenzív osztályos orvosként drámai azt látni, hogy a COVID-19 betegek egy jelentős része, az ágyban fekve, a más típusú tüdőgyulladással összehasonlítva nem éli meg az oxigénhiányos állapotot. Így viszont éber tudattal, a fulladás érzése nélkül tudunk velük kommunikálni.
Én magam is rendszeresen magyarázom az éber betegeknek, hogy miért szükséges a hason fekvő testhelyzet. Többségük türelmesen, érdeklődve hallgatja a tanácsokat.

Számos esetben együtt figyeljük a monitoron a vér oxigénszintjének javulását, örülünk a hasra fordulás sikerének.

Van, hogy egy hordozható laptopon nézegetjük a saját röntgen és CT felvételek sorozatát, mint egy családi fotóalbumot. Csak itt nem a srácok felcseperedésének, hanem a gyulladásos jelek visszahúzódásának örülünk.

A következő részben a betegekkel és a hozzátartozóikkal folytatott kommunikációról fogunk szót ejteni.

Lovas András

Címlapkép: Lélegeztetőgép csöve egy koronavírussal fertőzött beteg mellett a Szent Imre Egyetemi Oktatókórház COVID részlegén, az intenzív osztályon 2020. április 24-én. Fotó: MTI/Kovács Tamás

Hivatali iratokat vittek ki – az utolsó munkanapjukat töltő – önkormányzati alkalmazottak Kenderesen idén februárban, papírgyűjtésre hivatkozva. A dokumentumok megsemmisítésére végül mégsem került sor, mert a Jász-Nagykun-Szolnok megyei város polgármestere és jegyzője időben értesült az esetről. Feljelentést tettek a rendőrségen, mert szerintük a 2019. októberben leváltott önkormányzati vezetésre nézve kényes iratok eltüntetése lehetett a cél. Az ügyben indult rendőrségi nyomozás szerint nem történt bűncselekmény. A város vezetése nem érti, hogyan maradhat büntetlenül a szerintük egyértelmű iratmegsemmisítési kísérlet, ezért Hadházy Ákoshoz fordultak. Az Átlátszó stábja elkísérte a független országgyűlési képviselőt Kenderesre, amikor a rendőrség visszaadta a korábban bizonyítékként kezelt iratokat az önkormányzatnak.

Támogatási kampány

A leginkább Horthy Miklós szülővárosaként ismert Kenderes jelenlegi – a választáson függetlenként indult – polgármesterét, Bogdán Pétert és kollégáit egy februári estén helyiek értesítették, hogy az egyik – épp az utolsó munkanapját töltő – munkatárs utasítására nagyobb adag papírt visznek ki a hivatalból. A polgármester a város jegyzőjével, dr. Tóbiás Ferenccel együtt a helyszínre érkezve megakadályozta a papírok megsemmisítését, majd a rendőrséghez fordult.

Vizsgálat indult magánokirattal visszaélés vétségének gyanúja miatt, ismeretlen tettes ellen. Hét hónapos nyomozás után októberben eredmény nélkül zárták le az eljárást arra hivatkozva, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése.

Az addig bűnjelként a rendőrségen őrzött dokumentumokat két dobozban kapta vissza az önkormányzat vezetése. Az iratok között friss, pár hónapos szerződések, eredeti példányok is voltak, sok olyan dokumentum is, amiket  nemcsak, hogy évekig meg kellene őrizni, hanem hivatalosan iktatni is kötelező lett volna. A polgármester és jegyző szerint a tettenéréskor egy korábbi választói névjegyzék is szerepelt a dokumentumok között, amire már csak a formátuma miatt is emlékeztek (ez nem A4-es méretű papír, hanem annál jóval nagyobb), de ezt a rendőrségtől visszakapott papírok között már nem találták.

Ottjártunkkor a jegyző így emlékezett vissza a történtekre:

“A 2020. február 29-én kicsempészett dokumentumokat még azon a napon visszahozattuk egy-két óra elteltével az elkövetővel. Kérdésemre válaszolva azt mondta az a köztisztviselő, hogy a fiának vitte haza abból a célból hogy papírgyűjtésen leadja. Itt összesen 40 kg (papírról) van szó, aminek kg-onkénti átvételi ára 5 Ft. A hónapokkal később birtokomban került nyomozást megszüntető határozatban a bűnügyi hatóság jogilag megalapozott ténynek fogadta el, hogy 2020. február 29-én utolsó napját töltő köztisztviselő selejtezést akart végrehajtani. A selejtezést jogilag megfelelő módon egy jogszabály alapján a jegyző rendeli el és ebbe a munkába bevonja a megyeileg illetékes levéltárat is. Ennek hiányában került sor az iratok hivatalból történő kicsempészésére. Iktató számmal rendelkező előadó ívbe csomagolt ügyiratokról, eredeti példányos vállalkozási szerződésekről beszélünk többek között 2018-2019 évből. Olyan iratok, amelyekkel a mai napig napi szinten kell foglalkoznunk.”

A város vezetése az Átlátszónak bemutatta azokat az iratokat, amikről a elképzelhetetlennek tartják, hogy azokat bárki kidobásra ítélte volna.

1. Vállalkozási szerződés Kenderes önkormányzata és egy kft. között, 322 903 215 Ft értékben. Ez egy uniós finanszírozású projekt volt a városháza felújítására. A műszaki átadása idén szeptemberben történt meg, a pénzügyi lezárása a mai napig folyik, ennek ellenére akarta egy köztisztviselő önhatalmúlag “leselejtezni” a dokumentumokat, de ezt a nyomozó hatóság nem tekintette bűncselekménynek.
2. Építési kivitelezési vállalkozási szerződés az önkormányzat és egy cég között. A  kenderesi központi konyha korszerűsítéséről szóló, 12 millió forint feletti szerződés kelte: 2018. augusztus 16. Tóbiás Ferenc szerint a hivatal átadás-átvétel részét nem képezte ez a szerződés. A jegyző arról is tájékoztatott bennünket, hogy ezzel a Területfejlesztési Operatív Program finanszírozásában megvalósult projekttel kapcsolatos, 47 millió forintos eszközbeszerzés ügyében a Gazdasági Versenyhivatal folytat kiterjedt vizsgálatot, mert a gyanú szerint több ponton megsértették a közbeszerzési szabályokat.

Kenderes Papers: a hivatali iratokat is elvitték a távozó önkormányzati dolgozók from atlatszo.hu on Vimeo.

Az ügy kapcsán megkerestük a város korábbi jegyzőjét, aki most Tiszaroff jegyzőjeként dolgozik. Gaszparjan Karen az Átlátszó kérdésére annyit mondott, hogy mivel őt 2019. október végén felmentették a pozíciójából, a 2020. februári ügyről csak hallomásból tud, hivatalos információi nincsenek, ezért nem tud nyilatkozni.

Megkerestük azt a volt önkormányzati alkalmazottat, aki a város vezetése szerint utasítást adhatott a papírok eltüntetésére. Szerettük volna megtudni, ő hogyan emlékszik az esetre. Mivel a rendőrségi nyomozás nem talált bűncselekményt, a nevét nem közöljük. Az azóta a kormányhivatalnál dolgozó hivatalnok telefonos megkeresésünkre annyit mondott, hogy

“Nem szeretnék nyilatkozni az ügyben. Elhatárolódom mindentől.”

Hadházy Ákos így kommentálta az esetet:

“Sok kisebb településen számoltak már be arról, hogy hogyan próbál a korábbi leváltott fideszes vezetés keresztbe tenni az új polgármesternek és hogyan próbál nyomokat eltüntetni, de ami Kenderesen történt és történik, az az egyik legszomorúbb. Olyat, hogy érvényben levő szerződéseket is megpróbáljanak megsemmisíteni, még nem láttam. Nyilván nagy munka lesz átnézni, hogy melyik dokumentumot miért akarták eltüntetni, de egyet kapásból találtam: a városháza felújítása rengeteget késett, és a szerződés szerint emiatt sok milliós kötbért kellene fizetnie a vállalkozónak.”

Horn Gabriella

A Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. (FKF) már teljesen kifogyott az 1100 literes zöld műanyag konténerekből, melyeket tavaly november óta próbál beszerezni. Áprilisban ugyan leszerződtek egy céggel 186 millió forint értékben, de szerződésszegésre hivatkozva felmondták vele a szerződést, és 37 millió forintos kötbért követelnek tőle. Most gyorsított eljárás keretében, a hulladékbiznisz Mészáros Lőrincével kötöttek új szerződést 228 millió forint értékben. 

Támogatási kampány

Úgy tűnik, hogy végre sikerül enyhíteni a kukahiányt a fővárosban: az FKF nemrég gyorsított eljárás keretében szerződést kötött az Unischo Kft.-vel. A fővárosi önkormányzat tulajdonában lévő vállalat nettó 227,8 millióért szerez be 2500 darab (+500 opció) 1100 literes konténert a cégtől, ami drágábban vállalta a munkát az eredetileg becsült 210 millió forintos értéknél.

Azonban ennél izgalmasabb, hogy az Európai Unió közbeszerzési értesítőjében, a TED-en megjelent hirdetményből kiderült, hogy az FKF felmondta egy másik céggel, a Green Way Hungary Kft.-vel áprilisban kötött szerződését, mert bár a Green Way 186 millió forintért vállalta a beszerzést, minőségi problémák voltak az általa szállított konténerekkel.

Idén márciusban számoltunk be a fővárosban lévő kukahiányról.

Önjelölt harcművészek garázdálkodnak vagy anyagfáradás? Kifogyott a műanyag konténerekből az FKF

A Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Zrt.-nél az elmúlt öt évben 50-80 millió forintos értékben sérültek meg 1100 literes zöld műanyag konténerek. Egy bejelentés szerint a törések nagy részét a közbeszerzésen beszerzett műanyag tartályok gyenge minősége, és a szabálytalan ürítés okozza.

Nem záródtak rendesen, és túl szélesek voltak a kukák

A fővárosi cég egy éve próbál beszerezni ilyen 1100 literes konténereket:

• A közbeszerzést 2019 novemberében írták ki.
• 2020. május elején hirdették ki, hogy a Green Way Hungary Zrt.-től veszik meg a tartályokat.
• 2020. augusztus elején derült ki, hogy komoly baj volt a beszerzett kukákkal.
• Az új közbeszerzést szeptember elején írták ki, és a napokban tették közzé az új nyertes nevét.

Az FKF súlyos szerződésszegésre hivatkozott, ami miatt felmondták a korábbi szerződést a Green Way Hungary Zrt.-vel:

“AK (ajánlatkérő, vagyis az FKF – a szerk.) 2019.11.12-én indított „K2016 1100 literes új műanyag hulladékgyűjtő tartályok beszerzése” tárgyú eljárás eredményeként kötött szerződés felmondására kényszerült. AK a súlyos szerződésszegés szerinti jogkövetkezményt alkalmazta, ennek körében a szerződést felmondta, illetve meghiúsulási kötbér megfizetését követeli nyertes AT-ől (ajánlattevő, vagyis a Green Way Hungary Zrt. – a szerk).“

Az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben (EKR) megtalálható egy augusztusi dokumentum, amiben az FKF részletesen leírja, hogy mi volt a kukákkal a probléma. Az FKF kétszer is biztosította a tartály beszállítását, azonban mindkét esetben elbuktak az eszközök a vizsgálaton. Először a tartály karjai voltak túl szélesek, amik meghiúsították az ürítést.

“Az etalon vizsgálat során megállapításra került, hogy a tartály fedélének legszélesebb mérete a szabványban megengedett maximális méretű (28. sorsz.) 1275 mm, de a vizsgálattal érintett edény fedél karjai még további 16 mm-rel kijjebb lógnak, így akadályozva az ürítést, ezzel pedig a mérték a szabvány vonatkozó értékét is meghaladja. Az első számúnak tekinthető etalon vizsgálat eredményeképpen megállapíthatóvá vált, hogy a beszállított „etalon” hulladékgyűjtő tartály nem megfelelő.”

Második alkalommal pedig az edények záródásával akadtak problémák.

“A vizsgálat során többek közt megállapításra került, hogy az edény fedelének záró pozíciói nem működtek – fedele balesetveszélyes módon visszatér alaphelyzetbe – így nem teljesíti a MSZ EN 840 szabványsorozat előírásait. A második számúnak tekinthető etalon vizsgálat eredményeképpen megállapíthatóvá vált, hogy a második alkalommal beszállított „etalon” hulladékgyűjtő tartály sem megfelelő”

Az FKF emiatt felmondta a szerződést a Green Way Hungary Zrt.-vel, illetve az opció nélküli szerződéses mennyiségből még nem teljesített darabszám – 2500 db – nettó értéke 20%-ának megfelelő összegű meghiúsulási kötbér megfizetését követeli tőle. A pontos összeg nem szerepel a dokumentumban, de körülbelül 37 millió forintról van szó. Megkerestük az FKF-et az ügyben, azonban cikkünk megjelenésig nem kaptunk választ.

Kifogyott a műanyag konténerekből az FKF

2020 márciusában írtunk arról, hogy az FKF elismerte, hogy hiány van az 1100 literes zöld műanyag tartályokból a fővárosban. Az 1100 literes zöld műanyag tartályok főként a lakótelepen élőknek lehetnek ismerősek.

Egy kukahelyzetben jártas olvasónk szerint ennek az az oka, hogy a közbeszerzéseken beszerzett tartályok nem elég tartósak, és már az első kihelyezések alkalmával minőségi problémák merültek fel, beszámolója szerint a konténerek sokszor már az első ürítés során eltörtek. A férfi szerint sokan várnak az új 1100 literes tartályra, de a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. nem tudja leszállítani nekik.

Az FKF cáfolta ezt az értesülést. A vállalat szerint a műanyag tartályok is ugyanolyan tartósak, mint a fémek, azonban egyszerűbben kezelhetőek az ügyfelek és az ürítők számára. Álláspontjuk szerint a kukahiány nem a fokozott elhasználódás, hanem az elhúzódó közbeszerzés miatt van.

A főváros tisztaságáért felelős FKF korábban az Indexnek árulta el, hogy mekkora az eszközparkjuk: összesen 3200 darab zöld tartály szolgálja a budapesti lakosokat.

„2015-2019 között, öt év alatt összesen 974 db 1100 literes tartály minőségi cseréjére került sor. Ez átlagban 195 darab évente, ami mindössze 6,1 százaléka a kihelyezett 3200 darab ilyen űrméretű gyűjtőedénynek. Jelenleg folyamatban van egy közbeszerzési eljárás 3000 darab 1100 literes konténerre, amelyek ütemezetten kerülnek majd beszállításra.”

Ez az üzenet viszonylag megnyugtató, az viszont aggodalomra adhat okot, hogy az elmúlt öt évben, a rendelkezésre álló 3200 darab tartályból közel ezer darab, tehát durván minden harmadik tönkrement. Még akkor is, ha ezek a számok a javított kukákat is tartalmazzák, és kétségtelen, hogy vannak köztük “régi darabok” is, amik 2013 előttről származnak.

Ugyanis 2013-ban írtak ki legutoljára a zöld 1100 literes műanyag tartályokra közbeszerzést: akkor 2700 konténert szereztek be, 2019-ben egy futó szerződés módosításával további 260 db ilyen tartály került beszállításra, tehát körülbelül 240 darab tartály még 2013 előttről való.

A hulladékbiznisz Mészáros Lőrince szállítja be az új konténereket

Az Opten cégadatbázisa szerint az Unischo Kereskedelmi Kft. többségi tulajdonosa (a Mento Környezetkultúra Kft.-n keresztül) a miskolci lakcímű Hercsik István. A férfi Észak-Magyarország egyik legbefolyásosabb üzletembere, egyenesen a hulladékbiznisz Mészáros Lőrinceként emlegetik.

A 24.hu beszámolója szerint a Gazdasági Versenyhivatal hajnalban razziázott a Mento Környezetkultúra Kft.-nél 2018 nyarán. Az volt a gyanú, hogy a cég egyes hulladékkezelésre szolgáló gyűjtőedények, speciális gépjárművek, berendezések beszerzésére irányuló közbeszerzésekben összejátszhatott más vállalkozásokkal, tehát egyeztetve adhattak árajánlatot. Ezt nevezik kartellezésnek, aminek lényege a verseny ellehetetlenítése, kijátszása.

Hercsik fő cége az 1996-ban alapított Mento Környezetkultúra Kft., ami nemcsak hulladékos közbeszerzések, hanem miskolci megbízások gyakori nyertese is. Hercsik Istvánt kapcsolatba hozták Orbán Viktor édesapjának, Orbán Győzőnek egyik cégével, a Nehéz Kő Kft.-vel, mert a Vértesi Erőmű helyreállításának második szakaszában a Mento kivitelező volt, az Orbán-cég pedig köveket szállított a munkálatokhoz.

Az FKF tenderén nem volt más ajánlattevő az Unischo Kft.-n kívül.

A Mento Kft.-nek nem megy rosszul: a nettó árbevétele 2019-ben 11,8 milliárd forint, 2018-ban 9,3 milliárd forint, 2017-ben 4,8 milliárd forint volt, és 2019-ben 1,1 milliárd, 2018-ban 1,2 milliárd, 2017-ben pedig 860 millió forint adózott eredményt ért el. Az Unischo Kft. sem panaszkodhat: nettó árbevétele 2017-ben 228,5 millió, 2018-ban közel 398 millió, 2019-ben pedig már 775 millió forint volt, és adózott eredménye a 2017-es 4,6 millióról 2018-ra 22,4 millióra, majd 2019-ben 104,7 millió forintra nőtt.

Zsilák Szilvia

A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: Olvasónk felvétele.

Augusztusban a médiaharc frontvonalából távozó Liszkay Gábortól átkerült Kertész József ügyvéd kezébe az orbánista médiaholding KESMA alapítójának tulajdona. Ez azt jelenti, hogy már a Mészáros Lőrinchez kapcsolódó ügyvéd formálisan a legnagyobb ember az ötszáznál is több médacímet összefogó médiaszörny mögött.

Támogatási kampány

Nyár óta Kertész József Tamás az egyik legnagyobb hatalmú ember a magyar médiában — legalábbis papíron. Augusztusban ugyanis az ügyvéd szerezte meg a Media Fundamentum Nonprofit Zrt. százszázalékos tulajdonrészét megtestesítő részvényeket Liszkay Gábortól.

A Media Fundamentum Zrt. az alapítója a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) nevű entitásnak, aminek 2018-ban a médiatér Fidesz-barát szereplői formálisan odaajándékozták a különböző cégeiket. Így egy olyan monolit médiaszörnyeteg jött létre, ami százas nagyságrendű, a kormánypolitikával baráti viszonyban lévő újságot, tévét, hírportált, miegyebet fog össze.

A médiaholding mögött többszintű irányítási struktúra rejlik meg. A legeslegalsó szinten vannak maguk a médiumok, efölött a cégek: például a legfontosabb médiacímeket a Mediaworks Hungary Zrt. fogja össze. Ezen a vállalaton belül készülnek az olyan napi operatív aktualitások, mint a megyei napilapokban ugyanakkor megjelenő, azonos cikkek. A Mediaworks és a többi médiacég tulajdonosa a KESMA, ami azt jelenti, hogy a cégek vezetőit az alapítvány kuratóriuma tudja lecserélni. A kuratórium tagjait pedig az alapító nevezheti ki, illetve válthatja le.

Ez az alapító a Media Fundamentum Nonprofit Zrt., ami most már formálisan Kertész tulajdonát képezi. A tulajdonosváltás annyiban nem újdonság, hogy a kipróbált orbánista médiakáderként a Media Fundamentumot korábban birtokló Liszkay még tavasszal távozott a Mediaworks Hungary Zrt.-től is, ahol korábban vezérigazgató volt.

Két nappal azután, hogy eladta a Media Fundamentumot, Áder János köztársasági elnök a Magyar Érdemrend középkeresztjével tüntette ki Liszkay Gábort

“a keresztény, nemzeti, polgári értékrendet képviselő hazai sajtóorgánumok kialakításában és vezetésében vállalt kiemelkedő szerepe elismeréseként”

A 24.hu korábban azt írta: a KESMA bejegyzésének eljárásában az akkor még Liszkayhoz tartozó céget Kertész József ügyvédi irodája, a Kertész és Társai Ügyvédi Iroda képviselte. Az ügyvédi iroda korábban Mészáros Lőrincet is képviselte az osztrák közszolgálati csatorna ORF-fel szemben. Mindezek arra utalnak: ahogy korábban Liszkay, úgy most Kertész is csak névlegesen főirányítója a hatalmas médiamonstrumnak.

Átláthatatlan nyilvánosság

Az jól látszik jelen cikk körülményeiből is hogy a fideszes kormányok és a velük baráti erők médiapolitikája milyen hatással van a magyar nyilvánosság állapotára. A médiamonstrum irányítói hátterében még augusztusban megtörtént tulajdonosváltásról az érintett KESMA alá tartozó médiumok mindeddig nem számoltak be. A maradék néhány független médiumnak pedig összességében sem volt elegendő ideje és eszköze ahhoz, hogy a nyilvánvalóan hírértékkel bíró, a cégjegyzékben is szereplő váltást az elmúlt négy hónap során észrevegye.

Szerettük volna megkérdezni Kertész Józsefet a vétel körülményeiről, különösen arról, hogy mennyi pénzébe került (a Mérték korábbi számításai szerint) a magyar médiapiac mintegy negyedét jelentő KESMA fölötti alapítói jogok megszerzése, ezért riporterünk felhívta az ügyvédi iroda számát, ahol a bejelentkező hölggyel megbeszélt egy későbbi időpontot, amikor személyesen Kertészt is el tudja érni.

A megadott időpontban ismét telefonáltunk; ám némi várakoztatás után — amikor a hölgy azt mondta, kapcsolja Kertészt — a hívás egy hibaüzenetet követően megszakadt. Tudósítónk harmadjára megismételt hívása alkalmával a hölgy elnézést kért, és elkérte kollégánk telefonszámát, mondván: az ügyvéd úr hívni fogja.

Riporterünk azóta is hiába várja Kertész József Tamás telefonhívását.

Sarkadi Nagy Márton

A címlapképen az az illusztráció látható, amit a magyar médiarendszer elmúlt tíz évének változásait adatok alapján feldolgozó korábbi cikkünkhöz készítettünk, ezt a cikket itt lehet olvasni.