Egy új szabály alapján a parlamenti frakciókhoz nem tartozó, független országgyűlési képviselők csak valamelyik parlamenti párt frakcióvezetőjén keresztül kezdeményezhetnek törvényjavaslatot vagy határozati javaslatot. Az érintett képviselők szerint a változtatás az ő Alaptörvényben biztosított jogukat korlátozza. Ráadásul nem értik, hogy a Kövér László vezette Házbizottság miért a június 18-tól elrendelt egészségügyi válsághelyzettel indokolta a korlátozást, s hogy az ő jogfosztásuk hogyan segíti elő a járvány elleni védekezést.

Támogatási kampány

Szeptember 18-án nyújtotta be három független képviselő: Szél Bernadett, Hadházy Ákos és Szabó Szabolcs a “Lex Szijjártó” néven ismertté lett törvénymódosítás-javaslatot.

“Lex Szijjártó”: egy új törvény segítségével akadályoznák meg a luxusajándékok osztogatását

Az „Egyes törvényeknek a közhatalmat gyakorló és a közpénzek felett rendelkező személyeknek nyújtott nagy értékű ingyenes juttatások korlátozásához szükséges módosításáról” címmel benyújtott javaslat ma is besorolásra vár, és csak négy hónap múlva, februárban kerül majd “tárgysorozatba vételre”, majd valószínűleg azt követően valamikor megvitatásra a Parlamentben.

Az országgyűlési dokumentumok az új szabályra hivatkozva indokolják a hosszú határidőt.

A jelenlegi Országgyűlésben összesen 8 független képviselő dolgozik, közülük hárman – Szél Bernadett, Hadházy Ákos és Szabó Szabolcs – fordultak a nyilvánossághoz, a munkájukat akadályozó új korlátozást kifogásolva. A módosítás kapcsán Szél Bernadett így fogalmazott:

“Még egészségügyi válsághelyzetben sem tehetik függővé a képviselői alapjogok gyakorlását a frakcióvezetők döntésétől — arról nem is beszélve, hogy az egészségügyi válsághelyzetre hivatkozni álságos, az ugyanis semmiben sem korlátozza a parlament munkáját és józan paraszti ésszel végiggondolva is nonszensz, hogy az ilyen típusú levelezős társasjátékok bármiben is növelnék Magyarország vírusellenes erőfeszítéseinek eredményességét. (…) Ha nem tetszett a Szijjártó jachtoztatása után benyújtott Lex Lady Mrd, nem az azt szankcionáló törvényt kell megpróbálni eldugni, hanem a korrupt minisztereket kell leváltani.”

Eddig is létezett néhány más jogosultság, amit képviselők csak képviselőcsoporton keresztül (vagy annak vezetőjeként) tudnak gyakorolni, így például a független képviselők

• nem adnak véleményt a köztársasági elnöknek az Országgyűlés feloszlatása előtt (Alaptörvény 3. cikk (4) bekezdés)
• nem képviseltethetik magukat a Honvédelmi Tanácsban, annak csak a frakcióvezetők a tagjai
• nem állíthatnak jelölteket a Médiatanács elnökét és tagjait jelölő bizottságba
• nem jelölhetnek tagot a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriumába
• nem jelölhetnek tagot az MNB felügyelő bizottságába
• nem delegálhatnak tagot az alkotmánybírákat jelölő bizottságba
• nem tehetnek indítványt a házelnök, az Országgyűlés alelnökei és jegyzői személyére

Szél Bernadett és Hadházy Ákos az elmúlt hónapokban többek között a következő ügyekben kezdeményeztek törvényjavaslatokat. Az ilyen indítványok beadása válik számukra mostantól nehézkesebbé és lassabbá. A benyújtott indítványok dokumentációjában látható, hogy ezek a javaslatok az új szabály miatt csak hónapok múlva kerülnek “tárgysorozatba vételre”.

• A “Lex Szijjártó” néven ismert törvényjavaslat („Egyes törvényeknek a közhatalmat gyakorló
  és a közpénzek felett rendelkező személyeknek nyújtott nagy értékű ingyenes juttatások korlátozásához szükséges módosításáról” )
• A közbeszerzések legnagyobb nyerteseire kivetni javasolt “Mészáros-adó” (törvényjavaslat „Egyes kivételezett gazdasági szereplők szolidaritási hozzájárulásáról”)
• A koronavírus-járvány miatt kezdeményezett törvényjavaslat a képviselői fizetések csökkentéséről (Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvénynek az országgyűlési képviselők javadalmazásának veszélyhelyzettel összefüggő eltérő szabályaival kapcsolatos módosításáról)
• A törvényjavaslat a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvénynek a koronavírus okozta gazdasági és szociális válság enyhítése érdekében szükséges módosításáról
• A tranzitzónában tartózkodó menedékkérők emberséges ellátása érdekében tett javaslat

A független képviselők tevékenységét korlátozó módosítást az ellenzéki képviselők többsége is megszavazta.

Horn Gabriella

Címlapfotó: Szél Bernadett / Facebook

Egy tavalyi szerződés értelmében 200 millió forintért helyeznek át idős fákat a Városligetben: a most megjelent tájékoztató szerint 86 darab fát ültetnek át, 5 darab fának pedig az előkészítését kell megvalósítani. Az idős fák átültetését legalább 80 százalékos eredési eredménnyel kell elvégezni, vagyis 20 százalékuk elpusztulásával számolnak. Az uniós értesítő szerint 2020. II. negyedévében a keretmegállapodás alapján 22 millió forint került lehívásra. Azt viszont még továbbra sem tudni, hogy a Liget melyik területéről és hova ültetik át az idős fákat.

Támogatási kampány

A Városligetben átültetnek 86 darab fát, 5 darab fának pedig az előkészítését kell megvalósítani. A faátültetési munkálatokra vonatkozó keretszerződést tavaly kötötte meg a Városliget Zrt. a kiválasztott céggel. A keddi uniós közbeszerzési értesítőben megjelent hirdetmény szerint 2020. II. negyedévében a keretmegállapodás alapján 22 millió forintot hívtak le.

A munkák elvégzésére a Galapagos Zoo Service Zoológiai Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.-nek összesen nettó 200 milliós összeg és 48 hónap áll rendelkezésére. Az idős fák átültetését legalább 80 százalékosos eredési eredménnyel kell elvégeznie. Ha utánaszámolunk, a faátültetés nem olcsó mulatság, átlagban egy fa átültetése és utógondozása több mint 2 millió forintba kerül.

A fákat törzsátmérő alapján három kategóriába sorolták.

• 0-25 cm törzsátmérő: 43 db
• 26-50 cm törzsátmérő: 24 db
• 50-110 cm törzsátmérő: 19 db

„Az Európában egyedülálló parkrekonstrukció megvalósításához elengedhetetlen, hogy bizonyos fák helyén új funkció létesüljön. Ezeken a helyeken lévő fák kivágása helyett, ezen fákat át kívánjuk ültetni. Feladat az érintett, ökológiailag megvédhető, idős fák előkészítése és átültetése a park más részein, illetve az utógondozási munkák elvégzése. A faátültetést a Városliget Zrt. által meghatározott faprotokoll előírásait betartva kell megvalósítani”

– olvasható az értesítőben.

Tüntetésre számítanak, titkolják a helyszíneket

Az viszont nem derül ki, hogy pontosan honnan és hova fogják elköltöztetni a fákat. A dokumentumból csak azt lehet megtudni, hogy a Városliget (Hrsz.: 29732/11) területén zajlik az átültetés, ez a terület viszont igen nagy. Több, a Városligettel foglalkozó civil forrásnál érdeklődtünk, de senki nem tudta megmondani, hogy pontosan melyik területről van szó, és a Liget-projekt melyik eleme miatt kell költözniük a fáknak. Az sem biztos, hogy egy helyről mozgatják át mind a 91 darab növényt.

Az EKR-ben már nem elérhető a műszaki adatokat tartalmazó dokumentum.

Tavaly egy adatigénylés során próbálták megtudni a munka részleteit, azonban a kérést a Városliget Zrt. elutasította.

„A tárgyi, folyamatban lévő közbeszerzési eljárás során a Városliget Zrt. a Kbt. előírásainak megfelelően az ajánlattevők részére az EKR-ben közzétette a közbeszerzési dokumentumokat. A Kbt. nem tartalmaz arra vonatkozóan rendelkezést, hogy az ajánlatkérők az EKR rendszeren kívül is kötelesek a közbeszerzési dokumentumokat közzétenni vagy az eljárásban nem résztvevő harmadik személyek részére átadni”

– indokolta döntését a budapesti Városliget múzeumosításáért és átalakításáért felelős projektcég.

Az viszont a szerződésből kiolvasható, hogy előre kalkulálnak civil demonstrációval:  a vállalkozó állásdíjra akkor köteles, ha a civilek a munkavégzést egybefüggően négy órán keresztül akadályozzák, és a civil személyek eltávolításához hatósági intézkedésre van szükség. (Az állásidő olyan időszakot jelent, amikor a munkavállaló a munkáltató érdekkörében felmerült okból nem tud munkát végezni.)

A Fővárost sem tájékoztatták

Megkerestük Bardóczi Sándort, Budapest főtájépítészét, aki szintén nem tudott pontosabb helyszínt mondani. A Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt.-nek pedig kötelessége lenne ezekről az információkról tájékoztatni a fővárost, ám ennek Bardóczi beszámolója szerint nem tesznek eleget. Garay Klára, a Budapesti Városvédő Egyesület Környezetvédelmi csoportjának vezetője szerint az is aggályos, hogy miért az Ingatlanfejlesztő által készített protokoll szerint akarják átültetni a fákat.

Budapestnek is van tulajdonjoga a Városligetben, azonban a Városliget megújításáról és fejlesztéséről szóló 2013. évi Városliget törvény alapján a Magyar Állam, Budapest Főváros Önkormányzata és Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata közös tulajdonában álló, a budapesti 29732/11 hrsz. alatti ingatlan egyes részei 99 éves időtartamra Városliget Ingatlanfejlesztő Zártkörűen Működő Részvénytársaság vagyonkezelésében állnak.

A főtájépítész később egy posztot tett közzé a Facebookon:

“Van az az úton-útfélen előszeretettel hangoztatott állítás, hogy a Városligetben meglévő zöldfelületet nem is érint a Liget projekt, új épületek kizárólag olyan helyre épülnek, ahol eddig is volt épület. És van az a ma napvilágra került (update: az átlátszó újságírója ma kérdezett rá, de utánanézve ez egy 2019-ben megnyert munka!) közbeszerzési eljárás, amelynek keretében 91 db (!) koros fát ültetne át a Galapagos Zoo nevű cég a Városligetben, mert a helyére valami mást (nem zöldet) raknának. Na most: a két állítás közül az egyik nem igaz. Mindenki eldöntheti, hogy melyik nem…/a képen a Rondó területéről átültetni szándékozott közel száz éves tölgy kidőlése látszik 2018 áprilisában, amit a Néprajzi múzeum alapozása miatt kellett “átültetni”, hiszen ott sem érintett meglévő zöldfelületet a projekt/”

“Sajnos azonban az előkészületi munkák során kiderült az az előre nem látható körülmény, hogy a tölgy gyökérzete a talajfelszín alatt közel 1 méterre helyezkedik el a korábbi évtizedekben, a katonai dísszemlék miatt végrehajtott nagymértékű talajfeltöltések miatt, melynek következménye, hogy a fa gyökérzete rendellenes körülmények között fejlődött tovább, és a felszín alatti törzs részek súlyos korhadásnak indultak. Mindezen előre nem látható okok miatt előkészületi munkálatok során a fa nem bírta tovább a terhelést és kidőlt” – mondta akkor a Városliget Zrt. a Bardóczi által most említett eset kapcsán.

Nem ez az első faköltöztetés a Ligetben

Korábban a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. szintén a Galapagos Zoo Service Kft.-vel szerződött le az építkezések útjában álló fák átültetésére. Akkor a cégnek összesen 218 fát kellett átültetnie, és 31 fát előkészítenie 232 millió forintért. Később ezt az összeget 23 millió forinttal megemelték, mivel a kivitelező jelezte a Városliget Zrt.-nek, hogy a Ligetvédők tiltakozásai miatt a szerződésben rögzítettekhez képest eltérő módon kellett elvégezni a munkát.

Ez a közbeszerzés önmagában meghaladta az eredeti tervekben közölt számokat. Azokban még arról volt szó, hogy a park 7100 fájából 182-t költöztetnek át.

2017-ben a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum és a Magyar Zene Háza építési területén lévő idős fák átültetésével kapcsolatos munkákat is a Galapagos végezte. Az építési területen 3 db idős fa előkészítése és 8 darab idős fa átültetésével kapcsolatos munkák elvégzése nettó 18 millió forintba került.

A Galapagos Zoo Service Zoológiai Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. tulajdonosa Kóródy Olivér. A cég nettó árbevétele 2016-ban 107 millió forint volt, ami 2017-ben 243 millió forintra nőtt, 2018-ban pedig 509 millió forint lett. Az adózott eredménye ezekben az években 5,2 millió forint, 20,4 millió forint, majd pedig 4,5 millió forint volt. A 2019-es mérlegadatokat még nem tudni, ugyanis a tavalyi beszámolóját még nem tette közzé a cég.

A fák nem igazán szeretik az átültetést, maguktól nem is költözködnek. Ekkora méretű fák átültetése pedig szinte lehetetlen, mert olyan nagy a vízfelvevő gyökérzetük. A fa a tápanyagot a gyökérzet legvégével veszi fel, így ha azt elveszti, gyengül, és romlanak a túlélési esélyei, mivel a gyökér leghasznosabb része a földben marad. Van az átültetésnek egy másik módszere: az átültetés előtt legalább egy évvel el kell vágni a gyökerek egy részét, erre növésnek indulnak ott a törzshöz közeli föld alatti részeken a hasznos, bolyhos gyökerek, és egy évvel később itt kivájva a földgolyót át lehet ültetni a fát.

Elküldtük a kérdéseinket a VárosligetZrt.-nek, és a munkálatokat végző Galapagos Zoo Service Zoológiai Kft.-nek is, azonban válaszokat a cikkünk megjelenéséig nem kaptunk. A fák helyén kívül arra lettünk volna kíváncsiak, hogy milyen technológiával tervezik átültetni a fákat, jelenleg milyen szakaszban vannak a beavatkozások, és idáig összesen mennyi pénzt hívtak le a 200 milliós keretösszegből.

Zsilák Szilvia

A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: Lezárás a Városligetben 2020. 07.22-én (fotó: Átlátszó/Szakál Szebáld)

Munkatársunkat, Horn Gabriellát tanúként idézte a Fejér Megyei Rendőr-Főkapitányság gazdaságvédelmi osztálya hétfőn. A meghallgatáson kiderült, hogy a három évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett tiltott adatszerzés bűntette miatt folytatnak eljárást ismeretlen tettes ellen, majd a Mészáros Lőrinc bicskei rezidenciáján állomásozó harcjárművekről szóló cikkünkről, és az ahhoz készült videófelvételről kérdezték az Átlátszó újságíróját.

Támogatási kampány

A tiltott adatszerzés a Büntető Törvénykönyv szerint 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűntett, amelyet az követhet el, aki személyes adat, magántitok, gazdasági titok vagy üzleti titok megismerése céljából más lakását, ingatlanát titokban átkutatja, az ott történteket technikai eszköz alkalmazásával megfigyeli vagy rögzíti, más zárt küldeményét felbontja vagy megszerzi, vagy elektronikus hírközlő hálózaton másnak tárolt vagy továbbított adatot kifürkész.

Horn Gabriellát, az Átlátszó újságíróját október 26-án hétfőn tanúként hallgatta meg a Fejér Megyei Rendőr-Főkapitányság gazdaságvédelmi osztályának munkatársa, aki arról tájékoztatta munkatársunkat, hogy tiltott adatszerzés bűntette miatt nyomoznak ismeretlen tettes ellen.

A rendőrség arra volt kíváncsi, hogy milyen körülmények között írta meg a „Megnéztük közelebbről a Mészáros Lőrinc bicskei rezidenciáján állomásozó harcjárműveket” című cikket, és hogy annak mi volt a hírértéke. Arról is megkérdezték munkatársunkat, hogy ki készítette a cikkben megjelentetett drónfelvételt, és hogy ki engedélyezte az Átlátszónál a cikk publikálását.

A májusban megjelent cikkünkben arról volt szó, hogy Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő híradása nyomán egy kamerás drón segítségével próbáltuk kideríteni, miféle harcjárművek állomásoznak Mészáros Lőrinc bicskei birtokán, és hogy magánhadsereg toborzására készül, vagy csak egy újabb drága luxushobbiról van szó a közpénzes munkákon meggazdagodott nagyvállalkozónál.

Megnéztük közelebbről a Mészáros Lőrinc bicskei rezidenciáján állomásozó harcjárműveket

Két katonai járművet fényképezett le nemrég Hadházy Ákos Mészáros Lőrinc bicskei birtokán, a képeket a Magyar Hang múlt heti száma közölte. A cikk megjelenése után sokan találgatták, kivel készül harcolni, vagy kitől fél a felcsúti nagyúr, és mi is kíváncsiak lettünk a járművekre.

A drónfelvétel segítségével sikerült azonosítanunk a Mészároséknál állomásozó egyik páncélost, egy BRDM2-2 típusú kétéltű csapatszállító járművet. A másik harci eszközt a mi légifelvételünkön sem lehetett felismerni, mert le volt takarva egy ponyvával.

Megnéztük közelebbről Mészáros Lőrinc bicskei harckocsijait – Drónvideó from atlatszo.hu on Vimeo.

Dr. Tóth Balázs ügyvéd, az Átlátszó jogi igazgatója szerint a drónfelvételünkkel kapcsolatban szóba sem jöhet a tiltott adatgyűjtés bűntette, hiszen elkövetési magatartásokként olyan titkos módszereket és eszközöket határoz meg a Btk., amelyeket jogszerű eljárásuk során a bűnüldöző hatóságok is kizárólag bírói vagy az igazságügyért felelős miniszteri engedéllyel alkalmazhatnak: titkos adatszerzés, titkos információgyűjtés.

Ezzel szemben a drónfelvétel készítése nyilván nem ahhoz hasonló, titkos, rejtett eszköz felhasználásával megvalósított megfigyelés, mint egy rejtett kamera, vagy mikrofon vagy lehallgató szoftver. Ráadásul egy kúriai döntés szerint a  technikai eszközzel való megfigyelésen személyek mozgásának, magatartásának, szóbeli megnyilvánulásainak, illetve azok hiányának az érzékszervekkel való huzamosabb ideig tartó észlelését értjük. Végezetül a felvétel készítésére nem magántitok jogosulatlan megismerése céljából került sor, hanem arról kívántunk megbizonyosodni, hogy a politikai hatalomhoz ezer szállal köthető Mészáros Lőrinc rezidenciájánál valóban parkoltak-e harci járművek.

Ennek hírértékét elég nehéz kétségbe vonni.

Egy ehhez hasonló idei ügyünkben a kormányzati propagandakampányokat évi több tízmilliárd forintért lebonyolító New Land Media Kft. és Lounge Design Kft. egyik tulajdonosának, Balásy Gyulának nem tetszett, hogy drónfelvételeket készítettünk a frissen vásárolt luxusvillájáról. Balásy Gyula szerint ezzel megsértettük a személyes adatai védelméhez fűződő jogát, ezért az adatvédelmi hatóságnál indított eljárást. A NAIH határozata szerint alaptalanul, mert a hazai és a nemzetközi jogi előírások alapján a sajtószabadságba belefér közüggyel kapcsolatban a magánszférát nem sértő drónfelvétel készítése.

A NAIH szerint is jogszerűen készítettünk drónfelvételeket a kormánypropagandából meggazdagodott Balásy Gyula luxusvillájáról

Ez év februárjában mutattuk be a kormányzati propagandakampányokat évi több tízmilliárd forintért lebonyolító New Land Media Kft. és Lounge Design Kft. egyik tulajdonosának, Balásy Gyulának a frissen vásárolt luxusvillájáról készített drónfelvételeinket.

A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) által készített ólomtérképen a lakosság és az intézmények által beküldött csapvízminták alapján az országos ólomszennyezettséget ábrázolják. Összességében a csapnyitási minták 14 százaléka haladta meg a határértéket, és a fővárosi csapvízben találták a legtöbb ólmot. Végleges megoldást a csövek teljeskörű cseréje nyújtana, ami igen költséges lenne, ezért az NNK bevizsgálta az ivóvíztisztító berendezéseket is. 

Támogatási kampány

Az ólomtérkép korábbi verziója nem pedig valós mérések alapján készült, csak a kockázatos épületeket jelölte: a becsléseket a KSH adatbázisában szereplő épületek kora alapján végezték el. A frissített országos ólomtérképen a lakosság és az intézmények által beküldött csapvízminták ólomszennyezettsége látható. A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) ezzel párhuzamosan kiadott egy módszertani útmutatót az ivóvíz ólomtartalmával kapcsolatos lakossági tájékoztatáshoz, amiről a Qubit számolt be először.

A Nemzeti Népegészségügyi Központ (az ÁNTSZ utódja) programjában a lakosok és az intézmények ingyenesen vizsgáltathatták be a csapvíz ólomtartalmát. Az NNK „nyitott laboratórium” programját az Európai Unió pénzeli: az ólomtartalom vizsgálatára 500 millió forint uniós forrás áll rendelkezésre.

A felmérés két részből állt:

• A Feltáró monitoring során összesen közel 2300 épületből vettek közel 2800 mintát.
• A „Nyitott Laboratórium” programban 3 év alatt összesen 8826 db minta érkezett vizsgálatra. A program országos kiterjedésű volt, a megmért minták összesen 3736 helyről származtak az ország 369 különböző településéről és Budapest összes kerületéből.

Az ivóvízre vonatkozó minőségi előírásokat, így az ólomtartalomra vonatkozó határértéket is, hazánkban a 201/2001. (X. 25.) Kormányrendelet határozza meg. Az ólomra vonatkozó határérték 10 mikrogramm/liter.

Februárban írtunk egy budapesti édesapáról, aki bevizsgáltatta a csapvizük ólomtartalmát a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) ingyenes programjában. A csapnyitáskor 64 mikrogramm/liter értéket mértek, ami a megengedett határérték több mint hatszorosa.

Bevizsgáltatták a csapvizük ólomtartalmát, a határérték hatszorosát mérték

Egy budapesti édesapa bevizsgáltatta a csapvizük ólomtartalmát a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) ingyenes programjában. A csapnyitáskor 64 mik­ro­gramm/liter értéket mértek, ami a megengedett határérték több mint hatszorosa. Az édesapa szerette volna kideríteni, hogy mi a teendő ilyen esetben, azonban a hivatalos szervek még nem tudnak megoldást nyújtani a problémára.

Kicsivel később pedig arról számoltunk be, hogy a kispesti Wekerletelepen két óvodában is ólommal szennyezett a csapvíz: itt a határérték tizenkétszeresét mérték. A gyerekek flakonban vitték magukkal az ivóvizet, emellett az önkormányzat ballonos vizet biztosított számukra. A kerületben másfél év alatt nem jöttek rá, honnan származhat a toxikus nehézfém.

A határérték tizenkétszerese egy budapesti óvodában a csapvíz ólomtartalma

A kispesti Wekerletelepen két óvodában is ólommal szennyezett a csapvíz, a gyerekek flakonban viszik magukkal az ivóvizet, emellett az önkormányzat ballonos vizet biztosít számukra. Másfél év alatt nem jöttek rá, honnan származhat a toxikus nehézfém.

A fővárosi csapvízben találták a legtöbb ólmot

Az összes mintát tekintve az országos ólom-felmérésben a csapnyitási minták 14 százaléka haladta meg a határértéket.

Az egy perc folyatás után vett, úgynevezett folyatott minták 6 százaléka haladta meg a határértéket, ennek a módszernek az a lényege, hogy a pangó vízben felgyülemlett ólom kifolyjon.

• Az 1945 előtt épületekben élők vannak kitéve a legmagasabb ólomszennyezettségnek. A módszertani útmutató szerint az 1945 előtt épült épületekben az országos ólomfelmérésben a csapnyitási minták egynegyede (25 százalék), míg a folyatott minták 14 százaléka volt határérték felett.
• Az 1945 és 1975 között épült épületek esetén kicsit javult a helyzet, a csapnyitási és a folyatott minták nem megfelelősége 10, illetve 3 százalék volt.
• Az újabb, azaz 1975 után épült épületek esetén a csapnyitási minták csupán 3 százaléka haladta meg a határértéket, és a folyatott minták nem megfelelősége 1 százalék alatti (0,36%).

Az ólomszennyezettség mértéke a különböző korú épületek esetében. Forrás: NNK

A folyatás az 1945 után épült épületekben már kellően hatékony beavatkozásnak bizonyult, azonban az idősebb épületekben ez a módszer nem biztos, hogy elegendő.

A csapvíz ólomtartalma miatti egészségkockázat elsősorban a fővárost és az 5 ezer fő feletti városokat érinti.

• Az 5 ezer fő alatti kistelepüléseken élők biztonságban vannak a felmérés szerint. A kistelepülések 28 százaléka alacsony kockázati kategóriájú lett, és nagyon alacsony kockázati kategóriába sorolták a kistelepülések 72 százalékát.
• A fővárosi épületek 8 százaléka a csapvíz ólomtartalma szempontjából nagyon magas kockázatú, 17 százaléka magas kockázatú, 64 százaléka közepes kockázatú, 7 százaléka alacsony kockázatú, és  3 százaléka nagyon alacsony kockázatú lett. A fővárosban legalább magas kockázatú épülettömbben, körülbelül 50 ezer épületben, kb. 620 ezer fő él.
• Az 5 ezer fő feletti települések városrészeiben fekvő épületek 0,5 százaléka a csapvíz ólomtartalma szempontjából nagyon magas kockázatú lett, míg 2 százaléka magas, 4 százaléka közepes, 23 százaléka alacsony, és 70 százaléka nagyon alacsony kockázat besorolást kapott. Az 5 ezer fő feletti településeken legalább magas kockázatú épülettömbben körülbelül 134 ezer fő él, kb. 32 ezer épületben.

A különböző méretű települések kockázati besorolása ólomszennyezettség szempontjából. Forrás: NNK

A csövek teljeskörű cseréje nyújtana végleges megoldást

Az ólomszennyezés esetében a vízszolgáltatók felelőssége csak a vízóráig tart, az épületen belüli vízhálózat cseréje már a tulajdonosok feladata. A vízszolgáltatók hiába biztosítanak ólommentes vizet, ha a társasházak belső hálózatában van jelen nagy számban az ólomvezeték.

A csapvíz ólomtartalma szempontjából végleges megoldás az ólomtartalmú szerkezeti anyagok teljeskörű cseréje lenne a vízellátó rendszerben, ami igen költséges beavatkozás. Önállóan a lakásban történő felújítás nem garantálja, hogy a csapvíz ólomtartalma megfelelő lesz.

A teljes csőcsere a fővárosban körülbelül 50 ezer, míg a vidéki nagyvárosokban körülbelül 32 ezer épületben lehet szükséges.

Átmeneti megoldási lehetőségek is szóba jöhetnek, például a különböző ivóvíz-utótisztító kisberendezések. Az, hogy valamelyik ivóvíztisztító kisberendezés rendelkezik engedéllyel, nem feltétlen jelenti, hogy ki tudja szűrni az ólmot. A projektben 9 különböző ivóvíztisztító kisberendezést vizsgált meg az NNK. Az eredmények alapján a vizsgált ivóvíztisztító kisberendezések közül több is alkalmas a csapvíz ólomkoncentrációjának jelentős csökkentésére, és egyes típusok az ólomtartalom teljes eltávolítására is.

A különböző típusok ólomeltávolítási képességét, kockázatait és a vonatkozó korlátozásokat foglalja össze a táblázat. Forrás: NNK

Egy aktívszenet és kerámiát tartalmazó berendezésnél nem jelentkezett kedvezőtlen változás a csapvízben, a többi esetben kockázatok jelentkeztek kisebb-nagyobb mértékben: leggyakrabban a mikrobiológiai minőség romlása, a nitrifikáció, az összes keménység túlzott csökkenése, valamint a különböző anyagok (ezüst, nikkel, réz, cink) beoldódása volt tapasztalható.

A gyerekek esetében nincs tolerálható ólomszint

A kutatók megjegyzik, hogy manapság sem az ivóvíz tekinthető a fő ólombeviteli forrásnak, hanem a levegő, a por és az élelmiszerek.

Az ólom sokféle toxikus hatást kifejthet gyermekeknél és a felnőtteknél egyaránt, gyakorlatilag a test minden szervrendszerét érintheti. Az ólom káros hatásaival leginkább érintett szervek a központi és perifériás idegrendszer, a szív- és érrendszeri, a gyomor-bélrendszeri, vese-, endokrin-, immun- és valamint hematológiai rendszerek.

Az ólom már viszonylag kis vérólomszint mellett is káros lehet az emberek, elsősorban a kisgyermekek egészségére, és a mérgező anyag idővel felhalmozódhat a testben, így nincs biztonságosnak tekinthető koncentrációja.

Főleg nem gyerekeknél, ahol a mérgező anyag a kognitív képességek és koncentrációképesség csökkenését, viselkedészavarokat, diszlexiát, figyelemhiányos rendellenességeket, magas vérnyomást, vesekárosodást, az immunrendszer és reproduktív szervek károsodását okozhatják. Ezek a hatások többnyire tartósak és visszafordíthatatlanok. Az ólom káros hatásai egyes ásványi anyagok (pl. kalcium, cink) pótlásával mérsékelhetők.

Az NNK munkacsoportja e-mailen keresztül a projekt lezárultát követően is folyamatos támogatást biztosít az olom@nnk.gov.hu e-mail címen keresztül. Az ivóvíztisztító kisberendezésekkel kapcsolatban további információ kérhető az NNK vízhigiénés szakmai területétől a vizosztaly@nnk.gov.hu e-mail címen.

Zsilák Szilvia

Címlapkép: Országos ólomtérkép (Forrás: NNK)

A két civil szervezet által 2020 szeptemberében elindított korrupciófigyelő program során 3 havonta kiadott jelentésekben értékelik az állami korrupció és a jogállamiság leépítésére irányuló törekvések alakulását. Az első jelentés a koronavírus-járvány első szakaszának eseményeit vizsgálja – az anyaghoz szakértői véleményt adott az Átlátszó főszerkesztő-helyettese, Erdélyi Katalin is.

Támogatási kampány

Idén szeptemberben a K-Monitor és a TASZ közös korrupciófigyelő programot indított, hogy háromhavonta kiadott jelentésekben értékeljék az állami korrupció és a jogállamiság leépítésére irányuló törekvések alakulását. A két szervezet két kategóriában összesen hat állítást fogalmazott meg, és ezeknek az érvényesülését vizsgálják az események értékelése során. Ezek a szempontok a következők:

a) Korrupció és hatalommal való visszaélés témakör

1. A kormány nem használhat fel közpénzt saját hatalma megerősítése, megtartása érdekében.
2. A kormány nem rendelkezhet a közvagyon felett oly módon, amely a politikai közösség egy csoportját (pl. helyi önkormányzatok) politikai elköteleződés alapján, vagy autonóm szerveket autonómiájuk csorbításának céljával hátrányos helyzetbe hozza.
3. A kormány nem biztosíthat közpénzből származó forrásokat a vele rokonszenvező (gazdasági) szereplők számára kizárólag ezen tulajdonságukra tekintettel.

b) Jogállamiság témakör

1. Az államnak kötelessége átláthatóan működni, döntéseiről és azok indokairól a polgárokat tájékoztatni a közhatalom ellenőrzését lehetővé tevő módon.
2. A kormány köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amely a meglévő függetlenség szintjét csökkenti vagy garanciáit aláássa az önkormányzatok és a független állami szervek tekintetében.
3. A kormány általános ilyen irányú kötelezettsége mellett különösen köteles tartózkodni attól, hogy a jogállami garanciákat és a közpénzek felelős kezelésének követelményét válságkezelési célokra hivatkozva aláássa.

A napokban jelent meg az első jelentés, amely a koronavírus-járvány első szakaszának eseményeit vizsgálja.

“Első jelentésünkben megfogalmazott hipotézisünk, hogy a koronavírus-járvány magyarországi megjelenése, illetve első hullámának kezelése során a kormány olyan intézkedéseket (is) hozott, melyet elősegítették, hogy saját hatalmát megerősítse, gazdasági holdudvarát előnyökhöz juttassa és politikai ellenfeleinek mozgásterét közjogi és fiskális eszközökkel csökkentse.” – olvasható az anyagban.

A jelentés a március 11-i, a koronavírus miatti veszélyhelyzetet kihirdető kormányrendelettel indul, majd a “felhatalmazási törvénnyel” folytatódik, ami a kormánynak a veszélyhelyzet idejére időkorlát nélküli különleges jogokat adott. És bár a veszélyhelyzetet egy júniusi törvénnyel megszüntették, számos veszélyhelyzeti intézkedés életben maradt, vagyis a kormánynak továbbra is az egyébként szokásosnál bővebb mozgástere van. Ez – írja a jelentés – “egyúttal megnyitotta az utat azelőtt, hogy [a kormány] egyrészt intézkedéseit a korábban megszokottnál is gyorsabban, a nyilvánosság bevonása és a közvélemény tájékoztatása nélkül hozhassa meg, mindezeket ráadásul a járvány megfékezésére hivatkozva tegye.”

Ilyen intézkedés volt például a közbeszerzési szabályok fellazítása a koronavírussal kapcsolatos beszerzések kapcsán, hogy a bürokrácia ne akadályozza és ne lassítsa a védekezést. Ez az indok természetesen racionális egy pandémia idején, ám a gyakorlatban Magyarországon átláthatatlan és korrupciógyanús eljárásokat eredményezett, főként a lélegeztetőgépek beszerzésénél.

Kitér a jelentés arra is, hogy miközben a kormány a koronavírusra hivatkozva csökkentette a pártok költségvetési támogatását, forrásokat vont el egyes fővárosi kerületektől, és a gépjárműadót az önkormányzatoktól az államkasszába irányította, a járvány miatt létrehozott Gazdaságvédelmi Alapból komoly összegeket csoportosított át focira, vadászkiállításra, valamint a Budapest-Belgrád vasútvonalra is.

Ezt a vasútépítési beruházást, ami hazánk minden idők legdrágább vasútfejlesztése lesz, és amelyben a miniszterelnökkel közeli kapcsolatban lévő Mészáros Lőrinc is részt fog venni, ráadásul 10 évre titkosították májusban.

“A „járvány elleni védekezés” sajnos azt is jelentette, hogy feleslegessé, sőt már-már illetlenné vált a kormány ellenőrzése céljából kérdéseket feltenni, érdemi válasz pedig ezen esetekben nem volt remélhető. Ez különösen a rendes közbeszerzési eljárások alól mentesített beszerzések esetén jelentette közpénz milliárdok átláthatatlan költését.”

Szó van a jelentésben arról is, hogy az Operatív Törzs sem jár az élen tájékoztatásban: megyeinél részletesebb bontású és archív adatokat nem közölnek, a polgármestereket sem informálják, és az újságírói kérdésekre sem válaszolnak. A sajtó munkáját emellett tovább nehezíti az is, hogy a veszélyhelyzetre hivatkozva 15-ről 45 napra hosszabbították meg a közadatigénylések válaszadási határidejét, ami egyszeri alkalommal további 45 nappal összesen 90 napra nőhet. Ez számos visszaélésre adott okot, hiszen az adatgazda a járványra hivatkozva húzhatta az időt a közérdekű adatok nyilvánosságra hozatalával.

Az anyag foglalkozik azzal is, hogy az Átlátszó lefotózta augusztusban Szijjártó Péter külügyminisztert Szíjj László kormányközeli üzletember luxusjachtján, ami erős korrupciós aggályokat vet fel, de a tárcavezető magánügynek nevezte az utat, és nem lett semmi következménye.

A K-Monitor és a TASZ első korrupciófigyelő jelentése itt olvasható(PDF).

A jelentéshez szakértői véleményt adott Gyükeri Mercédesz, a HVG újságírója, Hajdu Nóra, az IDEA Intézet munkatársa, Reszkető Petra, a Budapest Intézet munkatársa, és Erdélyi Katalin, az Átlátszó főszerkesztő-helyettese.

Címlapkép: Orbán Viktor a ferihegyi repülőtéren fogadja a Kínából érkezett maszk-, teszt- és lélegeztetőgép-szállítmányt 2020. március 24-én. (fotó: Orbán Viktor/Facebook)

A művészeti gyűjtemény létrehozásán egy ideje fáradozó MNB-Ingatlan Kft. megvásárolta Rippl-Rónai József Lengyel Menyhértről készült portréját, valamint Korniss Dezső 4 művét, és Frey Krisztián 29 alkotását.

Támogatási kampány

A jegybank tulajdonában lévő MNB-Ingatlan Kft. az uniós közbeszerzési értesítőben megjelent tájékoztatók szerint gőzerővel folytatja a közpénzes műtárgyvásárlást.

Október közepén a cég megvette

• 170 millió forintért Rippl-Rónai József Lengyel Menyhért-portréját (1910, olaj, lemezpapír)
• 109,6 millióért Frey Krisztián 29 festményét a Kieselbach Galériától
• 460 millióért Korniss Dezső 4 alkotását Nudelman Lászlótól

Rippl-Rónai Józsefet (1861-1927) a Wikipedia szerint a posztimpresszionista és szecessziós törekvések legjobb magyarországi képviselőjeként tartják számon. “Festészetére gazdag színvilág, stilizáló vonalak és dekorativitás jellemző. (…) Kialakított egy sajátos stílust, amit „kukoricásnak” nevezett, az olajfestéket vattaszerűen, foltonként hordta fel kartonpapírra. ” – írja róla az online lexikon. A műtárgy.com-on október elején megjelent hír szerint Lengyel Menyhért portréja ebből az ún. kukoráciás korszakból származik.

Frey Krisztián (1929-1997) művein az Artportálon olvasható leírás szerint “az érzelmi-indulati töltésű ecsetírás, a gravitációnak engedelmeskedő lecsurgó festék figurális elemekkel és írásjelekkel párosul. Ezeken az ún. szkriptorális képeken a sok esetben nem valódi, kvázi szövegek ábrázolásakor főként a kalligrafikus megjelenítés, a lélekállapotot kivetítő dinamikus vonalvezetés a döntő.”

Frey Krisztián: Imaginacion (forrás: Kieselbach Galéria)

Korniss Dezső (1908-1984) a Wikipedia szerint a hazai neoavantgárd törekvések (szürrealizmus, nonfiguratív művészet) jeles képviselője, aki “Vajda Lajossal közösen a magyar népművészeti motívumok festői metamorfózisával alakította ki sajátos szürreális és non-figuratív művészetét”.

A jegybank ingatlanos cégének legfrissebb beszerzései tehát illeszkednek a korábbiakhoz: Bak Imre 17 művének és Lakner László 18 alkotásának megvásárlását azzal indokolták, hogy kortárs művészeti gyűjteményt kívánnak létrehozni.

Erdélyi Katalin

Címlapkép: Korniss Dezső Sárkányos I. (1947) című alkotása (forrás: Kieselbach Galéria/Nudelman László gyűjteménye)

Mint korábbi cikkünkben megírtuk, tiltott adatszerzés gyanújával nyomoz a rendőrség az Átlátszó bicskei drónvideója után, és az ügyben munkatársunkat és a Magyar Hang újságíróját tanúként idézte a Fejér Megyei Rendőr-Főkapitányság gazdaságvédelmi osztálya. Az eset miatt a héten több nemzetközi újságíró-szervezet is közleményt adott ki.

Támogatási kampány

A Mészáros Lőrinc korábbi felcsúti polgármester érdekeltségébe tartozó Búzakalász 66 Kft feljelentése nyomán ismeretlen tettes ellen nyomoz a rendőrség tiltott adatszerzés gyanújával, a Magyar Hang és az Átlátszó öt hónappal ezelőtt megjelent cikkei miatt.

Tiltott adatszerzés gyanújával nyomoz a rendőrség az Átlátszó bicskei drónvideója után

Munkatársunkat, Horn Gabriellát tanúként idézte a Fejér Megyei Rendőr-Főkapitányság gazdaságvédelmi osztálya hétfőn. A meghallgatáson kiderült, hogy a három évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett tiltott adatszerzés bűntette miatt folytatnak eljárást ismeretlen tettes ellen, majd a Mészáros Lőrinc bicskei rezidenciáján állomásozó harcjárművekről szóló cikkünkről, és az ahhoz készült videófelvételről kérdezték az Átlátszó újságíróját.

“A magyar rendőrségnek abba kell hagynia Horn Gabriella és Gulyás Balázs újságírók zaklatását, és fel kell függesztenie a vizsgálatot a közérdekű információkat nyilvánosságra hozó újságcikkeikhez használt forrásaik és drónfelvételek kapcsán ” – közölte a New York-i székhelyű Committee to Protect Journalists (CPJ) nevű független szakmai szervezet.

A sajtószabadság ügyének előmozdítására és a biztonságos, és a megtorlástól való félelem nélkül végzett újságírói munka támogatására alapított CPJ közleményében a szervezet európai és ázsiai ügyekért felelős programvezetője, Gulnoza Said kijelentette: “minden újságíró feladata, hogy elszámoltassa a kormányhoz közeli nagyvállalkozókat. Az újságírók megfélemlítése pedig elfogadhatatlan, és csak azt a gyanút erősíti, hogy a hatóságoknak valami rejtegetni valójuk van.”

A szervezet közleménye részletesen ismerteti az ügyet, amiről korábbi cikkünkben mi is beszámoltunk. A CPJ közleménye idézi az Átlátszó jogi igazgatójának, Tóth Balázsnak az érvelését is, mely szerint nincs alapja ennek a nyomozásnak, mivel az újságírók közérdekű információ bizonyítására használták a drónfelvételt, és korábbi bírósági döntések, valamint a NAIH által egy másik ügyben tett állásfoglalás is igazolja, hogy ezt nem tiltja a törvény, ha az érintett magánéletét nem sérti a drónfelvétel.

Az újságírószervezet emailben megkereste az ügyre vonatkozó kérdéseivel a nyomozást végző Fejér Megyei Rendőr-főkapitányságot, ahonnan a Bűnügyi Igzgatóság Gazdaságvédelmi Osztályát vezető Henyecz Tamás rendőr alezredes annyit válaszolt, hogy ő “a büntetőeljárásról szóló 2017.XC. törvény 110.§ alapján járt el.

A közlemény arra is kitér, hogy a szervezet a Magyar Hangtól megtudta, hogy a lap annak idején már a cikk megjelenése előtt megkereste a Mészáros Csoport kommunikációs osztályát, ahol annyit válaszoltak a lap megkeresésére, hogy a cégük jogszerűen használja a kérdéses járműveket és ezeket bejelentették az illetékes hatóságnál, s hogy az újságírók törvénysértést követnek el, ha ezekről a cég hozzájárulása nélkül hang-, vagy videófelvételt készítenek és közölnek.

Hungarian police question journalists for ‘illicit data collection’ after use of drone footage – Committee to Protect Journalists

Berlin, October 28, 2020 – Hungarian police must stop harassing journalists Gabriella Horn and Balázs Gulyás, and drop any investigation into their sources and their use of drone footage to report on information of public interest, the Committee to Protect Journalists said today. On October 26, the business crime unit of the Hungarian police in…

A Committee to Protect Journalist mellett egy másik nemzetközi figyelmeztetést is kiadtak egy több szervezet által (többek között a European Centre for Press and Media Freedom, a European Federation of Journalists és az International Press Institute) működtetett online platformon, a Mapping Media Freedom-on. Itt olyan esetekben adnak ki figyelmeztetést az európai országokra vonatkozóan, ha felmerül, hogy valahol sérül a sajtószabadság, vagy valamilyen formában, jogi vagy fizikai eszközökkel fenyegetnek újságírókat vagy korlátozni próbálják a munkájukat. llyen feltételezett esetről bárki tehet bejelentést, amit a weboldalt működtető szervezetek elbírálnak, és ha megalapozottnak találják azt, figyelmeztetést adnak ki. Az előzőekhez hasonló közleményt adott ki az ügy kapcsán az International Press Institute is:

Two Hungarian journalists questioned over ‘illicit acquisition of data’ from drone footage

Authorities in Hungary should immediately halt the investigation into two journalists from independent media outlets Magyar Hang and Átlátszo on suspicion of “illicit acquisition of data” and recognize their reporting was done in the public interest, the International Press Institute (IPI) said today.

A Budapest-Balaton kerékpárút Etyek-Tordas, illetve a 710-es számú főút-Balatonakarattya közötti szakaszára nettó 951 millió forintért találtak kivitelezőt. A munkálatokat a Colas Út Zrt. és Magyar Alagútépítő Kft. nyerte el. Önálló kerékpárutak építése mellett a falvak között földutakat burkolnak le, és mezőgazdasági utakat újítanak fel.

A Budapestről Balatonra vezető kerékpárút a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) beruházása, a több mint 100 kilométeres fejlesztés több szakaszban zajlik.

A Budapest környéki Etyek-Tordas, illetve a Veszprém megyei 710-es számú főút-Balatonakarattya közötti szakaszára nettó 950,7 millió forintért találtak kivitelezőt.

– jelent meg a napokban az uniós közbeszerzési értesítőben. A közbeszerzést még tavaly év végén írták ki, a határidőt többször is módosították.

Etyeket, Gyúrót, és Tordast érintik a munkálatok. Forrás: NIF Zrt.

A beruházás két részből áll, az első az Etyek–Tordas közötti szakasz, ahol 12,31 kilométeren zajlanak majd a fejlesztések. A pályázatra 10 ajánlat érkezett be, a munkát a Colas Út Építőipari Zrt. nyerte el nettó 794 millió forintért.

Csakúgy, mint a legtöbb magyarországi kerékpárútfejlesztésnél, itt sem kizárólag biciklisek által használt, új bicikliutakat építenek: a falvak között földutakat burkolnak le, és mezőgazdasági utakat újítanak fel, máshol a meglévő utakra festik fel a biciklisávot.

• 1,2 kilométeres szakaszon a meglévő burkolatot szélesítik ki.
• Etyeken 492 méter hosszan, a meglévő, autók által is használt út burkolatán kerékpáros nyomok felfestésével és táblázással kerül kialakításra a kerékpáros útvonal.
• További 2,7 kilométer meglévő földutat burkolnak az etyeki Öreghegyi úton, és az Öreghegyi présházak utcában, ami vegyes használatú útként fog a jövőben üzemelni.
• A falvak között a meglévő 2,3 kilométer hosszú, burkolt mezőgazdasági út felújításával és forgalomtechnikai jelzések elhelyezésével kerül kialakításra a kerékpáros útvonal.
• További 1,5 kilométer hosszú meglévő burkolt mezőgazdasági út is felújításra kerül.
• Gyúrón 2,5 kilométer hosszú földutat burkolnak.
• A faluban 1 kilométer hosszú, meglévő burkolt úton kerékpáros nyomok felfestésével, táblák elhelyezésével jelölik ki a kerékpáros útvonalat.
• Tordason 545 m hosszan kerékpáros nyomjelzéssel kerül kialakításra a kerékpáros útvonal.

A Colas Út Zrt. (a Colas Hungária Zrt.-n keresztül) a Colas S.A. francia cég leányvállalata. A Colas Út nettó árbevétele évről évre nő: 2017-ben 43 milliárd forint, 2018-ban 51,7 milliárd forint, 2019-ben pedig már 63,6 milliárd forgalma volt. A cég kivitelezésében készül a Balatoni Bringakör a Balatonőszöd és Balatonlelle közötti szakaszon, közel 2,8 kilométer hosszan, több mint 357 millió forintból. Nemrég írtunk arról, hogy Balatonlellén a munkagépek több helyen barbár módon károsították a fákat.

Barbár módszerekkel csonkítják a fákat a Balatoni Bringakör felújítása során, vizsgálat indul

A Balatoni Bringakör déli szakaszán, Balatonszárszón és Balatonlellén a munkagépek több helyen, indokolatlanul károsították a fákat. Balatonszárszón egyértelműen a kerékpárút felújítása közben sebezték meg a fákat, az önkormányzat kivizsgálná az ügyet. Balatonlellén viszont a Balatoni Bringakör beruházója, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) mossa kezeit, nincs tudomása arról, hogy a Colas Út Zrt.

A mostani tender második részeként a 710-es számú főút és Balatonakarattya közötti szakaszon 1,29 kilométeren valósul meg fejlesztés. (A 710-es számú főút a Balaton keleti és északi partján végighaladó 71-es utat tehermentesítő út.) Ezen a részen az engedélyköteles beavatkozások tervezését is el kell végezni. A bicikliút Balatonakarattya zártkerti övezetének határán indul, a zártkerti övezetet elhagyva mezőgazdasági művelésű területen halad tovább.

Erre a munkára 9 ajánlat érkezett, és a nyertes a Magyar Alagútépítő Kft. lett 157 millió forintos ajánlattal.

2019-re ígérték, hogy letekerhetünk a Balatonra

A Budapest-Balaton bringaút 2017-ben került elérhető távolságba, amikor is a Magyar Közlönyben szerepelt a kiemelt beruházások között. 2019-ig összesen 27 milliárd forintot különítettek el különböző bicikliutak építésére, köztük szerepelt a Budapest-Balaton bringaút is.

Révész Máriusz, a kerékpározásért és aktív kikapcsolódásért felelős kormánybiztos abban az évben azt nyilatkozta az Indexnek, hogy reményei szerint 2019-re az összes tervezett kerékpárutat megépítik. Révész Máriusz 2017-ben 8-10 milliárd forintra saccolta a beruházást. A fővárost és a Balatont összekötő több mint 100 kilométeres beruházás azonban a mai napig nem készült el.

Az összesen 108 kilométeres kerékpáros útvonal tervezésének közbeszerzése 2016-ban indult. Elhúzódását a NIF azzal magyarázta, hogy a minden érintett számára elfogadható nyomvonal megtalálása miatt folyamatos módosítás vált szükségessé, amelynek átvezetését az időközben változó jogszabályi és műszaki előírások is lassították.

A hivatalos bringaút Budapestről, a 41-es villamos végállomásától nem messze, a XXII. kerületi Kamaraerdőből indul. A bicikliút tervezésekor nem a nyílegyenes útvonalat választották a 7-es úttal párhuzamosan, hanem beraktak egy kerülőt észak felé, az etyeki dombokon át. A két alternatíva között ez volt a szebbik nyomvonal, ami így érinteni fogja az etyeki borvidéket, a Velencei-tavat, Székesfehérvárt, majd Balatonakarattyán csatlakozik a Balatoni Bringakörhöz. A Felcsút közelében fekvő Etyek fejlesztése régi álma a Fidesz-kormánynak, tavaly Budaörsről vitték le a településig a bicikliutat 2,3 milliárd forintból.

Nettó 2,3 milliárd forintból épül bicikliút Budaörs és Etyek között

A szakasz a fővárost a Balatonnal összekötő kerékpárút része lesz, és két ütemben készül majd el a KM Építő és a Colas Út jóvoltából. 

Biatorbágyon a lakosok nem örülnek a bicikliútnak

A NIF Zrt. négy szakaszra osztotta a Budapest-Balaton bringaút fejlesztését.

1. Budapest és Etyek között 23,3 kilométeres szakasz
2. Etyek és Velence között 32,6 kilométeres szakasz
3. Velence és Székesfehérvár között 28,7 kilométeres szakasz
4. Székesfehérvár és Balatonakarattya között 24,1 kilométeres szakasz.

Zöld szín jelöli a nyertes nyomvonalat. Forrás: FŐMTERV

Az első, Budapest-Etyek közötti, 23 kilométeres szakasz nem engedélyköteles, ennek egy öt kilométeres távjának kialakítására a Strabag Építő Kft.-vel kötöttek szerződést 2019-ben, 125 millió forintért.

A Budapest és Etyek közötti szakaszon további 14 kilométer kivitelezésére is szerződött 2019 novemberében a NIF, bő 2,3 milliárd forintért. A Budaörs-Törökbálint-Biatorbágy szakaszon 9,6 kilométer megvalósítására a szigetszentmiklósi KM Építő Kft.-t választották ki, nettó 1,6 milliárd forintért, míg a Biatorbágy és Etyek közötti 4,4 kilométeres szakaszra a Colas Út Építőipari Zrt.-t, nettó 736 millió forintért.

Biatorbágyon nem fogadják kitörő lelkesedéssel, hogy végre építeni kezdik a Budapest–Balaton kerékpárutat. Az építés előtti utolsó pillanatban kezdtek szervezkedni a lakosok a tervek ellen, mivel az eddig is nagyon forgalmas és szűk főutcába fogják belezsúfolni a kétsávos bicikliutat.

A bringaút Budapest-Etyek szakaszán a Biatorbágy lakott területét érintő, 2,3 kilométeres útvonal építési közbeszerzése is sikeresen lezajlott. A munkát idén szeptemberben szintén a Colas Út Zrt. nyerte el nettó 295 millió forintért.

Zsilák Szilvia

A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: Megkezdődött a Balatoni Bringakör felújításának munkálatai 2019. május 24. (forrás: NIF)

Gerner Pétert bízta meg novembertől az operatív ügyvezetői feladatok ellátásával az Átlátszó tényfeltáró újságíró oldalt kiadó atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft. Az új ügyvezető feladata olyan szervezeti és működési mód kialakítása, amelyben az Átlátszó világos jövőképpel és stratégiával rendelkezik, amire támaszkodva fejlődni és növekedni tudunk.

Támogatási kampány

Gerner Péter (53) az ELTE TTK-n végzett geológusként és programozó matematikusként, majd a Budapesti Műszaki Egyetemen MBA fokozatot szerzett. Pályafutása kezdetén tudományos kutatóként, majd egy pályaváltás után szoftverfejlesztőként, utána 15 évig menedzserként dolgozott nemzetközi informatikai cégeknél. 2016 óta saját vállalkozásában informatikai tanácsadó, üzemeltetés és fejlesztés terén nemzetközi ügyfelekkel, online jelenlét megvalósítása és fejlesztése terén kisvállalatokkal és civil szervezetekkel foglalkozik.

Gerner Péter korábban közreműködött már az Átlátszó munkájában: ezt az együttműködést azért szüneteltettük, mert a 2019-es önkormányzati választások előtt az ellenzéki pártok közös polgármesterjelöltjüknek kérték fel lakhelyén, Dunakeszin.

Az operatív ügyvezetői tisztség bevezetésével a jövőre tíz éves Átlátszónál kettéválik a kiadó és a szerkesztőség vezetése, és az ezekhez kapcsolódó feladatkörök. Bodoky Tamás társalapító, főszerkesztő a tartalomért felelős ügyvezető és a szerkesztőség irányítója marad, Gerner Péter operatív ügyvezetőként a kiadói hátteret működteti, míg a vezetőség harmadik tagjaként dr. Tóth Balázs ügyvéd jogi igazgatóként az Átlátszó berkeiben zajló jogi munkáért és a jogszerű működésért  felelős.

A most bevezetett új pozíció, az operatív ügyvezető feladatköréhez tartozik egyebek mellett a pénzügyi terveink és a fundraising stratégiánk kidolgozása és nyomon követése, az informatikai infrastruktúránk fejlesztése, a támogatóinkkal való kapcsolattartás és az együttműködési projektjeink koordinálása, továbbá a szervezeti működésünk felügyelete és továbbfejlesztése is.

Az Átlátszót kiadó atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft. működését háromtagú felügyelőbizottság: Pelle Andrea, Mong Attila és Polyák Gábor felügyelik, pénzügyi beszámolóink és közhasznúsági jelentéseink itt elérhetők. Az Átlátszó működését, fejlődését és növekedését olvasóink egyre növekvő hozzájárulása teszi lehetővé, a támogatási lehetőségekről itt tájékozódhatsz.

Az állami tulajdonú vállalat leánycége két részletben összesen 170 millió forintot adott a kormánybarát CÖF mögött álló alapítványnak. Közadatigénylésben kértük ki a Szerencsejáték Service Nonprofit Kft.től az adományokhoz tartozó iratokat, de a szerződésekből kitakarták, hogy mire kapta a pénzt a CÖF, a szervezet beszámolóit pedig egyáltalán nem adták ki, ezért a bírósághoz fordulunk.

Támogatási kampány

A Fidesz-kormányt Békemenetekkel, nyilatkozatokkal és minden egyéb elképzelhető módon támogató Civil Összefogás Fórum (CÖF) mögött egy alapítvány áll, a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA).

Szeptemberben számoltunk be arról, hogy az állami tulajdonú lottóvállalat, a Szerencsejáték Zrt. támogatásokat osztó leánycége, a Szerencsejáték Service Nonprofit Kft. júniusban 100 millió forintos szponzorálási szerződést kötött a CÖKÁ-val. Vagyis leegyszerűsítve ennyi pénzt adott a kormány kedvenc civil szervezetének.

100 millió forintot adományozott a CÖF-nek az állami lottócég Szerencsejáték Zrt.

Az állami lottóvállalat június elején 100 millió forint értékű szponzorálási szerződést kötött a Fideszt nyíltan támogató szervezettel, ami korábban is kapott már tőlük 70 milliót, az MVM-től pedig félmilliárdot.

Ráadásul ez már nem az első alkalom, ugyanis 2018 végén a Szerencsejáték-cég 70 millió forintos támogatási szerződést kötött a CÖF-ös alapítvánnyal.

A Fidesz-barát szervezet honlapja és hírlevelei alapján a pénzért cserében a rendezvényeiken és üzeneteikben elhelyezik a Szerencsejáték Zrt. logóját, hogy népszerűsítsék az állami lottóvállalatot.

Mivel a 70 milliós támogatásra korábban hiába kérdeztünk rá, a 100 milliós összeg kiderülése után egy újabb közadatigénylésben kértük ki a támogatásokat kiosztó Szerencsejáték Service Nonprofit Kft.-től az összes iratot:

• a CÖKÁ-val kötött minden szerződést
• a szerződésekhez kapcsolódó támogatási kérelmeket, és a támogatások odaítéléséről szóló döntéseket
• a CÖF beszámolóit és teljesítési igazolásait a pénz felhasználásáról

A Szerencsejáték Zrt. leánycége válaszul elküldte a 70 milliós és a 100 milliós támogatási szerződést, de üzleti titokra hivatkozva kitakarta belőlük, hogy mire kapta a pénzt a CÖF alapítványa.

A Szerencsejáték Zrt. leánycége kitakarta a szerződésből, hogy mire adta a pénzt a CÖF alapítványának

A teljesítési igazolásokat és beszámolókat pedig egyáltalán nem küldték meg arra hivatkozva, hogy szerintük ez tételes, átfogó, számlaszintű ellenőrzés (lenne), amit az Infotörvény egyik rendelkezése alapján nem kell teljesíteniük.

Az információszabadságról szóló törvénybe 2013-ban került bele ez a kitétel egy módosítóval, ami “Lex Átlátszó” néven lett ismert, ugyanis a Fidesz a trafikpályázatokkal kapcsolatos adatigényléseink után verte át a parlamenten napok alatt – visszaélésszerű adatigényléssel vádolva minket.

Nem értünk egyet a Szerencsejáték Service Nonprofit Kft. érveivel, ezért a bírósághoz fordulunk a CÖF alapítványának adott összesen 170 millió forint támogatás irataiért.

Erdélyi Katalin

A közérdekű adatigénylésre legtöbbször, így ennek a cikknek az elkészítése során is, az Átlátszó által üzemeltetett KiMitTud közadatigénylő weboldalt használtuk. A KiMitTud segítségével azonban nem csak mi, hanem bárki könnyen és átláthatóan tud közérdekű adatot igényelni minden olyan állami, önkormányzati vagy más közfeladatot ellátó intézménytől, amely részt vesz az állam működtetésében, vagy közpénzt költ.

Címlapkép: Csizmadia László, a CÖF-CÖKA-CET elnöke beszédet mond a Civil Összefogás Fórum (CÖF) – Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) és a Gazeta Polska klubjainak közös, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc alkalmából tartott megemlékezésén a fõvárosi Bem téren 2019. március 15-én. (fotó: MTI/Soós Lajos)

Az azeri guruló dollárok botrány magyarországi kulcsfigurája, Hiszem János az egyik nagy kedvezményezettje a járványbiznisznek: cége 79 millió euró értékben szállít lélegeztetőgépeket és egyéb egészségügyi felszereléseket a Külgazdasági és Külügyminisztériummal kötött szerződés alapján. A titokzatos vállalkozót elsőként az Átlátszó mutatta be az azeri pénzmosodáról szóló 2017-es cikksorozatában, a mostani lélegeztetőgép-ügyletről a HVG adott hírt a minap.

Támogatási kampány

Az Átlátszó – a nemzetközi oknyomozó újságíró-szervezettel, az OCCRP-val közös projektben – 2017-ben írta meg, hogy nem sokkal az azeri baltás gyilkos, Ramil Safarov kiadása után dollármilliók érkeztek egy szoros bakui kormánykapcsolatokkal rendelkező offshore cég magyarországi bankszámlájára.

Azeri guruló dollárok Budapesten a baltás gyilkos kiadása idején

Pontosan öt éve, hogy Magyarország nagy nemzetközi megrökönyödést keltve kiadta Azerbajdzsánnak Ramil Safarovot, a baltás gyilkost. A hála nem politikai kategória, nem is pörgött fel különösebben a két ország gazdasági kapcsolata a gesztus nyomán.

Cikkünkből kiderült, a kedvezményezett offshore cég, a Brit-Virgin-szigeteken bejegyzett Velasco International Inc. magyarországi kézbesítési megbízottja, bizonyos Hiszem János volt hosszú éveken keresztül. A Velasco tulajdonosi háttere a lehető legközelebb áll az Azerbajdzsánt vezető Alijev-klánhoz, a cég hátterében az Alijevéket támogató bakui Ejjubov-dinasztia egyik sarja állt.

Kapcsolati háló

Hiszem a kárpátaljai Técsőn, az akkori Szovjetunióban született, éveken át élt Moldáviában, de tevékenykedett Bakuban is. Régóta Magyarországon, a Duna-kanyar egyik településén él. Egy 1996-os cikk szerint Hiszem az orosz Roszatom állami nagyvállalat – a Paks2 építője – oroszországi atomerőműveit üzemeltető leányvállalata, a Roszenergoatom magyarországi képviseletét látta el egy régebbi vállalkozása (Bos Mutus Kft.) révén.

A HVG friss cikkéből az derül ki, a rejtőzködő életet élő Hiszem Pro Concept Tanácsadó Kft. nevű cége az egyik nagy haszonélvezője a koronavírus-járvány kapcsán kiírt állami beszerzéseknek.

A cég – a Külgazdasági és Külügyminisztériummal június 17-én kötött szerződés alapján – összesen 79 millió euró, azaz, 365 forinttal váltva 28,8 milliárd forint értékben szállít lélegeztetőgépeket és egyéb egészségügyi felszereléseket, például maszkokat, védőruházatot, teszteket. A legnagyobb tétel természetesen a lélegeztetőgép, ehhez képest még a típusa sincs rögzítve a megállapodásban, csak annyi, hogy „sürített levegőt nem igénylő”, illetve „sürített levegős, invazív” szerkezetet kell prezentálniuk.

A fő tevékenységként információ-technológiai szaktanácsadással foglalkozó, 3 fő munkavállalót foglalkoztató Pro Concept egyébként sem panaszkodhat az üzletmenetre: míg 2015-ben nulla forint volt az árbevétele, ez az évek során alaposan megugrott, tavaly, akárcsak egy évvel korábban már 3,8 milliárdos forgalmat produkáltak, ami 2,9 milliárdos profitra volt elegendő. Az egyedüli tulajdonos Hiszemet az eredmény alapján 1,9 milliárd forint osztalék illeti meg.

Korábban több cikkben is írtunk a koronavírus-védelmi beszerzések körüli furcsaságokról: hogy több évtizedes félállami nyomulás ágyazott meg a kínai beszerzéseknek, vagy hogy kamupapíros kínai maszkok is jutottak Magyarországnak, és hogy egészségügyi kockázatokat rejthet a koronavírus elleni kormánybeszerzéseket övező titokrezsim.

Portyázók és fürkészek: több évtizedes félállami nyomulás ágyazott meg a kínai beszerzéseknek

Az olajügyek viharában edződött egykori finánc, idősebb Kovácsics Iván évtizedek óta állami hátszéllel mozgolódik a legfontosabb magyar-kínai közös ügyek környékén. Jelenlegi munkaadója a magyar kormány legfontosabb koronavírus-védelmi beszállítója lett: a CECZ koronavírus-védőeszközök beszerzésére kiírt, négy darab, 5,8 milliárd forintos összértékű közbeszerzési pályázatokon nyert március hónapban, ez a cég nyerte a legtöbb ilyen közbeszerzést Magyarországon.

Rádi Antónia

A Pest Megyei Kormányhivatal Dabasi Járási Hivatal Népegészségügyi Osztálya egy koronavírus miatti intézmény-bezárásról tájékoztató emailben az összes érintett nevét, email címét és lakcímét is megosztotta – tudtuk meg egy olvasónktól, aki maga is kapott ilyen levelet. Ő a kormányhivatalnál jóval gondosabban járt el, mert a dokumentumot a szerkesztőségünknek már az adatvédelmi törvénynek megfelelve, az érzékeny adatokat kitakarva továbbította.

Támogatási kampány

Mint múlt heti cikkünkben megírtuk, a Magyar hang és az Átlátszó egy-egy újságíróját is kihallgatta a rendőrség egy ismeretlen tettes ellen folytatott, tiltott adatszerzési ügyben. Korábban mindkét szerkesztőség közölt felvételeket a Mészáros Lőrinc érdekeltségéhez tartozó Búzakalász’66 Kft tulajdonában lévő bicskei birtokról és az ott állomásozó harcjárművekről, a cég ezért feljelentést tett.

Tiltott adatszerzés gyanújával nyomoz a rendőrség az Átlátszó bicskei drónvideója után

Munkatársunkat, Horn Gabriellát tanúként idézte a Fejér Megyei Rendőr-Főkapitányság gazdaságvédelmi osztálya hétfőn. A meghallgatáson kiderült, hogy a három évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett tiltott adatszerzés bűntette miatt folytatnak eljárást ismeretlen tettes ellen, majd a Mészáros Lőrinc bicskei rezidenciáján állomásozó harcjárművekről szóló cikkünkről, és az ahhoz készült videófelvételről kérdezték az Átlátszó újságíróját.

Az újságírói munkavégzés körülményeit, törvényességét tehát nyomozás keretében szigorúan ellenőrzik, pedig úgy tűnik, a hatóságok saját háza táján is lenne tennivaló a személyes adatok kezelése terén. Mint az olvasónk által nekünk elküldött levélből kiderül, a dabasi járás egyik településének óvodáját koronavírus-fertőzés miatt bezárták, s az erről az érintetteknek kiküldött e-mailen több, mint 80 szülő e-mail címe rajta maradt. Ráadásul egy külön csatolt Excel-táblázatban 140 szülő neve, lakcíme és telefonszáma is kiküldésre került a közös levélben.

A személyes adatok kezelését szabályozó törvény alapján világos, hogy alapesetben nincs arra jogszerű lehetőség, hogy az egy óvodába járó gyerek szülei megismerhessék az összes, ugyanazon intézménybe járó gyerek szüleinek személyes adatait, beleértve a lakcímüket, telefonszámukat és e-mail címüket is. Annak még lehet oka, ha például a gyerekünk óvodai csoporttársai szüleinek nevét és e-mail címét megismerjük, ez tulajdonképpen szinte elkerülhetetlen, bár beleegyezést a törvény ilyen esetben is elvár.

Azonban minden évfolyam minden gyermekének minden szülőjével kapcsolatos adatok megosztása indokolhatatlannak tűnik, és hozzájárulás hiányában jogilag is problémás. Természetesen ilyenektől nem dől össze a világ, és ha valaki hibázott, azt legfeljebb figyelmeztetni lehet indokolt ilyenkor. Az ilyen eset is rávilágít arra, hogy mennyire abszurd az a jelenség, hogy egy oligarcha udvarán tankról készített fénykép miatt büntetőeljárás indul – amely képen nincs ember, email cím, telefonszám vagy éppen lakcím sem.

Horn Gabriella

Balog Zoltánt választotta püspökévé a Dunamelléki Református Egyházkerület csütörtökön, megbízatása hat évre szól. A volt miniszterelnöki főtanácsadó, országgyűlési képviselő, és EMMI-miniszternek van még egy jelenleg is érvényes pozíciója, ő a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány kuratóriumának elnöke. A Fidesz pártalapítványától október elején közérdekű adatigénylésben kérdeztük, milyen református szervezeteket támogattak az elmúlt években.

Támogatási kampány

Kavecsánszki Ádám, a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány főigazgatója sokáig nem értette pontosan a kérdésünket, és csak tegnap, a püspöki szavazás lezárulta után küdött érdemi választ. Először az volt a kifogása, hogy nem jelöltük meg milyen időszakra vagyunk kíváncsiak, másodszor definíciós problémái voltak, mindkétszer az adatigénylés pontosítását kérte.

Így végül azoknak az elmúlt öt évben támogatott szervezeteknek a listáját kértük, amelyeknek az elnevezésében szerepel a „református” szó.

A válasz tegnap jött meg, nem sokkal a Balog Zoltán püspökké választását hírül adó közlemény előtt (de legalább jött valamilyen válasz, manapság már ennek is tudunk örülni). A Fidesz pártalapítványától kapott táblázatban az látszik, hogy rendszeresen támogatták a kuratórium elnökét most püspökké emelő egyházkerületet, és más református szervezeteket is.

Forrás: Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány

Összehasonlításképpen kértünk egy listát ugyanerről az időszakról azokról a támogatott szervezetekről is, amelyeknek az elnevezésében szerepel a “katolikus” szó, erre egyelőre nem érkezett válasz.

Nem minden egyháztag örül a kormánypárti nyomulásnak a Magyarországi Református Egyházban: Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő Facebook posztjában tegnap azt írta, hogy

“Ma a Református Egyház püspököt választott és az Isten helyett Mammon előtt hajolt meg. Balog Zoltán választása mellett egyetlen érv lehetett: a Fidesztől várt pénzhalmok ígérete. Balog kulcsszereplőként asszisztált a legszegényebbeknek szánt EU-s pénzek ellopásához, többek között az ő védence volt a romáknak szánt milliárdokat elcsaló Farkas Flórián is. Az Egyház azonban a pénz bűvöletében még saját szabályait is átírta, csak hogy Balog püspök lehessen.”

A Fidesz pártalapítványáról legutóbb azt írtuk, hogy másolt tanulmányokért fizettek tízmilliókat egy belga politikusnak éppen akkor, amikor Magyarország ügyében egy jogállamiság vizsgálat zajlott az Európa Tanács parlamenti bizottságában.

Másolt tanulmányokért fizetett tízmilliókat a Fidesz pártalapítványa egy belga politikusnak

Stef Goris volt belga parlamenti képviselő nem csupán egyike annak a 13 európai politikusnak, akiket érintettnek találtak az Európa Tanács azerbajdzsáni vesztegetési ügyében, hanem az ügyről készült belső jelentés szerint “kulcsszereplője” volt az Európa Tanács parlamenti bizottságában (PACE) zajló korrupt lobbitevékenységnek.

Bodoky Tamás

Címlapkép: Balog Zoltán református lelkész, az Emberi Erőforrások Minisztériumának volt minisztere, miután átvette a Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal polgári tagozata kitüntetést Áder János köztársasági elnöktől az Országház kupolacsarnokában 2020. augusztus 19-én. MTI/Koszticsák Szilárd

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium közleménye szerint 2021. január 1-jétől csak a HungaroControl appjával lehet drónokat reptetni, és “a családi élet háborítatlansága érdekében” magánlaksértés miatt vonható felelősségre az, aki kamerás drónnal az érintettek hozzájárulása nélkül készít videót más ingatlanáról vagy az ott tartózkodókról. Nem nehéz látni a tervezett szabályozás és a Mészáros Lőrinc hadijárműveiről készült felvételek miatti rendőrségi nyomozás összefüggéseit: ha a rendelkezés életbe lép, könnyedén felelősségre vonhatók lesznek a NER-potentátok ingatlanjairól drónvideót készítő újságírók.

Támogatási kampány

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) 2020. november 11-én reggel 8:45-kor közleményt adott ki arról, hogy a tárca törvényjavaslata szerint 2021. január 1-től változnak majd a drónozás szabályai. A közlemény címe a barátságosan hangzó “Mobilalkalmazás támogatja a drónok szabályos és biztonságos üzemeltetését” mondat, valójában azonban komoly szigorításokról van szó.

Az ITM javaslata szerint a jövőben a légiközlekedési hatóság nyilvántartást vezet a repülőeszközökről, a pilóta nélküli légijármű-rendszerekről és üzembentartóikról. A magyar légteret kizárólag a nyilvántartásba vett járművek használhatják. Az új előírások bevezetik a pilóta nélküli játék légijármű fogalmát, amely alatt a 120 grammnál könnyebb, a kezelőtől 100 méternél messzebbre eltávolodni nem képes drón értendő. Ezekre a járművekre nem terjed majd ki a nyilvántartásba-vételi kötelezettség.

Azonban a nyilvántartásba vett járművek is csak a HungaroControl applikációjának használatával lesznek reptethetőek az ITM törvényjavaslata szerint.

“A drónok kezelői a repülésbiztonság növelése érdekében a mobilalkalmazásból tájékozódhatnak a légtérhasználati lehetőségekről, a korlátozott vagy tiltott területekről.” Arról azonban nem szól a közlemény, hogy mi alapján és milyen feltételek mellett minősítenek majd egy-egy légteret korlátozottnak vagy tiltottnak a drónok számára.

A minisztérium közleménye szerint az állami regisztráción és kötelező app-használaton kívül további jelentős szigorítás lesz az, hogy valakinek az ingatlanáról csak az ő hozzájárulásával lehet majd drónvideót készíteni.

“A családi élet háborítatlansága érdekében magánlaksértés miatt vonható felelősségre az, aki kamerával felszerelt légi járművével az érintettek hozzájárulása nélkül más lakásáról vagy az ott tartózkodókról felvételt készít.”

Mivel épp rendőrségi nyomozás van folyamatban a Mészáros Lőrinc cégének bicskei birtokáról és az ott álló “tankokról” készült felvételek miatt, és már korábban is nehezményezték a NER-potentátok, ha a sajtó bemutatta a luxusingatlanjaikat, nem nehéz meglátni az összefüggést: ha ez a törvény életbelép, vagy nem tudnak/fognak ilyen drónvideókat készíteni az újságírók (hisz nyilván nem fog senki ilyen hozzájárulást adni nekik), vagy ha mégis készítenek, kvázi illegálisan, hozzájárulás nélkül, akkor komoly büntetésre számíthatnak majd.

Október végén számoltunk be arról, hogy Horn Gabriellát, az Átlátszó munkatársát tanúként hallgatta meg a rendőrség egy májusi cikke miatt, amiben arról írt, hogy Mészáros Lőrinc cégének bicskei birtokán két harci jármű parkol, amelyeket a cikkben drónvideón is bemutattunk. A meghallgatáson kiderült, hogy a három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő tiltott adatszerzés bűntette miatt folytatnak eljárást ismeretlen tettes ellen.

A rendőrség arra volt kíváncsi, hogy Horn milyen körülmények között írta meg a „Megnéztük közelebbről a Mészáros Lőrinc bicskei rezidenciáján állomásozó harcjárműveket” című cikket, és hogy annak mi volt a hírértéke. Arról is megkérdezték munkatársunkat, hogy ki készítette a cikkben megjelentetett drónfelvételt, és ki engedélyezte az Átlátszónál a cikk publikálását.

Tiltott adatszerzés gyanújával nyomoz a rendőrség az Átlátszó bicskei drónvideója után

Munkatársunkat, Horn Gabriellát tanúként idézte a Fejér Megyei Rendőr-Főkapitányság gazdaságvédelmi osztálya hétfőn. A meghallgatáson kiderült, hogy a három évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett tiltott adatszerzés bűntette miatt folytatnak eljárást ismeretlen tettes ellen, majd a Mészáros Lőrinc bicskei rezidenciáján állomásozó harcjárművekről szóló cikkünkről, és az ahhoz készült videófelvételről kérdezték az Átlátszó újságíróját.

Egy ehhez hasonló idei ügyünkben a kormányzati propagandakampányokat évi több tízmilliárd forintért lebonyolító New Land Media Kft. és Lounge Design Kft. egyik tulajdonosának, Balásy Gyulának nem tetszett, hogy drónfelvételeket készítettünk a frissen vásárolt luxusvillájáról. Balásy Gyula szerint ezzel megsértettük a személyes adatai védelméhez fűződő jogát, ezért az adatvédelmi hatóságnál indított eljárást. A NAIH határozata szerint azonban a hazai és a nemzetközi jogi előírások alapján a sajtószabadságba belefér közüggyel kapcsolatban a magánszférát nem sértő drónfelvétel készítése.

A NAIH szerint is jogszerűen készítettünk drónfelvételeket a kormánypropagandából meggazdagodott Balásy Gyula luxusvillájáról

Ez év februárjában mutattuk be a kormányzati propagandakampányokat évi több tízmilliárd forintért lebonyolító New Land Media Kft. és Lounge Design Kft. egyik tulajdonosának, Balásy Gyulának a frissen vásárolt luxusvillájáról készített drónfelvételeinket.

Ha az ITM törvényjavaslata életbe lép, akkor nagy mértékben megnehezíti, gyakorlatilag ellehetetleníti majd a sajtónak hasonló drónvideók készítését, hiszen nyilvánvaló, hogy sem Mészáros Lőrinc, sem Balásy Gyula, sem Tiborcz István, sem más közéleti szereplő nem fog ahhoz hozzájárulni, hogy az újságírók drónfelvételeket készítsenek az ingatlanjaikról. Hozzájárulás hiányában viszont az újságírók magánlaksértés miatt lesznek büntethetők.

Tiborcz István egyhektáros, úszómedencés birtokot vett a Balatonnál

A miniszterelnök veje március elején vett meg Felsőörsön két egymás melletti területet, melyeknek együttes nagysága 9500 négyzetméter. A földhivatali nyilvántartás szerint mindkettő zártkert gazdasági épületekkel, házszámuk nincs, csak helyrajzi számuk, és a közútról nem észrevehetőek. A levegőből azonban jól látszik, hogy egy hatalmas úszómedencés villa rejtőzik a sűrű növényzet és a magas kerítés mögött.

Erdélyi Katalin

Címlapkép: Drónfelvétel Mészáros Lőrinc bicskei birtokáról és az ott álló harci járművekről (fotó: Németh Dániel/Átlátszó)

A Garancsi István többségi tulajdonában lévő Market Építő Zrt. kilencven százalékos kedvezményt kért – de nem kapott – egy beruházására a fővárosi önkormányzattól az építkezés idejére kiszabott területfoglalási díjból. A Radetzky-laktanya épületét is magában foglaló szálloda- és iroda-projektről korábban megírtuk, hogy az Wáberer György kormánybiztos érdekeltségéhez tartozik.

Támogatási kampány

A Wáberer György és Garancsi István cégeihez köthető, közelmúltig védett műemlék épületet a tervek szerint szinte teljesen lebontják, csak a Bem téri homlokzatot meghagyva. Pedig az UNESCO Világörökség Bizottsága is külön figyelmeztette a kormányt az egykori laktanya megőrzésére és műemlékvédelmi szakemberek, civilszervezetek és helyi lakók tiltakoztak a bontás ellen. Ennek ellenére az építési projekt megkapta a műemlék épületek átépítésénél mostanra varázsszónak számító, a legtöbb szabály alól felmentést biztosító “nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás” besorolást is.

A Radetzky-laktanya is elvesztette műemlék jellegét, bonthatják a 180 éves épületet

Az Átlátszó információi szerint elképzelhető, hogy alaposan megcsonkítják a korábban műemlékként védett Radetzky-laktanya épületét Budapesten a II. kerületi Bem téren. Egy nagy építési projekt miatt már pár éve is szó volt az épület bontásáról, de akkor civil és szakmai nyomásra megmenekült.

Forrásaink emlékeztetnek: a hasonló ügyek hatósági intézésénél az könnyíti meg az építéshez szükséges engedélykérelmek megszerzését, ha a befektető “nincs rosszban a kormánnyal”.

A Radetzky-laktanya jelenlegi tulajdonosa a földhivatali nyilvántartás szerint a WS Buda Project Kft. (korábbi nevén HB Reavis Project Kft.), melynek két másik cég, a Blue Urban Elegant Kft. és a High Yield Vagyonkezelő Zrt. a tulajdonosai. A WS Buda project egyik ügyvezetője a nagyvállalkozóként ismert Wáberer György, korábban Orbán Viktor miniszterelnöki megbízottja is, a másik ügyvezető Scheer Sándor, az Orbán Viktor jó barátjaként emlegetett Garancsi István tulajdonában lévő Market Zrt. vezérigazgatója. A Blue Urban Elegant Kft. Scheer Sándoré, a High Yield Vagyonkezelő Zrt. pedig Wábereré.

A Forbes magazin szerint 96 milliárdos vagyonával a 2019-es gazdaglistán a 12. leggazdagabb magyar, Wáberer György, Tokaj-Zemplén térség fejlesztéséért felelős kormánybiztos. A gazdaglistán huszadik helyet foglal el a Forbes által 63,7 milliárd forintra becsült vagyonnal Garancsi István. Feltételezzük tehát, hogy nem a szűkös anyagi körülményeik késztették a beruházást kivitelező Market Építő Zrt-t, hogy a fővárosi önkormányzatnál azt kérvényezze, hogy engedjék el a cégnek az építkezéseknél a helyi önkormányzatok által – állvány vagy daru felállítása, törmelék tárolása, konténer kihelyezése, stb. után – kirótt közterület-használati díja nagy részét.

A díjmentesítési kérelemről megkérdeztük a fővárosi önkormányzatot, ahol megtudtuk, hogy a Market Zrt-nek a Radetzky bontásának megkezdéséhez eddig hiányzó területfoglalási engedélyt megadták, de csak a teljes díj megfizetése fejében.

“Az ügyfél valóban kért 2020.10.26 – 2021.05.08. közötti időtartamra közterület-használati hozzájárulást, valamint kérte a közterület-használati díjra vonatkozóan a díjkedvezmény megadását. A közterület-használathoz a döntéshozó 2020.10.26 – 2021.05.08. időtartamra vonatkozóan a teljes közterület-használati díj megfizetésének feltételével járult hozzá.” – tájékoztatta az Átlátszót Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatalának sajtófönöke.

Kertész Pétert arról is kérdeztük, hogy mekkora volt az a díj, aminek a 2019-ben több, mint 188 milliárd forintos árbevételt elszámoló Market Zrt. az elengedését kérte a kormányzati elvonások miatt komoly költségvetési nehézségekkel küzdő fővárosi önkormányzattól.

Válaszából kiderült, hogy a Market Építő Zrt. közterület-használati díja két részből tevődik össze. A Fővárosi Önkormányzat tulajdonában álló közterületek használatáról szóló 3/2013. (III.8.) Főv. Kgy. rendelet értelmében a Bem József tér III. kategóriába tartozó (minősített) közterület, ezért erre a közterületre vonatkozóan a közterület-használati díj díjtétele a következő: 222 Ft/m2/nap +ÁFA. Jelen esetben a 2020.10.26. – 2021.05.08. közötti időtartamra 234 m2-en a közterület-használati díj nettó 10 129 860,- Ft, azaz bruttó 12 864 922,- Ft.

Az említett rendelet értelmében a Bem József utca IV. kategóriába tartozó (általános elbírálású) közterület, így a díjtétele: 168 Ft/m2/nap. Az érintett ügyfél a közterületen 2020.10.26. – 2021.05.08. között 477 m2-t használ, így a közterület-használati díj nettó 15 626 520,- Ft, azaz bruttó 19 845 680,- Ft.

Fentiek értelmében a teljes közterület-használati díj nettó 25 756 380,- Ft, azaz bruttó 32 710 602,- Ft, amelyet végül egy összegben fizetettek meg a kivitelezővel.

Szerettük volna megismerni Wáberer György véleményét a díjkedvezmény-kérésről, de a cégének küldött emailre nem kaptunk választ. A kormánybiztosi megbízása miatt a Miniszterelnökség sajtóosztályán keresztül is megpróbáltuk őt elérni, de választ onnan sem kaptunk.

A Radetzky-laktanya bontása most már bármikor megkezdődhet, ennek ellenére a helyi lakók egy csoportja nem adta fel a reményt: néhány napja helyi ellenzéki politikusokkal petíciót vittek a Miniszterelnökség örökségvédelmi osztályára, amiben a Radetzky-laktanya műemléki védelmét, a hatástanulmányok nyilvánosságát kérjék, és tiltakozzanak az épület bontása ellen.

A közelmúltig védett épület ügyében a II. kerületi önkormányzat is próbált beavatkozni, de mivel az építéshatósági ügyek már a kormányhivatalnál vannak, ügyfélként bejelentkezve szerettek volna rálátni a Radetzkyval kapcsolatos döntésekre, de első körben nem kapták meg az ügyféljogot. Az önkormányzat az UNESCO állásfoglalását is kérte az ügyben, és a polgármester kérésére a kivitelező október elején lakossági fórumon adott tájékoztatást.

Az ott megígért épület-bejárásra mostanáig nem került sor, a lebontott épületen pedig már nem lesz mit megmutatni.

A kerület vezetése szeretné a környéken lakók és a beruházók érdekeit összehangolni úgy, hogy a Világörökségi területre néző történelmileg jelentős épület értékei is megmaradjanak. Ebben a legnagyobb nehézséget szerintük eddig a folyamatosan változó jogszabályi környezet és a kiemelt beruházásos kiskapu jelentette. Így vázolták az Átlátszónak, hogyan próbáltak sikertelenül beavatkozni az épület ügyében:

“Idén február elején volt egy személyes egyeztetés amin részt vett a Miniszterelnökség képviselője, az Örökségvédelmi és Építésügyi Osztály a kormányhivatal részéről, ezen felül rész vettek a tervezők, illetve meghívást kapott az Önkormányzat is (Polgármester Úr, Alpolgármester Úr, és Főépítész Úr is jelen voltak). Ezen a megbeszélésen a fő kérdés a műemléki védettség pontos behatározása volt, illetve a tervezett fejlesztés bemutatása a tervezők részéről. Azonban nem volt egységes álláspont a védelem tárgyát illetően és ez megakasztotta a további egyeztetéseket.”

Az álláspontok közötti különbség abban nyilvánult meg, hogy a műemléki védettség csak a homlokzati falra terjedjen ki, 5 ablakig befordulva a mellékutcákba (ami később a Miniszterelnökségi álláspont szerinti döntés is lett) vagy maga a teljes Bem térre néző szárny tömegformájára, belső térrendszerére is kiterjedjen. Az egyeztetésen elhangzott az Önkormányzat részéről, hogy amíg ez nem tisztázott, addig nem tudnak továbblépni az egyeztetésben, illetve nem tudják a lakosságot sem bevonni és megkérdezni az ő véleményüket.

Ezt követően, – a kiemelt beruházásról született kormányrendelet előtt – a fejlesztő bontási engedélyeztetésre beadta a tervet az illetékes kormányhivatal felé, akik az Önkormányzatot ügyfélként megjelölve tájékoztatták a kerületet arról, hogy felfüggesztik az eljárást, amíg a műemlék védettségének tekintetében egyértelmű döntés nem születik.

Ezután hónapokig nem történt kommunikáció, majd augusztusban, a kormányrendeletet olvasva tudta meg a kerületi önkormányzat, hogy kiemelt beruházássá nyilvánították a régi Radetzky laktanya épületét. Ekkor tájékoztatást kértek a Kormányhivatal kiemelt ügyek osztályától, aki azt jelezte vissza, hogy tájékoztatást csak ügyféli jogállással tud adni és automatikusan nem ügyfél az Önkormányzat. Ekkor kérvényezték az ügyféli jogállást, ám ez elutasításra került, mert a kiemelt ügyek osztálya nem tartotta megalapozottnak az igényüket.

A Mahart-ház és a Heinrich-udvar után a Radetzky-laktanyát is kormányközeli befektetők bonthatják

Kiadták a szinte teljes bontásra szóló engedélyt a közelmúltig műemlékként védett Radetzky-laktanyára – árulta el a beruházó cég a napokban egy lakossági fórumon. Korábban műemlékvédő szervezetek és szakembeliek, sőt az ENSZ kulturális szervezete, az UNESCO is külön figyelmeztette a kormányt: ne engedjék tönkretenni a 180 éves egykori laktanyát.

Horn Gabriella

Címlapfotó: Németh Dániel

A Várkapitányság Zrt. közbeszerzését a WHB Kft. és a Laki Épületszobrász Zrt. nyerte, de másnak esélye sem volt. Ők építették ugyanis a Stöckl-lépcsőt is, amihez az épülő Tabáni lift csatlakozik.

Támogatási kampány

Folytatódik a Nemzeti Hauszmann Program, melynek keretében a kormány régi épületeket renovál, és elpusztultakat épít újjá a semmiből. A felújítás legékesebb példája a Karmelita-kolostor, ahova Orbán Viktor miniszterelnök és hivatala költözött be, és az Iparművészeti Múzeumból kölcsönzött szőnyegeken taposnak, dekorációnak pedig a Szépművészeti Múzeumból 34 festményt és 4 szobrot, a Nemzeti Múzeumból pedig 14 festményt kölcsönöztek ki.

2016-ban elindult 3,5 milliárd forintból a II. világháborúban megsérült, majd később elbontott Királyi Lovarda, és további 3,5 milliárdért a Főőrség épületét és a Stöckl-lépcsőnek az újjáépítése. Mindkét megbízást a WHB Kft. és a Laki Épületszobrász Zrt. párosa nyerte, és az épületek már el is készültek.

Az építkezés azonban tovább folytatódik: az európai uniós közbeszerzési értesítő legfrissebb számában megjelent tájékoztató szerint

nettó 842,3 millió forintért épül meg az ún. Tabáni lift a WHB és a Laki kivitelezésében.

Másnak esélye sem volt nyerni, mert a projektet irányító Várkapitányság Zrt. eleve velük akart szerződni, mivel ők voltak korábban a “Csikós udvar revitalizáció” nevű projekt kivitelezői is (nettó 6,4 milliárd forintért), a lift pedig ahhoz kapcsolódik.

A hivatalos leírás szerint “Az építmény a Palota út és a Hunyadi udvari közötti, akadálymentes gyalogos tengely legfontosabb eleme. Kompozíciójában és funkcionálisan az újjáépülő Stöckl-lépcső folytatása. Míg utóbbi a Hunyadi udvar és a Csikós udvar között létesít gyalogos kapcsolatot, a Tabáni liftpavilon a Csikós udvar és a Palota út között létesít akadálymentes kapcsolatot.”

A műszaki részletek szerint a kivitelezők 2 darab 33 fős liftblokkot fognak építeni, és a betonozás, falazás, zsaluzás, állványozás mellett 350 négyzetméteren konzerválják a Zsigmond korabeli falat is, továbbá burkolási, gépészeti, villamossági feladatokat is elvégeznek.

A Várkapitányság 2020. október 22-én kötötte meg a cégekkel a szerződést, de arról nincs szó a hirdetményben, hogy mikorra kell elkészülnie a Tabáni liftnek. Várható azonban egy következő építkezés: a tájékoztató szerint hamarosan felújítják majd Karakas Pasa tornyát is.

Ahogy arról már többször beszámoltunk, a WHB többségi tulajdonosa Paár Attila, aki Magyarország 45. leggazdagabb embere, és ő vette meg Tiborcz István, a miniszterelnök vejének tulajdonrészét az Eliosban, amikor kitört a közvilágításbotrány. A WHB rengeteg közbeszerzést nyer, és ez meg is látszik a mérlegadatain.

Közel kétmilliárdos osztalékot vettek ki a tenderkedvenc WHB-ból a tulajdonosok

Az utolsó napon adta le éves beszámolóját a közbeszerzések egyik nagy sztárja, a West Hungária Bau Kft., vagyis a WHB. A cég értékesítésének nettó árbevétele tavaly 50 milliárdról 61 milliárdra nőtt, és bár a nyeresége csökkent, a tulajdonosok így is 1,7 milliárd forint osztalékot vettek ki belőle.

Erdélyi Katalin

Címlapkép: Az újjáépített Budavári lovarda, a Főőrségi épület és Stöckl-lépcső 2019. októberében (fotó: Wikipedia/Pan Peter)

A koronavírus miatt jelentősen megnőtt azoknak a száma, akik érdeklődnek a politika iránt, bár a fiatalokat még mindig hidegen hagyja a közélet. A járvány miatt visszaszorult a televíziós hírfogyasztás, és elindult az online platformok térhódítása. Még a kormánypárti szavazók 65 százaléka is egyetért azzal, hogy a Fidesznek van nagyobb befolyása a médiában. A Telex indulása miatt pedig megnőtt az olvasók előfizetési kedve – többek között ezek derülnek ki a Mérték Médiaelemző Műhely és a Medián friss kutatásából.

Támogatási kampány

A Mérték Médiaelemző Műhely a Medián Közvélemény- és piackutató Intézettel együttműködve ismét felmérte a hazai hírfogyasztási és tájékozódási szokásokat. A kutatás 2020 őszén 2000 fős országos reprezentatív mintán vizsgálta azt, hogyan tájékozódnak a magyarok a közügyekről.

A kutatás megállapításai szerint nemcsak a hírforrások kiválasztását, de a hírek értelmezését, értékelését is jelentősen befolyásolja a válaszadó pártállása. A kormánypárti szavazók előnyben részesítik és hitelesebbnek tartják a kormányközeli médiumokat, ugyanakkor a napi eseményeket is a kormány narratívájával összhangban értelmezik. Akkor is, ha eközben a kormány narratívájával ellentétes hírforrásokkal is találkoznak.

Az elemzés rámutat, hogy 2020 rendhagyó év volt a hírfogyasztás szempontjából is.

A COVID-19 járvány miatt jelentősen nőtt a hírek iránti kereslet, és a járvánnyal kapcsolatos intézkedések egyúttal a politikai közbeszéd és viták középpontjába is kerültek.

A friss adatok egyfelől a politika, a közélet iránti érdeklődés növekedését, másfelől a hírigények gyors kielégítését szolgáló online és közösségi hírforrások felértékelődését mutatják.

“A következő időszak alapvető kérdése, hogy ezek a mintázatok rögzülnek-e, vagy a pandémia lecsengésével visszaáll a televízióközpontú, a közügyek iránt mérsékelt nyitottságot mutató hírfogyasztás” – írja a Mérték.

Az internet beérte a televíziót

Az elmúlt évekhez képest jelentősen nőtt azoknak a száma, akik érdeklődnek a politika iránt. Majdnem minden második magyar állampolgár állítja, hogy „nagyon” vagy „közepesen” érdeklődik a közélet iránt. Mindez jelentős növekedést jelent az előző évekhez képest, hiszen a korábbi felmérésekben rendre 36 százalék körüli volt ez az arány.

Mennyire érdekli a politika? Forrás: Mérték

Továbbra is a legfiatalabb korcsoportban a legnagyobb a politikáról alig vagy egyáltalán nem tájékozódók aránya, a 30 év alattiak 28 százalékát hidegen hagyja a politika, megfigyelhető, hogy minél idősebb valaki, annál jobban érdeklődik a politika iránt.

Azonban továbbra sem fordítanak a magyarok sok időt a politikai-közéleti tájékozódásra: csak 30 százalékuk jelölte be, hogy sok időt szán a közügyekre.

A kutatás rámutat, hogy már nem csak a tévéből kerülünk képbe a politikával, egyértelműen csökkent a televízió szerepe és növekedett az interneté.

Valóban nagyon szoros a verseny: a megkérdezettek 59 százaléka a tévéből informálódik rendszeresen politikai és közéleti témákban, miközben 57 százalék válaszolta azt, hogy az internetről szokott tájékozódni.

A tájékozódás forrásainak a változása. Forrás: Mérték

A rádió és a nyomtatott sajtó görbéje viszont a vízszintest közelíti, tehát ezeknek a tájékozódásban betöltött szerepe a kutatók szerint 2014 óta lényegében változatlan.

A kutatás szerint az internet előretörésében szerepe lehet a koronavírus-járványnak. 

Az adatok a politika, a közélet iránti érdeklődés növekedését, egyúttal a hírigények gyors kielégítését szolgáló online és közösségi hírforrások felértékelődését mutatják.

Minden jel szerint számosan, különösen az idősebbek közül, a járvány által kikényszerített izolációnak köszönhetően fordultak fokozódó mértékben az internethez, és találtak ott egészségügyi információkat és érdekes politikai-közéleti tartalmakat.

Sok korábbi olvasó elfordult az Indextől

A kutatók azt is megvizsgálták, hogy honnan próbálnak tájékozódni a hírfogyasztók. A napilapok „fogyasztói piacán” a közelmúltban nem következett be jelentős átrendeződés, mindössze arra hívják fel a figyelmet, hogy valamelyest tovább csökkent a megyei újságok olvasottsága. Ráadásul ezt jócskán determinálja a politikai hovatartozás: a kormánypárti szavazók 26 százalékával szemben az ellenzékieknek és a pártnélkülieknek csak 14-15 százaléka tájékozódik megyei napilapból.

A rádiók versenyében is visszaszorulóban vannak a közszolgálati adók, különösen a Kossuth, és zenés rádió létére a politikai tájékozódásban is listavezető a Retro Rádió.

Forrás: Mérték

A televíziócsatornák rangsorában nem következett be változás: mint évek óta mindig, az RTL Klub a listavezető (53 százalék), a TV2 a második (45 százalék) és a harmadik helyre került a „közszolgálati” televízió (40 százalék), pedig ebben a kategóriában a kutatás együtt szerepeltette az MTVA összes tévécsatornáját.

Az internetes hírportálok között tovább éleződött a korábban is szoros pozícióharc. Jelenleg holtversenyhez közeli helyzetben áll az élen a 24.hu, az index, a hvg.hu és az origo, miközben megerősítette ötödik helyét a 444, a nyolcadik helyen áll az átlátszó.hu.

Politikai-közéleti tájékozódás internetes hírportálokról (2020, százalék). Forrás: Mérték

A kutatás külön kitér az Index helyzetére, a korábbi olvasók 28 százaléka teljesen elfordult az Indextől, 35 százalék ritkábban kattint rá, de még mindig olvassa és 37 százalék azok aránya, akik változatlanul olvassák a hírportált.

A kormánypárti szavazók 65 százaléka szerint a Fidesznek van nagyobb befolyása a médiában

A közvélemény abban lényegében egyetért, hogy ma Magyarországon a Fidesznek nagyobb befolyása van a médiában, mint az ellenzéknek: a válaszolni tudók 82 százaléka gondolja így; azt pedig, hogy az ellenzéki vélemények dominálnak, csak 5 százalék feltételezi. Még a kormánypárti szavazók 65 százaléka is egyetért azzal, hogy a Fidesznek van nagyobb befolyása a médiában.

Forrás: Mérték

A kormánypárti szavazók nyilvánvalóan előnyben részesítik és hitelesebbnek tartják a kormányközeli médiumokat. A kormánypárti szavazók jelentős része tisztában van azzal, hogy a Fidesz uralja a médiarendszert, de ezt egyáltalán nem ítéli meg negatívan.

A kormánypárti szavazók túlnyomó többsége számára nem elfogadható az a gyakorlat, hogy egy-egy szerkesztőség kívülről irányított, és lényegében készen kapott anyagokat közöl. 

A felmérés készítői arra jutottak, hogy a kormánypárti szavazók e létező gyakorlatról nem tudnak vagy nem vesznek tudomást a kormánypárti médiával kapcsolatban.

A kutatók azt is megvizsgálták, hogy a népesség mennyire értesült a hazai médiatért érintő változásokról. A kutatás eredményei szerint október első felében a szavazókorú népesség közel háromnegyede hallott arról, hogy a nyáron az Index teljes szerkesztősége felmondott.

A közelmúltban veszélybe került a Klubrádió frekvenciája is, a Médiatanács nem újítja meg automatikusan az jövő év elején. Ez a hír a kutatás lezárultáig a felnőtt népesség bő harmadához jutott el.

A Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványról (KESMA) és arról, hogy ezáltal egy kézben összpontosulnak a kormánypárti médiumok, csupán a felnőtt népesség negyede hallott. A kormánypárti szavazók körében még az átlagosnál is alacsonyabb szintű a tájékozottság ezen a téren: csak 16 százalékuk hallott róla.

Forrás: Mérték

Nőtt az előfizetési kedv

A felmérés készítői arra is kíváncsiak voltak, hogyan alakult az elmúlt években az előfizetői hajlandóság.  Az online portálok vizsgálata után megállapították, hogy az Index átalakulása és a Telex indulása mintha áttörést jelentene a hírek iránti fizetési hajlandóság alakulásában.

Az előfizetéshez képest a sajtótermékek önkéntes támogatása új jelenség, de már így is a szavazókorú népesség 5 százaléka tartozik a támogatók közé.

Összehasonlításként a felnőtt népesség tizede fizet elő közéleti napi vagy hetilapra, 8 százalék megyei napilapra. Sajtótermékeket elsősorban az ellenzéki szavazók támogatnak, körükben 10 százalék azok aránya, akik alkalmilag vagy rendszeresen támogatnak pénzzel valamilyen médiumot.

A Klubrádió jövőjét fenyegető médiatanácsi döntés szintén viszonylag széles körben vált ismertté. Az Index helyén induló Telex és a Klubrádió egyúttal a legsikeresebb adománygyűjtők is voltak a vizsgált időszakban.

A legtöbben a Telexet támogatják (a támogatók több mint negyede), de számottevő a Klubrádiónak és a 444.hu-nak adományozók aránya is (15, illetve 14 százalék). A HVG és az Átlátszó támogatottsága 7, illetve 5 százalék.

A kutatásban megkérdezettek elmondása alapján az elmúlt években az Átlátszó olvasottsága jelentősen nőtt.

2016-ben a megkérdezettek csupán 3 százaléka tájékozódott hetente a portálról, ez a szám 2020-ban 11 százalékra nőtt, miközben csökkent azok száma, akik soha nem olvasnak Átlátszót (94 százalékról 79 százalékra).

Tájékozódás internetes hírforrásokból. Forrás: Mérték

Az is kiderült azonban, hogy a tartalom mellett főként ügyeket támogatnak az emberek.

A válaszadók szerint ugyanis a támogatásért cserébe a legtöbben nem várnak exkluzív tartalmakat, csak 12 százalék válaszolta, hogy ez motiválja; a többségnek az a célja, hogy fennmaradjanak kormánytól független médiumok és mindenki számára elérhetők maradjanak ezek a tartalmak.

A kutatás teljes szövege és diagramok elérhetőek a Mérték Médiaelemző Műhely honlapján, a kutatás a Friedrich Ebert Alapítvány támogatásával készült.

Megfertőzött médiarendszer – A politikai tájékozódás forrásai Magyarországon

Új kutatásunkban a hírfogyasztási szokásokat mértük fel, de ezek mellett sok információt kaptunk társadalmi szokásokról, a hírek fontosságáról és hogy hogyan ítélik meg a válaszadók a média politikai befolyásolását. Polyák Gábor összefoglalója. A média sokszínűsége nem csak azon múlik, hogy milyen mennyiségű és minőségű médiatartalom érhető el a médiapiacon.

Zsilák Szilvia

Fotó: Az internet beérte a tévét.

Cikksorozatommal a laikus közönséghez szeretném közelebb hozni az intenzív terápia szakmai világát. Célom, hogy a COVID-19 betegek ellátásának bemutatásán keresztül valós és hiteles képet kaphassanak az olvasók arról, hogy valójában mi folyik egy kórház falain belül, hiszen Olaszországgal vagy Nagy-Britanniával szemben hazánkban ezek a videó felvételek és riportok hiányoznak a nyitott tájékoztatáshoz. Elkerülhetetlen, hogy saját véleményeket is fognak tartalmazni az írások, melyek segítenek majd árnyalni a szigorúan szakmai képet. A cikksorozat első részében a koronavírusos betegek ellátásában kulcsfontosságú intenzív terápia megszületését tekintjük át.

Támogatási kampány

Új cikksorozatot indítunk az Átlátszón, amelyben Lovas András, a Szegedi Tudományegyetem volt aneszteziológus és intenzív terápiás adjunktusa, jelenleg is COVID-19 betegellátásban dolgozó orvos ír arról, hogy mi történik a járvány alatt, a színfalak mögött az intenzív terápiás ellátásban.

A november 20-i adatok szerint 604 koronavírusos beteg szorul lélegeztetésre, ami a 7512 betegnek a 8 százaléka. Ezen kívül a különböző szervi elégtelenségek miatt (például keringési elégtelenség, veseelégtelenség) több olyan COVID-19 beteg is intenzív osztályos ellátásra szorul, akik gépi lélegeztetésben nem részesülnek, de a rendkívül hiányos adatközlések miatt a pontos számuk nem ismert. 

A kórházi ápoltak és a lélegeztetőgépen lévők számának alakulása

A lélegeztetőgép személyzet nélkül semmit sem ér, állítottam egy tavaszi cikkben, amiben megosztottam a tapasztalataimat arról, hogy mi vár a legsúlyosabb állapotú fertőzöttekre az intenzív osztályon. Már akkor is említettem, ami

mostanra pontosan láthatóvá is vált, hogy az ellátásban a legszűkebb keresztmetszet a szakképzett személyzet létszáma lesz.

A lélegeztetőgép személyzet nélkül semmit sem ér, mondja egy covidos betegeket kezelő orvos

A koronavírus miatt közel ezer ember tartózkodik jelenleg kórházban, akik közül több mint ötvenen vannak lélegeztetőgépen. Lovas András aneszteziológus és intenzív terápiás szakorvost kérdeztük meg arról, hogy mi vár a legsúlyosabb állapotú koronavírusos betegekre az intenzív osztályon.

A cikksorozat első részében a COVID-19 betegek ellátásában kulcsfontosságú intenzív terápia megszületését tekintjük át. Szakmám, azaz az aneszteziológia és intenzív terápia kialakulása három, rendkívül jól azonosítható időszakra vezethető vissza. Ahogy én mondani szoktam, a születés körülményei, de még az időpontja is jól dokumentált.

Lovas András COVID-19 betegellátásban dolgozó orvos

A két alappillér szorosan összefügg, hiszen az altatott betegek mesterséges lélegeztetésre és folyamatos, szoros megfigyelésre szorulnak, csakúgy, mint jelenleg is a súlyos COVID-19 betegeink. A koronavírus okozta tüdőgyulladás esetén, ha valaki a légcsőbe vezetett tubuson keresztüli lélegeztetésre szorul, akkor ezzel egyidőben altatjuk is, hiszen másképpen nem tolerálná az eljárást, reflexesen köhögne, öklendezne, eltávolítaná a tubust. Nézzük, hogy mik azok a sorsfordító korházi felfedezések, amiknek köszönhetően a covidos betegeket ma el tudjuk látni.

A 19. század közepén még csak néhány hónapos csúszással követtük a világ élvonalát

1846. október 16-án, az USA-ban Warren doktor kivitelezte a világ legelső, anesztéziában végzett sebészeti beavatkozását, amely egy nyaki tumor eltávolítása volt. A beteget T.G. Morton altatta el az éter nevű „altatógázzal”, lehetővé téve ezzel, hogy immáron a műtét közbeni fájdalom megélése nélkül eshessenek át a páciensek az operációkon.

Az első éternarkózisban végzett műtét. Robert Hinckley festménye,1882. Forrás: Francis A. Countway Library of Medicine, Harvard University/Wikipedia

A helyszín ma is látogatható, nekem is volt szerencsém a Boston melletti kórházban körbejárni az „Éter dómnak” nevezett, jelenleg már csak egyetemi előadásokra használt hajdani műtőt.

Négy hónappal később, 1847 februárjában, Balassa János magyar sebész már Pesten alkalmazta az étert, mint altatószert az operációihoz. 

Mi sem jellemzi jobban az akkori magyar gyógyítás haladó színvonalát és szellemiségét, minthogy a 19. század közepén, az internet, de akár a telefonos kommunikáció feltalálása előtt, mindössze pár hónapos késéssel követtük a világ egészségügyi fejlődésének fősodorát. 

Egy brit nővér volt a betegőrző monitorok elődje

A második fontos lépés a szakma kialakulásában a betegmegfigyelés, vagy ha jobban tetszik, a betegőrzés folyamatának fejlesztése volt. Ezen komoly nővéri feladat megszületésénél a brit Florence Nightingale ápolónő bábáskodott.

Az angol ápolónő 1854 novemberében érkezett a krími háború helyszínére, ahol hazájának sérült katonacsapatait szörnyű körülmények közt találta. Kortársához, Semmelweis Ignáchoz hasonlóan pontos adatrögzítésekbe kezdett, ahol többek közt rendszeresen auditálta az egészségügyi ellátásban részesült sérültek halálozási mutatóit. Mindkettőjük munkássága nagyban hozzájárult a mai, tudományos alapokon nyugvó orvoslás megteremtéséhez is, ami a kezelések kialakításakor egyértelműen a mért adatokból származó bizonyítékokat veszi alapul.

Florence Nightingale poláris diagramja. Nightingale, korát meghaladva, infografikákon ábrázolta az általa mért adatokat, majd tárta azokat Viktória királynő elé, így megnyerve az uralkodó támogatását a további fejlesztésekhez. Piros színnel a sérülésekből származó, kék színnel a megelőzhető, fekete színnel az egyéb okok miatt bekövetkezett halálozást ábrázolta az idő múlásának függvényében. Forrás: David Rumsey Historical Map Collection

Nightingale, hasonlóan mint Semmelweis, arra a következtetésre jutott, hogy csak a higiéniai rendszabályok bevezetésével és betartatásával jelentősen, 30-40 százalékról akár 1-3 százalékra is csökkenthető a halálozás.

Nightingale munkásságának a ma is érvényes alapgondolata a következő volt:

„Furcsának tűnhet ezt kijelenteni, de a legelső követelmény egy kórház iránt az, hogy ne ártson a betegnek”

– Florence Nightingale.

Adatainak felhasználásával rájött, ami persze számunkra már szintén evidens, hogy azoknak a katonáknak, akik a sátor elejében fekszenek, a nővéri állomáshoz közelebb, jobbak a túlélési esélyeik, mint azoknak, akik a hátsó sorokban vannak elhelyezve, többnyire bármiféle megfigyelés nélkül.

Ennek megoldására Nightingale a súlyosabb állapotú betegeket a nővérek közelében, csoportosítva helyezte el, megteremtve ezzel az intenzív terápiás megfigyelés alapjait.

További lépésként, éjszakánként rendszeres „őrjáratokat” tartott lámpájával a sérültek sorai közt, így kiterjesztve a kritikus állapotúak felismerésének lehetőségét. Rosszmájú nyelvek szerint ezzel meg tudta akadályozni azt is, hogy az ápolásban résztvevő nővérek a stabilabb állapotú katonákkal háljanak. Manapság az ápolók munkáját betegőrző monitorok segítik, de a jól képzett szakszemélyzet jelenléte továbbra is elengedhetetlen, hiszen a gépek által közvetített jelzéseket valakinek fel kell ismernie, lehetőleg olyannak, aki közbe is tud lépni.

Florence Nightingale, a “Kegyelem Angyala” szokásos éjszakai lámpás “őrjárata” alatt egy sebesülttel. Forrás: Wellcome Collection. Attribution 4.0 International (CC BY 4.0)

A gyermekbénulási járvány adott lendületet a lélegeztetőgépek használatának

A harmadik állomás a szakma születésében az 1952-es, dániai gyermekbénulási járvány volt. Az idősebb, magyar olvasók is még emlékezhetnek az 50-es évek elején a betegséget okozó polio vírus terjedésének megakadályozására bevezetett karantén szabályokra, melyek kísértetiesen hasonlítottak arra, amit ma is átélünk a koronavírus következtében.

Koppenhágában, az említett év augusztusa és decembere közti időszakában 3000, gyermekbénulással fertőzött beteg került kórházba, többségében egyetlen infektológiai intézménybe, a Blegdamba. Hetente 30-50 olyan beteg érkezett a kórházba, akiknél a légzőközponti érintettség következtében súlyos légzési elégtelenség lépett fel.

Kezdetben 31 betegből 27-et vesztettek el, többek közt az egészségügyi kapacitások szűkössége miatt, hiszen mindösszesen 7 darab lélegeztetőgép állt a rendelkezésükre.

Megoldásként 200 orvostanhallgatót helyeztek át, akik a sebészi gégemetszésen keresztül behelyezett tubuson át, kézzel és egy ballon segítségével lélegeztették a fulladó betegeket, nem egyszer heteken át.

Kézzel és egy ballon segítségével lélegeztették a beteg gyerekeket a Blegdam kórházban. Forrás: Wiley Online Library

Ezen folyamat segített annak felismerésében, hogy a betegek az akut szak áthidalását követően, a betegség visszahúzódásával, akár vissza is nyerhetik az önálló légzéshez szükséges izomerejüket. Az egészségügyi személyzet hősies küzdelmének köszönhetően, az intézményben a kezdeti 90 százalékos halálozást hamarosan 25 százalékosra sikerült leszorítani a légzési elégtelenségben szenvedőknél.

Ezzel párhuzamosan tudományos alapokra helyezték a tüdőn keresztüli gázcsere folyamatának vizsgálatát, és bevezették a rendszeres vérgázelemzést, mely elengedhetetlen diagnosztikai alapja a COVID-19-ben szenvedő, intenzív osztályon ápolt betegek kezelésének is. 

Sajnos, a magyar egészségügy ma már egy évtizedek óta tartó folyamat során kikerült a világ fősodorvonalából, a jelenlegi, világbeli ellátási színvonalat is néha csak évtizedes késéssel képes követni a rendszerszintű hibák miatt.

Ne feledjük, ez a “követési távolság” a XIX. század közepén még csak pár hónap volt! 

A következő részben arról írunk, hogyan jelentkeznek ezek a rendszerszintű hibák a járvány időszakában, miből látszik, hogy szűkös PCR tesztkapacitásokkal rendelkeztünk és, hogy miért fontos a pontos adatok ismerete. 

Lovas András

Címlapkép: A kormany.hu által közzétett képen védőfelszerelést viselő orvos ellát egy beteget a koronavírussal fertőzött betegek fogadására kialakított osztályon a fővárosi Szent László Kórházban 2020. május 8-án. (fotó: MTI/Árvai Károly/kormany.hu)

Az MNB-Ingatlan Kft. ezúttal Maurer Dóra Kossuth-díjas festő 17 alkotását vásárolta meg a Vintage Galéria Kft.-től nettó 233 millió forintért.

Támogatási kampány

A Magyar Nemzeti Bank tulajdonában lévő cég néhány hónapja egy kortárs művészeti gyűjtemény létrehozásán fáradozik: augusztusban megvették Bak Imre 17 festményét 165 millió forintért, majd szeptemberben Lakner László 18 művét 148 millióért, októberben pedig Rippl-Rónai József Lengyel Menyhértről készült portréját, valamint Korniss Dezső 4 művét, és Frey Krisztián 29 alkotását összesen 739 millió forintért.

Ezeket a vásárlásokat azzal indokolták, hogy egy kortárs művészeti gyűjteményt kívánnak létrehozni. A terv megvalósítása rohamléptekkel halad, nemrég ugyanis újabb alkotásokat vettek.

Az európai uniós közbeszerzési értesítőben ma megjelent tájékoztató szerint

Maurer Dóra 17 alkotását vásárolta meg az MNB-Ingatlan Kft. november 9-én nettó 233 millió forintért. Az árat eredetileg 190,5 millióra becsülték, vagyis 42,5 millióval olcsóbbra.

Maurer Dóra (1937 – ) Munkácsy- és Kossuth-díjas grafikus, festő és filmkészítő, aki a Wikipedia szerint a magyar új avantgárd jeles képviselője.

A Balkon.art-on olvasható ismertető szerint “Maurer festményeinek visszatérő motívumai és tárgyai az illuzórikusan elhajló, egymást keresztező színsíkok és színmezők, amelyek az évek során egyre inkább eltávolodnak a művész által az 1970-es években megalkotott Mennyiségtáblák, Displacement-ábrák és az azokra épülő Quasi-képek kötött rendszerétől: játékosan elnyújtóznak, lebegnek, egymásba és egymásra hajlanak, olykor egymás mozgásfázisaiként követik egymást.” Kihangsúlyozzák a cikkben, hogy a művész szervező és pedagógiai tevékenysége is kiemelkedő, művei pedig olyan híres gyűjteményekbe kerültek be, mint a londoni Tate Modern, a párizsi Centre Pompidou, a New York-i MoMA és a chicagói The Art Institute.

Az MNB-Ingatlan Kft. Maurer alábbi alkotásait vásárolta meg:

1. Ahogy tetszik/Quod Libet 12 (1990, akril, fa)
2. Ujjnyomok 1-6/1 (1993/98, akril, fa)
3. Ujjnyomok 1-6/2 (1993/98, akril, fa)
4. Ujjnyomok 1-6/3 (1993/98, akril, fa)
5. Ujjnyomok 1-6/4 (1993/98, akril, fa)
6. Ujjnyomok 1-6/5 (1993/98, akril, fa)
7. Ujjnyomok 1-6/6 (1993/98, akril, fa)
8. Regatta 5 (1999, akril, fa)
9. Átjárás/Tranzit (2002, akril, fa)
10. Ahogy tetszik/Quod Libet 54 (2009, akril, fa)
11. IXEK 24 (2019, akril, vászon, fa)
12. Áthatások/Overlappings (2000, akril, fa)
13. IXEK 24 (2018, akril, fa)
14. IXEK 14B (2018, akril, fa)
15. Komplementer színpárok/Complementary Continuum (2000, tempera, papír)
16. Áthatások/Overlappings (2008, olajpasztel, papír)
17. Áthatások/Overlappings (2005, olajpasztel, papír)

Az eladó a Vintage Galéria Kft. volt, ahol épp holnap nyílik/na meg a január közepéig megtekinthető kiállítás Maurer Dóra legújabb munkáiból. A galéria tulajdonosa Pőcze Attila, a cég nettó árbevétele pedig az elmúlt két évben összesen nem volt annyi (2018-ban 83,9 millió, 2019-ben 139,8 millió forint), amennyit az MNB-Ingatlan Kft. fizet nekik Maurer Dóra műveiért.

Erdélyi Katalin

Címlapkép: Maurer Dóra Kossuth-díjas grafikus, festő, filmkészítő budapesti otthonában 2018. szeptember 28-án. (fotó: MTI/Czimbal Gyula

A mezőgazdasági földek eladásánál is leginkább a jó politikai kapcsolatok segítették az előbbre jutást – ez derül ki Ángyán József korábbi és legújabb jelentéseiből. Az egykori vidékfejlesztési államtitkár mostanra az értékesített állami földek 89%-ának a körülményeit feldolgozta és tanulmányaiban az Átlátszón is közzétette. A legújabb tanulmánya Komárom-Esztergom megye adatait dolgozza fel.

Támogatási kampány

A második Orbán-kormány egykori vidékfejlesztési államtitkára 2015 óta teszi közzé a tanulmányait – megyénkénti bontásban is – arról, hogyan ment szembe a földprivatizáció a kormány korábbi ígéreteivel és a “Földet a gazdáknak!” programot kísérő kormányzati propagandával. Ángyán szerint ugyanis többnyire nem a helyi, mezőgazdaságból élő, kisebb gazdálkodók vehették meg az értékes földeket, hanem a “baráti” vállalkozók és agrár-oligarchák szakíthattak nagyot a földprivatizáción.

A földek értékesítéséről írt tanulmányaiban Ángyán József számos kifogást sorolt az elmúlt években, többek között magának a földeladásnak a szükségességét is megkérdőjelezve. “Arra az egyszerű kérdésre, hogy miért is kell az állami földeket dobra verni, arra észérvek, értelmes magyarázatok azóta is alig születtek.”– hangsúlyozza a legújabb jelentésében a volt államtitkár, aki szerint a 2015 nyarán, a „migrációs válság” árnyékában hirtelen bejelentett, és 2016 őszén törvénnyel lezárt, „Földet a gazdáknak!” elnevezésű programot a közvéleményt félrevezető kormányzati sikerpropaganda, több nyilvánvaló hazugságot tartalmazó kommunikációs kampány kísérte.

Így verte át Orbán Viktor Ángyán Józsefet a 2010-es választások előtt

Ángyán József egy 2015 őszén, az Átlátszó által rendezett kerekasztalbeszélgetés végén fejtegette, hogy miként is működött a második Orbán-kormány, melynek ő is államtitkára volt. Vágtalan videófelvételen beszél arról, miként verte át Orbán a 2010-es választások előtt.

A szakember szerint az egyik indoka lehetett a földértékesítésnek, hogy a magyarországinál 7-24-szer nagyobb európai földárak töredékéért megszerezhető állami földek megvásárlása kiváló befektetési lehetőséget kínált, mivel a földforgalmi törvény ellen megindult EU kötelezettség-szegési eljárásnak a hazai földpiac liberalizációja és ezzel a magyar és európai földárak kiegyenlítődése lesz a következménye. Így az európai mércével potom pénzért megszerzett állami földek piacra dobása belátható időn belül megsokszorozhatja a földvásárlásra fordított, befektetett tőkét, vagy monopolhelyzetet teremthet a befektető számára a felértékelődő, stratégiai, nemzetbiztonsági jelentőségű élelmiszerpiacon.

Ángyán többek között azt is sérelmezi a földeladások részleteit nyilvánosan ismertető tanulmányaiban, hogy a földárveréseken 9 ezer birtoktest talált gazdára, miközben az illetékes miniszter még 2020-ban is azt nyilatkozza, hogy a program eredményeként 30 ezer földműves szerzett átlagosan 2-2 darab birtoktestet. A volt államtitkár azt állítja: a szerinte “vélhetően hasra ütéssel megállapított” 30 ezres számmal szemben az általa eddig elemzett 14 megye, az elárverezett terület több mint 89%-a tényadatai alapján az árverési nyertesek tényleges száma csupán 3.317 fő.

A szakember emlékeztet: az NFA/NFK a mai napig nem hozta hozzáférhető és áttekinthető módon nyilvánosságra a föld-adásvételi szerződéseket, de még csak azok összegzett listáját sem, így csak a hivatalosan közzétett árverési eredmények elemezhetők.

Ángyán az első megyei elemzést 2016 áprilisában tette közzé, majd amikor abban az évben ősszel megjelent a programzáró törvény, akkor elkezdte a hivatalosan közölt árverési adatok több szempontú feldolgozását és a megyei jelentések összeállítását.

A csókosoknak kedvező földprivatizáció Tolna megyében is milliárdos állami bevételkiesést okozott – itt a legújabb Ángyán-jelentés

Tolna megyében is jól jártak a nagyvállalkozók a kormánypropaganda szerint a „kis-, és közepes családi gazdaságok” számára indított fölárveréseken, az állam pedig sok milliárd forintnyi bevételtől esett el – állítja a legújabb Ángyán-jelentés.

A földprivatizáció kapcsán a volt államtitkár által írt minden tanulmányban sorolt fő kifogás, hogy nagyon sok esetben nem a helyben élő “kisgazdák”, hanem a jó kapcsolatokkal bíró, tehetősebb vállalkozók jutottak földekhez. Ennek oka egyrészt, hogy a területek közel 80%-át túl nagy (20-124 ha) és gazdálkodó helyi családok számára túl drága (100-2000 millió forintos) “birtoktestekként” hirdették meg az árveréseken, másrészt “az egyébként is kiszolgáltatott helyzetű helyi gazdacsaládok – felmérve az erőviszonyokat – “nem vették a bátorságot, hogy a politika-közeli, egymás közt a földeket vélhetően gyakorta előre leosztó, egymásra így nem is licitáló „nagyurak” ellenében próbáljanak földhöz jutni.” – írja Ángyán.

Volt egyszer egy gazdatüntetés – Ángyán József szerint, aki komolyan gondolta

(Gazdatüntetés No3) Az Ángyán Józseffel készített írásbeli interjú első része több lényegi kérdést tisztázott már. A folytatás elsősorban a következményeket igyekszik ebben a részben számba venni. Kik voltak a traktoros gazdavezérek, és milyen céllal jöttek Budapestre?

A megyei jelentések közül a legújabb, sorban a 14., Komárom-Esztergom megye földárveréseiről ad képet. Az országban az elárverezett teljes terület 182.200 ha, ebből ebben a megyében 6.804 ha került értékesítésre (az itt meghirdetett 7.816 ha területből). A Komárom megyei nagy nyertesek között pedig, mint ezt a többi megye esetében is láttuk, sok a hatalom-közeli, jó kapcsolatokkal bíró cég és személy.

Az elkelt megyei földterület 110 nyertes árverezőhöz került, de a földek 67%-át (4.600 hektárt) nem a kormánypropagandában szereplő „kis-, és közepes családi gazdaságok”, hanem 22 nagy érdekeltség szerezte meg (46 pályázó képviselte őket). Kisebb területekként – 20 ha alatt – az összes értékesített földterületnek csak kevesebb mint 4%-át, alig 250 hektárt értékesítették.

“A legnagyobb politika-közeli nyertesek között találjuk pl. a Forbes 2019-es listáján az 52. legértékesebb magyar vállalatcsoport, a Gyermelyi holding (642! ha, 635! mFt) vezetői, üzlettársaik és/vagy családtagjaik alkotta gazdasági érdekkör tagjait, Alberséket (365 ha, 615 mFt), egy 2008-ban Magyarországra települt, három gyermekes, holland nagygazda család tagjait Szákszendről, a Sápi Major Kft. tucatnyi cégben érdekelt, FIDESZ-közeli üzlettárs tulajdonosait (278 ha, 301 mFt) Lábatlanból, a FIDESZ-közeli Hernádi-Garancsi multimilliárdos gazdasági érdekkörhöz tartozó Szilágyi Györgyöt (253! ha, 287! mFt), Hernádi Zsolt két cége, a Gete Völgye Zrt. és a Váll-Egon Kft. vezetőjét Csolnokról, Patányiné Nácsa Katalin (249! ha, 364! mFt) építési nagyvállalkozót Tatáról, vagy éppen az ugyancsak Hernádi érdekköréhez tartozó, 2000 óta FIDESZ tag, tucatnyi optikai, ingatlanos illetve kereskedelmi/szolgáltató cégben érdekelt nagyvállalkozót, Sasvári Viktort (183 ha, 208 mFt), volt önkormányzati képviselőt (FIDESZ-KDNP), a Pénzügyi Bizottság elnökét is Esztergomból. De itt említhető pl. a vendéglátós, szálloda-, kávéház-, szőlőbirtok- és borászat-tulajdonos nagyvállalkozó, Gottwald Sándor (155 ha, 216 mFt) Tatáról, mint ahogy a budai hegyvidéken élő, tucatnyi cégben érdekelt közgazdász, c. egyetemi tanár, vállalati pénzügyi tanácsadó dr. Reszegi László Miklós (154 ha, 227 mFt), a FIDESZ alapító tag Szajkó Lórántnak több cégében üzlettársa, az ugyancsak Szajkó vezette legnagyobb Győr-Moson-Sopron megyei árverési nyertes üzleti érdekeltség tagja Budapestről, vagy pl. Maszlavér Imre (138 ha, 131 mFt), rendezvényi étkeztetés főtevékenységű egyéni vállalkozó, FIDESZ-közeli birtok- és kastélytulajdonos, több cikluson át volt önkormányzati képviselő is Naszályról.”

Földárverések – Záró – Komárom3 – Végleges by atlatszo on Scribd

Ángyán szerint Komárom megye adatai is cáfolják azokat a kormányzati állításokat is, amelyek szerint „versenyben kialakult piaci áron” jutottak a nyertesek az állami földterületekhez.

A mintegy 6.800 ha elkelt megyei terület több mint 40%-a, 2756 ha ugyanis licitálás nélkül, kikiáltási áron, további 2.548 ha (38%) pedig kevesebb, mint azt 50 %-kal meghaladó áron, ráadásul az európai 10-35 mFt/ha földárak töredékéért kelt el (átlagosan 1 millió 451 eFt/ha nyertes árajánlattal). Valódi árverseny – ahol a nyertes árajánlat több mint 100%-kal meghaladta a kikiáltási árat – a területek kevesebb, mint 10%-ának árverésén alakult csupán ki.

A New York Times után az Euronews is utánajárt a termőföldmutyinak Magyarországon

A gazdák közül van, aki belehalt a csalódásba, mások felszámolták a gazdaságukat, sokan legeltetés helyett egész éven át fedett karámban kénytelenek tartani a megmaradt állataikat – ezt tapasztaltuk novemberben, amikor négy évvel a föld nélkül maradt hortobágyi gazdákról szóló riportunk után az Euronews riporterével visszamentünk a helyszínre.

Horn Gabriella