Quantcast
Channel: Közügy | atlatszo.hu
Viewing all 2309 articles
Browse latest View live

Ilyen is van: Mészáros nem megvett egy céget, hanem eladta – Tiborcz üzlettársaihoz került

$
0
0

A nemzet céghalmozójának korábban két klímatechnikai vállalkozása volt, ma már csak egy van. Mészáros Lőrinc nem cégeken keresztül, hanem személyesen volt tulajdonos a CLH Hűtés- és Klímatechnikai Kft.-ben, szeptemberben viszont kiszállt belőle. Vele együtt távozott a tulajdonosi körből Szíjj László, a Duna Aszfalt vezére is. Az új tulajdonos a miniszterelnök vejével üzletelő WHB cégcsoport.


állítsuk meg a kormánypárti médiafoglalást

Nálunk nincsenek állami hirdetések. Nem is lesznek. Nem is akarjuk, hogy legyenek. Rád viszont nagyon számítunk!
Támogatom az Átlátszót

Társadalmi célú hirdetés

Rejtély, miért válhattak meg a vállalkozástól, amely jó eredményekkel működött, legalábbis az árbevétel szintjén. 2017-ben a cég majdnem 6 milliárdos forgalmat bonyolított, bár a nyereség valóban nem volt – mészárosi értelemben – túlzottan kiemelkedő: 48 millió forint. 

A cégbe 2015-ben szállt be Mészáros Lőrinc, a vállalkozás azóta az alábbi közbeszerzéseket nyerte el:

A cég többségi tulajdonosa ma már a Körösaszfalt, ami a WHB cégcsoporthoz, Paár Attila győri üzletember érdekeltségébe tartozik. A Körösaszfalt másik tulajdonosa az Épkar-csoport.

Paár Attila Tiborcz István üzlettársaként lett ismert, a szintén hozzá köthető WHB Befektetési Kft. vette meg Orbán Viktor vejének Elios Zrt.-beli részesedését.

Üzleteltek Keszthelyen is, a Hullám és Helikon szállóban voltak egyszerre tulajdonosok. A két hotel a Pannon Tessera Hospitalis nevű cégé, amelyben idén márciusban még Tiborcz vállalkozása, a BDPST és Paár Attila társasága, a WHB Vagyonkezelő is érdekelt volt. A legfrisebb beszámolók szerint a cégből, így a hotelből is kiszállt a BDPST, Paár vállalkozása viszont tulajdonos maradt.

Mészárosnak és Szíjj Lászlónak van egy másik klímás cége is, a CLH Klímaszervíz, ebben továbbra is érdekeltek. Hozzájuk tartozik továbbá az Aeroprodukt nevű cég is. 

A 24.hu korábban arról írt, mindhárom vállalkozás a WHB-hoz és az Épkar-csoporthoz kerülhet, erről egy, a Gazdasági Versenyhivatalhoz érkezett bejelentés árulkodott. Eszerint a West Hungária Bau Csoport és az Épkar Csoport irányítást szerez a CLH Kft., a CLH Klímaszervíz Kft. és az Aeroprodukt Zrt. felett.

Az Optenben egyelőre nincs jele annak, hogy a CLH Klímaszervíz is a Körösaszfalthoz került volna, az Aeroprodukt Zrt. esetében pedig bár többségi tulajdonosként már a Körösaszfalt szerepel, a tulajdonosi körben egyelőre ott van Mészáros Lőrinc és Szíjj László neve is.

A cégadatokat az Opten szolgáltatta. Címlapfotó: hasznaltauto.hu


Rogán Antalék kulcsszavak alapján figyeltetik az internetet, álhírek terjedése ellen küzdenek

$
0
0

Az Átlátszó birtokába került szerződés szerint a Miniszterelnöki Kabinetiroda hírportálok, blogok, a YouTube, a Twitter, a Facebook, és az orosz közösségi oldal, a Vkontakte felületein megjelent cikkeket, posztokat, bejegyzéseket figyeltet egy magáncéggel. A Kormányzati Tájékoztatási Központ azt válaszolta az ezzel kapcsolatos érdeklődésünkre, hogy álhírek terjedése ellen küzdenek.

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi ezer forinttal!
Támogatom

A propagandaminisztériumként elhíresült Minisztérelnöki Kabinetiroda 2018 szeptemberében aláírt egy érdekes szerződést. A dokumentum értelmében Rogán Antal minisztériuma fél évig egy speciális honlapon 9 felhasználói fiók segítségével figyeléseket állíthat be hírportálok, blogok, valamint a Youtube, a Twitter, a Facebook, és a Vkontakte (a Facebook orosz változata) vonatkozásában.

“A Szolgáltatás e-mailen keresztül riasztást küld minden beállított kulcsszó vagy forrás alapján kiválasztott friss bejegyzésről. A Szolgáltatás meghatározott kulcsszavak alapján szűrve bemutatja a Megrendelő által beállított blog, hírportál, YouTube, hivatalos Facebook, Twitter és Vkontakte oldalakról származó bejegyzéseket. (…) Szolgáltató kijelenti, hogy a Szolgáltatással több szavas kifejezések, félmondatok, és mondatok követése is megvalósítható (ezek szintén kulcsszónak számítanak).”

Az internetfigyelő szolgáltatást a Mediaradar Információs Ügynökség Kft. biztosítja  a Miniszterelnöki Kabinetirodának a mediaradar.hu oldal segítségével. A szerződés szerint a cég havi nettó 862.900 forintot kap a szolgáltatásért.

A dokumentumot a Kabinetirodától az egyik olvasónk közadatigénylésben kérte ki, és juttatta el hozzánk. Olvasónk kifejezetten kérte a szerződés mellékleteit is, de azokat nem adta ki neki Rogán Antal minisztériuma.

 

Érdekesség, hogy a megállapodás 2018. július 1. és december 31. közötti időszakra szól, de csak szeptember 21-én írták alá. Tehát közel 3 hónappal azután, hogy hatályba lépett.

Erre az lehet a magyarázat, hogy Rogán Antalék valószínűleg nem idén júliusban kezdték használni ezt a szolgáltatást. A Mediaradar Kft. ugyanis szerepel már a Miniszterelnöki Kabinetiroda 2016-os és 2017-es szerződéslistáján is.

A cég a 2016.09.15. és 2017.02.15. közötti időszakra nettó 1,2 millió forintot kapott. Akkor a megbízás tárgya a következő volt: “A www.mediaradar.hu és www.nemzetihirfigyelo.hu domain néven elérhető on-line szakmai szolgáltató portálhoz hozzáférési jogosultság biztosítása webes felhasználói fiók által.”

A 2017.02.01. és 2018.06.30. közötti időszakra vonatkozóan már nettó 8,5 millió forint szerepel a Mediaradar Kft. neve mellett, a szerződés tárgyáról pedig csak annyit tett közzé akkor a Miniszterelnöki Kabinetiroda, hogy “Hozzáférés biztosítása a Médiaradar Szolgáltatáshoz”.

Cikkünk megjelenése előtt megkérdeztük a Miniszterelnöki Kabinetirodát, hogy

  • a Mediaradar Kft.-vel kötött szerződés keretében pontosan milyen hírportálokat, blogokat, illetve Twitter-, Facebook-, Vkontakte-, és YouTube-bejegyzéseket figyelnek
  • milyen források és kulcsszavak alapján szűrik és figyelik a bejegyzéseket
  • miért érezték szükségét ennek a szolgáltatásnak és szerződéskötésnek

Kérdéseinkre a Kormányzati Tájékoztatási Központ az alábbi választ küldte:

“Álhírek terjedése ellen küzdünk, melyben a Soros György által finanszírozott portálok, többek között az Ön munkahelye is, sajnos fontos szerepet játszanak.”

A Mediaradar Információs Ügynökség Kft. tulajdonosai dr. Gabai János és dr. Gabai György, akik egyben az ügyvezetők is. A céget 2011-ben alapították, és nettó árbevétele az elmúlt öt évben 12 és 23 millió forint között mozgott, adózott eredménye pedig 8 és 16 millió forint közötti összeg volt.

Megkérdeztük a céget is, hogy pontosan milyen szolgáltatást nyújtanak az ügyfeleiknek, de nem kaptunk választ.

A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta.

A fideszes kötődésű Metalcom Zrt. öt éven át 6,5 milliárd forintért üzemeltetheti a határkerítést

$
0
0

Mintegy 6,5 milliárd forintért üzemelteti és tartja karban az Intelligens Jelző Rendszert, vagyis az okoskerítést öt éven át a Metalcom Zrt. Ez a cég a déli határzár megépítésével is nagyot kaszált, lapértesülések szerint a munkákért nagyjából 18 milliárd forintot bevételezett. A cég vezetője egy fideszes kötődésű politikus.


Átlátszó támogatói buli

Érdekel

Társadalmi célú hirdetés

2023 szeptember végéig a metALCOM Zrt. gondoskodik a Magyarország szerb határán felhúzott okoskerítés működéséről 6 milliárd 543 millió forintért – derült ki az ötmillió forintot meghaladó ORFK-szerződések listájából.

Minderről az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) az Átlátszó megkeresésére azt közölte, hogy az Országgyűlés Honvédelmi és Rendészeti Bizottsága által megadott engedély alapján idén szeptember 28-án kötöttek szerződést a metALCOM Zrt.-vel a schengeni külső határ Intelligens Jelző Rendszerének karbantartására és üzemeltetésére.

Közölték azt is, hogy a közbeszerzési eljárást a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzettel összefüggő intézkedésekhez kapcsolódó beszerzésekről szóló kormányrendelet alapján indították meg.

Mint az Index megírta, a szerb-magyar határon felhúzott kerítés munkái közül a metALCOM építette a gerinchálózat egy részét 1,72 milliárd forintért, a cég tervezte meg és vitelezte ki az intelligens jelzőrendszert 16 milliárdért, végezte el az oszlophely-tisztítást 140 millió forintért, telepített az ADSS-t 71 millióért, valamint végzett Tisza átfúrást 78 millióért.

A vállalkozás egy fideszes kötődésű politikus, Bozó Zoltán cége. Bozó a 2014-es szentesi önkormányzati választásokon a Fidesz–KDNP szentesi polgármesterjelöltje volt, azonban alulmaradt baloldali vetélytársával szemben.

A Metalcom 2016-ban 7,1 milliárd forintos nettó árbevétel mellett 663 millió forintos adózott eredményt ért el. 2017-ben a cég értékesítésének nettó árbevétele mintegy 18,6 milliárd forint lett, adózott eredményként pedig 2,7 milliárdot könyvelhetett el.

A metALCOM Zrt.-ben Bozó Zoltánon kívül részvényes még Mendelényi Dániel, aki 2011-ben magyar–kínai kormánybiztos volt, majd utána utazó nagykövet lett. A hvg.hu számolt be róla, hogy a MetalCom-ban 2015 decemberéig üzletrésze volt az Ayudate Holding Kft.-nek is.

Az Ayudate Holding, ma már Masasa & Partners Kft. a tulajdonosa annak a Magyar–Afrikai Fejlesztési Kft.-nek, amely elnyerte az etiópiai magyar kereskedőház működtetésének jogát. A lap megemlítette azt is, hogy a Ayudate Holding Kft. anyavállalata, az Ayudate Investments Group jogelődjét Terner Géza alapította.

Ternerről akkor írt az Átlátszó, amikor külföldre szökött, hogy megússza az Alstom metrókocsi-beszerzés ügyében a felelősségre vonást. A férfiról cikkezett az osztrák sajtó is a Strabagtól a magyar politikába áramló pénzek útjának követése kapcsán. A police.hu körözési nyilvántartása alapján a Terner Géza ellen kiadott európai és nemzetközi elfogatóparancs még mindig érvényben van.

Csikász Brigitta

Fotó: Segesvári Csaba

Toborzásra hivatkozva vett a rendőrség speciális járműveket 1,2 milliárd forintért a határrendészeknek

$
0
0

„Toborzás” címszóval vett az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) speciális nehéz terepjáró tehergépkocsikat, térmegvilágító utánfutókat összesen mintegy 1,2 milliárd forintért. A járművek azonban nem a rendőrséghez jelentkezők csábítását szolgálják, hanem – mint az ORFK Átlátszónak adott tájékoztatásából kiderült, a határrendészeti tevékenységet végzők munkáját segítik.


Átlátszó támogatói buli

Érdekel

Társadalmi célú hirdetés

A police.hu-n megtalálható, a harmadik negyedévre vonatkozó, ötmillió forintot meghaladó ORFK-szerződések listájában látható, hogy több jármű-beszerzésről állapodott meg a rendőrség.

Így a testület vett

  • 6 darab speciális nehéz terepjáró tehergépkocsit a RÁBA Jármű Gyártó és Kereskedelmi Kft.-től 573,2 millió forintért,
  • 4 darab speciális nehéz terepjáró tehergépkocsit 271,4 millió forintért, 4 darab térmegvilágító utánfutót 31,2 millióért és 2 darab speciális nehéz terepjáró tehergépkocsit 143 millióért a Pappas Auto Magyarország Kft.-től
  • és 3 darab 49+1+1 fős kialakítású autóbuszt a Kravtex Kereskedelmi Kft.-től 219,1 millió forintért.

A gépjárművek adásvételébe beletartozik 60 havi szerviz biztosítása is.

A beszerzést „toborzás” címén bonyolította le a rendőrség. Rendőrségi körökből származó értesüléseink szerint azonban ezek a járművek valószínűleg nem látnak majd el toborzáshoz kapcsolódó feladatokat. Mint az Átlátszónak megjegyezték, ahhoz hogy az állomány létszámát új emberekkel növeljék nincs is szükség speciális nehéz járművek megvételére. A gépkocsikat a határrendészek számára vehették meg, és csupán az történhetett, hogy arra toborzás keretében volt lehetőség.

Rákérdeztünk az ORFK Kommunikációs Szolgálatánál is arra, hogy milyen eseményen segítik majd ezek a nehéz járművek azt, hogy a rendőrséghez minél többen jelentkezzenek.

A testület válaszából az derült ki, hogy valóban más célt fognak szolgálni az új gépjárművek. Az ORFK részéről ugyanis azt közölték: a tehergépjármű és helyszín-megvilágító eszközök beszerzésének célja az „államhatár védelmével kapcsolatos alapfeladatok válsághelyzet adta körülmények között történő hatékony ellátásának támogatása.”

Hozzátették: „az eszközöket a Készenléti Rendőrség részére biztosítja az ORFK a határrendészeti feladatokat ellátó állomány nehéz terepviszonyok közötti mozgásképességének növelése, logisztikai tevékenység, valamint a válsághelyzettel összefüggő rendőrségi feladatok zavartalan végrehajtásának érdekében.”

Csikász Brigitta

Fotó: Segesvári Csaba

Kisvárda 97 millió forintot adott a helyi focicsapatnak, hogy az növelje a város jó hírnevét

$
0
0

Kisvárdára az elmúlt évek során rengeteg állami és uniós támogatás érkezett különféle projektekre. Stadion épült, a városba tervezett beruházások között még termálvizes lórehabilitációs központ is szerepel. Azt azonban nem akarta nyilvánosságra hozni az önkormányzat, hogy a város kivel mire szerződik. A honlapjukon nincsenek ilyen közérdekű adatok, az adatigénylésünkre nem válaszoltak, de végül a NAIH segítségével sikerült információkat szereznünk.


Átlátszó támogatói buli

Érdekel

Társadalmi célú hirdetés

Seszták Miklós 1998 óta volt Kisvárda képviselőtestületének tagja, majd 2010-ben, 2014-ben, és 2018-ban is a kisvárdai egyéni választókerületből jutott be a Parlamentbe. 2014-2018 között Seszták nemzeti fejlesztési miniszter volt, és a mai napig a Fidesz egyik erős emberének számít. A 444 összesítéséből jól látszik, hogy – valószínűleg Seszták befolyásának köszönhetően – mennyi fejlesztési pénz ömlött Kisvárdára az elmúlt években.

A Kelet-Magyarország Felcsútjaként is emlegetett városban az elmúlt években épült egy stadion 2,5 milliárd forintból, ami mellé lesz sportszálló és aparmanház, továbbá uszoda, lőtér, atlétikai stadion, termálvizes lórehabilitációs központ, vízicsúszdapark, mozipark egzotikus szegénynegyeddel, és VIP-teniszakadémia is közpénzből. Terveznek még többszáz millió forintnyi EU-s pénzből egy ökofilmparkot is, amit öt év után elbontanának, de ez már az EU Csalás Elleni Hivatalának (OLAF) figyelmét is felkeltette.

Szerettük volna megtudni, hogy miként gazdálkodik Kisvárda a rábízott közpénzekkel, de nehéz dolgunk volt. Az önkormányzat honlapján ugyanis az Üvegzseb-menüpontból fontos közérdekű adatok hiányoznak, a szerződések, támogatások, pályázatok almenü is teljesen üres. Hiába kértük ki az önkormányzattól külön közadatigénylésben is a nettó 5 millió forintot elérő szerződések és támogatások listáját (amiknek eleve fent kéne lenniük a honlapon), nem kaptunk választ.

Emiatt bejelentést tettünk a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál (NAIH), és így végül sikerrel jártunk. A kisvárdai jegyző a NAIH felszólításának eleget téve megküldte az általunk kért listákat arról, hogy 2010. január 1. és 2018. március 30. között kiknek mire mennyit fizetett ki az önkormányzat.

A támogatások listája éves bontásban itt elérhető, és igazából nincs rajta semmi kiugró téma. Főként sport- és kulturális egyesületek, polgárőrök és nyugdíjasklubok kaptak átlagosan néhány százezer forintot Kisvárdától. A legnagyobb összeg 6,6 millió forint volt a kisvárdai focicsapatnak működési költségre, a legkevesebbet, 30 ezer forintot pedig Lakatos György író kapta egy kiadvány megjelentetéséhez.

A szerződések listája itt látható, és több érdekesség is szerepel rajta. Egyrészt látható a fentebb felsorolt beruházások és más fejlesztések kivitelezőinek névsora, és a számukra kifizetett összegek, másrészt van egy rendszeres kommunikációs kiadás:

A kisvárdai focicsapatot működtető egyesület cége, a VÁRDA Labdarúgó Szolgáltató Kft. az elmúlt négy évben összesen 97 millió forintot kapott az önkormányzattól “Kisvárda város megyei és országos ismertségének és jó hírének növelése” címszóval.

  • 2013-ban 21 millió forintot
  • 2014-ben 21 millió forintot
  • 2015-ben 25 millió forintot
  • 2017-ben 30 millió forintot költött erre a célra a város.

Mindezt úgy, hogy a kisvárdai focicsapat 35 év után, 2013-ban jutott fel a harmadosztályból a másodosztályú bajnokságba, és onnan csak 2018-ban jutott fel az NB1-be.

Nyáron már megírtuk, hogy Seszták Miklós városának focicsapatára valósággal ömlik a TAO-pénz. Persze nem olyan mértékben, mint Felcsútra, de a klub eredményeihez képest mindenképp kiugró mértékben. Csak a legnagyobb összegek: 2015/16-ban a Duna Aszfalt adott 557 millió forintot, 2016/17-ben a MOL egyik cégétől érkezett 318 forint, 2017/18-ban pedig a MOL egy másik leányvállalata utalt 142 millió forint TAO-támogatást a kisvárdai focicsapatnak.

 

Címlapkép: az időközben felépült kisvárdai stadion látványterve

Kiesett a Kongresszusból Orbán Viktor leglelkesebb amerikai támogatója, Dana Rohrabacher

$
0
0

Szoros küzdelemben elvesztette kongresszusi székét Dana Rohrabacher republikánus képviselő a keddi félidős választásokon. Rohrabacher 1989 óta volt a Kongresszus tagja, ám idén legyőzte demokrata kihívója. Magyar szempontból azért érdekes Rohrabacher, mert évek óta ő volt az Orbán-kormány legjobb barátja az amerikai Kongresszusban. Ám Washingtonban egyre kellemetlenebb figura volt, Putyin-barátsága miatt.


Átlátszó támogatói buli

Érdekel

Társadalmi célú hirdetés

Kedden tartottak félidős választásokat az Egyesült Államokban: a szenátorok egyharmadát, illetve a képviselőket választják meg ilyenkor. A képviselőket két évre választják.

Rohrabacher csupán 1.5 százalékponttal, azaz kevesebb mint 2700 szavazattal veszített demokrata ellenfelével, Harley Roudával szemben. Kettejük versengését az Egyesült Államokban is szoros figyelemmel követték, mert Rohrabacher egyszerre heves támogatója Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnöknek, és nagy kérdés volt, közel harminc év után kieshet-e a képviselőházból.

Rohrabacher sorsa magyar szempontól is jelentős. Az utóbbi években Rohrabacher a magyar kormány fontos támogatója volt Washingtonban. 2015 májusában a Kongresszus külügyi bizottságnak egyik albizottságában Rohrabacher volt az, aki meghallgatást rendezett Magyarország ügyében, és társaival együtt kemény kérdéseket tett fel az Orbán-kormányt kritizáló szakértőknek és külügyminisztériumi tisztségviselőknek.

Rohrabacher híresen nagy csodálója Vlagyimir Putyin orosz elnöknek. Egyik közeli munkatársának, Paul Behrendsnek pedig a külügyi bizottságban betöltött posztjáról gyanús oroszországi kapcsolatai miatt kellett távoznia.

Mint az Átlátszó januárban megírta, Behrends is a magyar kormány fontos segítője az amerikai törvényhozásban. A Politico cikke szerint Behrends a magyar kormány egyik legfontosabb kapcsolata az amerikai képviselőházban. Nyilvános amerikai adatbázisok szerint Behrends főnökével együtt többször is járt Magyarországon.

Az amerikai lap szerint Behrends rendszeresen egyengette orosz lobbisták útját az amerikai törvényhozás folyosóin, ám emellett a magyaroknak is sokat segít. A 2016-os elnökválasztási kampány hevében Behrends volt az, aki összehozott egy találkozót Megyesi Jenőnek, Orbán Viktor amerika-ügyi tanácsadójának a dúsgazdag republikánus üzletemberrel, Peter Thiel-lel.

Tavaly júniusban is nagy szolgálatot tett Megyesinek Behrends: amikor a képviselőházban beterjesztettek egy a magyar kormányt keményen elítélő határozatot, akkor Behrends volt az, aki segített Megyesinek összehozni találkozókat képviselőkkel, és így sikerült megtorpedózni a javaslatot.

Az amerikai kormány politikájában bekövetkezett fordulatig Rohrabacher volt a magyar kormány hivatalos lobbistájának, Connie Macknek a legfontosabb kongresszusi kapcsolata is.

A lobbistáknak félévente be kell számolniuk, kikkel léptek kapcsolatba akár személyesen, telefonon, emailben vagy sms-ben.

A leadott kontaktlisták alapján Rohrabacher és az ő egyik alkalmazottja, Scott Cullinane a lobbista legfontosabb kapcsolatai. Míg a többi képviselővel, újságírókkal félévente körülbelül egyszer lép kapcsolatba, Rohrabacher csapatával folyamatosan tartja a kapcsolatot.

Kiemelt kép: Orbán Viktor miniszterelnök fogadja az amerikai kongresszusi delegáció tagjait Juan Vargast Dana Rohrabachert és David Ciclline-t valamint Colleen Bellt az Egyesült Államok nagykövetét az Országházban 2016. április 8-án. Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Botár Gergely

Szétköltözött Tiborcz István és Andy Vajna – indulhat a luxusfejlesztés a Mahart-házban

$
0
0

A filmipari kormánybiztos kiköltöztette cégeit a Pesti Vigadó melletti Mahart-házból, és az ingatlanban lévő egytizednyi tulajdonrészét is eladta Tiborcz Istvánéknak – vette észre az Átlátszó. Indulhat tehát az állam által támogatott luxushotelfejlesztés az úgynevezett Dorottya Házban.


Átlátszó támogatói buli

Érdekel

Társadalmi célú hirdetés

Figyelemreméltó változásbejegyzési kérelem érkezett a cégbíróságra most hétfőn, azaz november 5-én. A frissen benyújtott hivatalos dokumentumok arról tanúskodnak, hogy idén júniusban a Viona Projekt Kft. és a Fortuna Prince Kft. – kétharmad-egyharmad arányban – megvásárolta a 235 millió forintos jegyzett tőkéjű Bár-Co. Vendéglátóipari és Szolgáltató Kft.-t a V2 Investments Befektetési Kft.-től.

A fantáziadús cégnevek mögött persze élő embereket találunk, nem is akárkiket. A Viona Projekt például a BDPST Group egyik leányvállalata, azaz Tiborcz István érdekeltsége, a Fortuna Prince nevű társaságot pedig a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatói pozíciójából nemrég kibillentett Szivek Norbert stábja irányítja.

A Bár-Co. Kft. egyebek mellett arról híres, hogy ez a cég birtokolja a belpesti, Apáczai Csere János utcai Mahart-ház egytizedét. Ez ugyanaz az épület, melynek nagyobb része már 2016-ban a Viona–Fortuna-cégkettőshöz került – ugyancsak kétharmad-egyharmad arányban. A Bár-Co.-t júniusig tulajdonló V2 Investmentsről meg azt érdemes tudni, hogy Andy Vajna filmipari kormánybiztos portfoliójába tartozik.

Közérthetőbben: annyi történt, hogy Andy Vajna június legelején az összes cégét kiköltöztette a Mahart-ház Vigadó utca felől megközelíthető épületrészéből (az új székhely Rákóczi út 1-3. alatt található irodakomplexum lett), majd el is adta az általa addig használt egytizednyi ingatlandarabot Tiborczéknak.

Utóbbiak egyébként addigra nemcsak a Mahart-sarokházban rendelkeztek többségi befolyással, hanem a Vörösmarty térrel érintkező teljes háztömbben, tehát a tulajdonviszonyok mostani rendezése után indulhat is a belváros egyik legexkluzívabb szállodafejlesztése.

Amit az orbáni állam ott segít, ahol tud: júliusban a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította a miniszterelnöki vej óriásprojektjét, és a rendeletben külön kikötötte, hogy a beruházás esetében „építészeti-műszaki tervtanácsi véleményt nem kell beszerezni, valamint településképi véleményezési eljárást nem kell lefolytatni”. Sőt a HVG a minap már arról írt, hogy a hotelépítők akár ki is belezhetik a palotát, kizárólag az utcai homlokzatot kell megőrizniük.

A hitelbiztosítéki nyilvántartás pedig arról árulkodik, hogy a teljes házfelvásárlást és a „tömbrehabilitációt” eddig már 7,24 milliárd forintnyi kölcsönnel támogatta a Mészáros Lőrinchez egyre közelebb sodródó Takarékbank.

Békeházy Ince

Címlapfotó: Átlátszó / Pápai Gergely

Hogyan érveljünk, ha a rendőrség nem venné tudomásul egy politikai rendezvény bejelentését?

$
0
0

Az elmúlt két hétben két olyan bírósági döntés is napvilágot látott, amelyben a rendőrség gyülekezési bejelentés tárgyában hozott döntését helyezték hatályon kívül. Az egyik esetben egy LMBTQ személyekkel szembeni megkülönböztetés kapcsán szervezett kitelepülést nem tekintett gyülekezésnek a kecskeméti rendőrség, a másikban pedig az ajkai hatóság járt el hasonló módon a Kétfarkú Kutyapárt által az Európai Ügyészséghez való csatlakozás tárgyában bejelentett rendezvény kapcsán. Az első esetben a régi, a másodikban az új gyülekezési törvény alapján hozott ítéletet a Fővárosi Törvényszék, mindkettőben azonos elvi alapon döntve úgy, hogy a rendőrség eljárása jogsértő volt. Jogi magyarázat következik a két ítélet anonimizált közzétételével együtt.


Átlátszó támogatói buli

Érdekel

Társadalmi célú hirdetés

Miért fontos ez a téma most?

Mint ismeretes, közel három évtized után új gyülekezési jogi törvény lépett hatályba, amellyel kapcsolatban az egyik megfogalmazott aggály éppen a gyülekezés fogalmának meghatározása volt. A sokat emlegetett példa a két ember beszélgetése mint gyülekezés lett, amivel ugyanakkor jogvédő szervezetek is vitatkoztak. A vitával kapcsolatban némi fogódzót nyújt az elmúlt pár hét jogalkalmazási gyakorlata: senki ellen nem indult eljárás, mert bejelentés nélkül beszélgetett a barátjával, ugyanakkor a rendőrség által tudomásul vett nem, hasonló rendezvényeket a régi és az új törvény alapján is ugyanúgy ítélte meg a bíróság.

Az persze látszik, hogy a rendőrség jogsértő döntése nem egyedi, ezért hasznos lehet a politikai tartalmú kérdésekben nyilvánosan véleményt nyilvánítók számára a két döntés ismertetése az esetleges bírósági felülvizsgálat esetére, vagy akár a rendőrséggel való egyeztetés során is.

Két eset, két törvény, azonos döntések

Az első döntés 2018. szeptember 6-án kelt, amelyben a kecskeméti Szabadság térre bejelentett, az LMBTQ személyekkel szembeni megkülönböztetés kapcsán szervezett kitelepülést (jelentése kb. kis stand felállítása, szórólap osztás, tájékoztatás és beszélgetés a téren elhaladókkal) nem vett tudomásul a rendőrség, azt mondva, hogy az nem tartozik a régi gyülekezési törvény hatálya alá, ezért a rendezvényhez közterület-használati engedély szükséges, amiért fizetni kell az önkormányzatnak. A rendőrség nem tiltotta meg a gyülekezést, hanem úgy döntött, hogy az a törvény értelmében nem gyülekezés, ezért a kérdésben nincs hatásköre döntést hozni.

A bejelentő nem fogadta el a rendőrség álláspontját, azt bíróságon támadta meg, és a rendezvényt meg is tartotta. Amiért persze kapott egy 28.000 forintos csekket a közterülettől, a bíróság ítélete (PDF) ezt követően született meg. A perben a bejelentőt a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje képviselte.

Azon kívül, hogy a Fővárosi Törvényszék leszögezte, hogy egy öt évvel (!!!) ezelőtti alkotmánybírósági határozat értelmében kötelező bírósági felülvizsgálatot biztosítani az ilyen döntésekkel szemben, amiről a rendőrség elfeledkezett, a kérdés érdemét tekintve is fontos döntést hozott a bíróság.

Utalt arra, hogy az előző gyülekezési törvény még nem tartalmazta a gyülekezés fogalmának meghatározását, ezért azzal kapcsolatban a bírói gyakorlat alakított ki szempontokat. A gyülekezési jog eszerint védelemben részesíti azon rendezvényeket, amelyek elsődleges és jellemző célja a közügyekről szóló nyilvános vitában, illetve véleményképzésben való részvétel. És mivel a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű, queer és interszex közösségeket érő esetleges megkülönböztetésre, illetve az ezen közösségek tagjait megillető jogegyenlőségre való figyelemfelhívás a közügyekről szóló nyilvános vita része, ezért az ilyen célból történő kitelepülést egyértelműen a gyülekezési jog által védett tevékenységnek kell tekinteni.

A második, 2018. november 8-án kelt döntés alapjául szolgáló bejelentés szövege ez volt:

a téren egy aláírásgyűjtő pultnál az Európai Ügyészséghez való csatlakozás érdekében aláírásokat gyűjtünk, az MKKP-t népszerűsítő szórólapokat osztunk, a pultnál megjelenő választópolgárokat megismertetjük a párt tevékenységével és programjával, valamint meghallgatjuk az arra vonatkozó felvetéseiket.”

Az új gyülekezési törvény szerint gyűlésnek a legalább két személy részvételével közügyben való véleménynyilvánítás céljából tartott nyilvános összejövetel minősül. A rendőrség szerint pedig a Kétfarkúak rendezvénye azért nem tekinthető az új törvény szerinti közterületi nyilvános gyűlésnek, mert bár a szervezőket „legalább részben a közéleti kérdésben való állásfoglalás szándéka is vezeti, azonban szándékuk nem vonatkozik sem a vélemény közös kialakítására, sem pedig annak közös kinyilvánítására.”.

A Fővárosi Törvényszék ismét jogsértőnek ítélte a rendőrség álláspontját. A bíróság az új törvénynek a gyűléssel kapcsolatos fogalmát az Alkotmánybíróság 55/2001.(XI.29.) és 75/2008. (V.29.) sz. határozataiban foglaltakra tekintettel értelmezte. Eszerint minden ügy közügy, amelynek tárgya politikai, vagy az állami, önkormányzati szervek működésével, közszolgáltatásokkal, társadalmi konfliktusokkal, illetve azok feloldásával kapcsolatos. Az Európai Ügyészséghez való csatlakozás kérdése egyértelműen közügy, és az ezen kérdéshez kapcsolódó vélemény aláírásgyűjtés révén való kifejezésre juttatása egyértelműen gyülekezésnek tekintendő.

A bíróság ítélete (PDF) nem tartalmazta, mert talán annyira egyértelmű: egy politikai kérdésben való aláírásgyűjtés egyszerre a vélemény nyilvános kifejezése az aláírásgyűjtők által, és egy felülete annak, hogy az aláírásgyűjtés során a pultnál megforduló polgárokat az aláírás tárgyával kapcsolatban meg próbálják győzni. Mi ez, ha nem gyülekezés?

Mi következik mindebből?

Annyi mindenképpen, hogy a közterületek használata közügyekben való véleménynyilvánítás céljából – akár úgy, hogy beszédeket tartanak a megjelenteknek, akár úgy, hogy a véleményüket kérdezik egy pultnál, akár úgy, hogy támogatásukat kérik egy aláírásgyűjtő íven – védett alapjog marad. Ennek következménye, hogy az ilyen célból tartott gyűléseket a rendőrség köteles biztosítani, és a gyűlések során a közterület használata ingyenes.

Ha az ókori görögök számára is a legnemesebb tevékenységek egyike volt a közügyek megvitatása az Agórán, akkor a közterület nem kereskedelmi célú és nem magánérdeket szolgáló használatát sajátos védelem illeti meg ma Magyarországon is, ahol az Alaptörvény elismeri a gyülekezési jogot. A Fővárosi Törvényszék gyakorlata – amely ebben a kérdésben kizárólagos illetékességgel jár az az egész ország terület – ezt megerősíti.

Címlapfotó: Magyar Kétfarkú Kutya Párt / Facebook


A Miniszterelnökség is figyelteti az internetet a Mediaradar Kft.-vel

$
0
0

Akárcsak a Miniszterelnöki Kabinetiroda, szeptember végén Gulyás Gergely tárcája is szerződést kötött a Mediaradar Kft.-vel, ami egy speciális honlapon internetfigyelést végez a megbízóinak. A Miniszterelnökség havi nettó 360 ezer forintot fizet a szolgáltatásért, amiről nem tudni részleteket, mert nem válaszoltak a kérdéseinkre.


Átlátszó támogatói buli

Érdekel

Társadalmi célú hirdetés

Októberben számoltunk be arról, hogy a Rogán Antal irányítása alá tartozó Miniszterelnöki Kabinetiroda hírportálok, blogok, a YouTube, a Twitter, a Facebook, és az orosz közösségi oldal, a Vkontakte felületein megjelent cikkeket, posztokat, bejegyzéseket figyeltet egy magáncéggel.

A Kabinetiroda havi nettó 862.900 forintot fizet a Mediaradar Kft.-nek a szolgáltatásért, amely kulcsszavak alapján szűri a bejegyzéseket. A Kormányzati Tájékoztatási Központ azt válaszolta az ezzel kapcsolatos érdeklődésünkre, hogy álhírek terjedése ellen küzdenek, és Soros miatt van szükség minderre.

Nemrég kiderült, hogy a Gulyás Gergely által vezetett Miniszterelnökség is szerződést kötött a Mediaradar Kft.-vel. A megbízást a Rogán alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatal hagyta jóvá, és 2018. október 1-től 2019. május 31-ig szól. A Miniszterelnökség havi nettó 360 ezer forintot fizet a cégnek a szolgáltatásért, amiről nem közöl részleteket a dokumentum. Csupán ennyi áll benne:

“Szolgáltató kijelenti, hogy kizárólagos tulajdonát képezi a www.mediaradar.hu és www.nemzetihirfigyelo.hu domain néven elérhető online szakmai szolgáltató portál. (…) Felek rögzítik, hogy Szolgáltató hozzáférési jogosultságot biztosít – 3 darab jelszóval védett önállóan kezelhető webes felhasználói fiók által – Előfizető számára a Portálhoz (…). Felek rögzítik, hogy a felhasználói fiók jogosultságait a jelen szerződés melléklete (Műszaki leírás) tartalmazza.”

A szerződést Ferjancsics László, a Vácért Lokálpatrióta Egyesület képviselője kérte ki a Miniszterelnökségtől adatigényléssel. Ferjancsics kérte a szerződés mellékletét is, de azt nem kapta meg, így nem tudni, hogy pontosan miket radaroz a Miniszterelnökség az interneten.

Valószínűsíthető, hogy a Facebook-ot figyelik Gulyás Gergelyék, mert a szerződés egyik pontja kiemeli, hogy annak megtekintéséhez saját regisztráció kell.

“Előfizető tudomásul veszi, hogy bizonyos weboldalak (pl. Facebook) bejegyzéseinek teljes tartalmának megtekintéséhez az Előfizető oldalon való érvényes regisztrációja és aktív bejelentkezése szükséges.”

Szerettünk volna részleteket megtudni a szerződésről, ezért november elsején tájékoztatást kértünk a Miniszterelnökségtől. Megkérdeztük, hogy pontosan milyen szolgáltatásra fizettek elő, mire használják a mediaradar.hu weboldalon aktivált felhasználói fiókokat, és miért érezték szükségesnek ezt a szerződéskötést, de megkeresésünkre nem kaptunk választ.

 

Címlapkép: Orbán Viktor és Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter (MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs)

Meddig élnek vissza az állami milliárdokkal? Bulvárpápa a kormánypropaganda szolgálatában

$
0
0

Állami hirdetésekkel kitapétázott szerkesztőségből kérdezik: meddig élnek vissza a hajléktalanok mindannyiunk türelmével? Eközben a fedél nélküliek helyzete már a Ripostnál hagyott milliárdok töredékéből javulhatna. Honnan jött, és merre tart a rendhagyó bulvárlap? Ki a főszerkesztője?


Átlátszó támogatói buli

Érdekel

Társadalmi célú hirdetés

Parkokba, kisebb aluljárókba bújtak. Meddig élnek vissza a hajléktalanok mindannyiunk türelmével? Nekik mindent szabad? – így hangzott a Ripost múlt pénteki címlapszövege, ami sokaknál kiverte a biztosítékot.

A fedél nélküliekre vonatkozó szabályozás október 15-én szigorodott, azóta az egész országban tilos az utcán lakni. Noha a rendelkezést, annak szociális vonatkozásait, végrehajtásának mikéntjét rengeteg kritika érte, a bulvárlap teljes mellszélességgel állt ki mellette, a témáról finoman szólva egyoldalú riportféleséget közölt.

A hirdetési bevételek tükrében ez persze nem meglepő: a MATESZ által nem auditált, így ködbe vesző példányszámmal rendelkező Ripost hirdetési adatbázisát az Index tavaly nyáron szerezte meg: kiderült belőle, hogy a 2016 januárja és novembere között megjelenő hirdetések több mint 96 százaléka állami cégektől vagy a Miniszterelnöki Kabinetirodától származott.

Az Átlátszó tavaly szeptemberben azt is megírta, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda a 2017 áprilisa és júliusa között futó Állítsuk meg Brüsszelt! és Ne hagyjuk, hogy Soros nevessen a végén! kampányok során 524 millió forintot költött a Ripostnál.

A lapot kiadó Ripost Media Kft. pénzügyi eredményei több mint beszédesek: a 2015 januárjában bejegyzett cég már az indulás évében 370 millió forintos árbevételt ért el, a 2016-os bevétele csaknem 1 milliárdra rúgott, 2017-ben pedig már a 3 milliárd forintot is meghaladta.

Az állami hirdetésekkel kitapétázott szerkesztőség hosszú ideig nem volt barátja a helyreigazításoknak sem: szemrebbenés nélkül fizették a perköltségeket és a sérelemdíjakat, de az ellenük hozott bírósági ítéletek nem köszöntek vissza lapban. Közben támadtak mindenkit, aki a kormány útjába került, legyen szó civil aktivistáról, kegyvesztett üzletemberről vagy politikai szereplőről.

A lap a választások után már nem ragaszkodott annyira korábbi állításaihoz, de a helyzet érdemben nem változott, csak paródiába illő helyreigazításokat tettek közzé. Például, hogy cikkükben valótlanul állították, hogy Vona Gábor koccintott az aradi tábornokok kivégzésére, vagy hogy hazaárulóknak nevezte a 48-as forradalmárokat.

Közölték a Pártszakadás! Simicska szövetség kettészakíthatja a Jobbikot! című cikkük helyreigazítását is. Mint írják, valótlanul állították, hogy tilos a Jobbikban bírálni Simicskát, hogy Vona vagy a Jobbik szövetséget kötött vele, illetve hogy aki a Jobbikból bírálni meri a letűnt oligarchát, azzal szemben Vona szankciót alkalmaz.

Az ilyen és ehhez hasonló tartalmú cikkek miatt 2017-ben összesen 53 sajtó-helyreigazítási pert vesztettek kormányközeli sajtóorgánumok, az idén tavaszi választások után nem pedig csak a Ripost, hanem a propagandagépezet többi tagja is beismert pár súlyos hazugságot.

53 helyreigazítási pert vesztett tavaly a kormányközeli média, sokkal többet mint egy évvel korábban

Otthoni szakápolás, takarítás szolgáltatásokról Gondozàsi óraszàmbeli eltèrès a közèrdekű adatigènylésre adott vàlaszuk ès a pènzügyi beszàmolójuk között Elítélés nem rendelkező hivatalos papírok kapcsán Otthoni szakápolás, takarítás szolgáltatásokról Gondozàsi óraszàmbeli eltèrès a közèrdekű adatigènylésre adott vàlaszuk ès a pènzügyi beszàmolójuk között Perújítás polgári perben NGM – támogatások NGM – szerződések Miniszterelnökség – szerződések Külügyminisztérium – támogatások Külügyminisztérium – szerződések

Külföldi terjeszkedés a Balkánon

A Ripostot kiadó Ripost Média Kft. egyike volt azon cégeknek, amelyek tavaly a szlovén médiapiacon is befektetőként jelentek meg: a Modern Media Group, a Ridikül Magazin és a Ripost egyenként 15-15 százalékos részesedést szerzett az ottani Nova24TV-ben. A Nova24 a jobboldali, bevándorlásellenes SDS baráti médiája. A párt, amely Orbán Viktor szövetségesének számít, megnyerte a június eleji szlovén parlamenti választásokat, de 25 mandátumot szerezve nem tudott kormányt alakítani.

A Ripost nem csak Szlovéniában terjeszkedik: Schatz Péter, a kiadó ügyvezetője és egyik tulajdonosa a korábbi macedón miniszterelnököt, Nikola Gruevszkit támogató macedóniai médiavállalatok környékén is feltűnt – ezt már macedón oknyomozó újságírók derítették ki. Schatz, aki 2006 és 2012 között az MTVA üzleti és termékfejlesztési igazgatója volt, egy másik egykori MTVA-s vezetővel, Adamik Ágnessel szerzett többségi tulajdonrészt több mint féltucat macedón sajtótermék kiadójában.

Macedóniában is médiavásárlásokba kezdett az orbáni propagandagépezet

Kormánypárti médiacégekhez köthető magyar befektetők jelentek meg a korábbi macedón miniszterelnök Nikola Gruevszkit támogató macedóniai médiavállalatokban – derült ki macedón oknyomozó újságírók által megszerzett cégiratokból. Schatz Péter, a Szlovéniában is terjeszkedő Ripost társtulajdonosa, és egy másik egykori MTVA-s vezető, Adamik Ágnes az elmúlt évben többségi tulajdonrészt szereztek több mint féltucat macedón sajtótermék kiadóiban.

A kormányközeli magyar befektetők által kiszemelt médiatermékek régóta támogatják a konzervatív VMRO-DPMNE korábbi macedón kormánypártot, és maguk is gyakran terjesztenek álhíreket ellenzéki és civil csoportok lejáratására. A párt korábban egy évtizedig volt kormányon, 2017-ben botrányos körülmények között, a miniszterelnököt és kormányát érintő korrupciós ügyek miatt kitört népharag közepette veszítette el hatalmát.

Friss feljemény az ügyben, hogy a hazájában kétéves börtönbüntetésre ítélt Nikola Gruevszki volt macedón miniszterelnök Budapesten bujkál és itt kér menedékjogot Orbántól.

Ómolnár Miklós pályaképe

A Ripost másik tulajdonosa, és egyben főszerkesztője Ómolnár Miklós, akiről tavaly terjedelmes portrécikket közölt a Magyar Nemzet. Ómolnár a kilencvenes évek végétől szinte egymaga teremtette meg a hazai bulvármédiát, celebeket emelt fel, piacról élő tévétársaságok keresték a kegyeit.

A bulvárpápa nagy riposztja: Ómolnár Miklós, a kormánysajtó új helyta…

2017. november 2., csütörtök 19:06, frissítve: hétfő 13:29 Olyan médiát épít, amely módszereiben egyedülálló Magyarországon. És ezt a párt ellenségei a bőrükön érezhetik. a szombathelyi „Rimbaud” iskoláséveiről; arról, hogyan került Ómolnár Miklós a kisgazdapártba; miként edződött újságírói tudása a Torgyán Józseffel folytatott háborúi alatt; hogyan alkotta meg szinte egymaga a magyar celebvilágot; hogyan kényszerült távozni a Storytól, amit élete fő művének tekintett; és hogy miként hajtotta ez a sérelem az új kormánypárti médiabirodalom élére.

Közkeletű vélekedés volt, hogy aki nem kerül be a bulvárpápa lapjába, valamelyikbe, de inkább mind a kettőbe – Ómolnár a Story mellett a Bestnek is főszerkesztője volt –, annak nem fog működni a tévéműsora. Ez nem volt véletlen, hiszen fénykorában a Story 400 ezres eladásokat hozott, hatalmas ereje volt.

Fordulatot az hozott Ómolnár életében, hogy a bulvárlapokat kiadó cég tulajdonosváltását követően távoznia kellett posztjáról, elvesztette bulvárbirodalmát. A Storytól való elküldése, annak módja több forrás egybehangzó állítása szerint nagyon megviselte. Bár kirúgásról hivatalosan nem beszélhetünk, hiszen ilyen nyilatkozatot az érintettek egyike sem tett, távozása mindenképpen dicstelen volt.

A főszerkesztő kis szünet után a frissen alapított Ripost élén bukkant fel, ahol eszköztárát a politika szolgálatába állította. Korábban erre nem volt példa: a Storyt 1998-tól több mint tizenöt éven át vezette, de a Magyar Nemzet róla szóló portréjában minden forrás kiemelte azt, hogy lapjaiban politizálásnak nyoma sem volt. Ahogy fogalmaznak: ha Gyurcsány Ferenc volt érdekes, vele foglalkoztak, ha Orbán Viktor töltött kolbászt, akkor vele. De a mostanihoz hasonló propagandaanyagok szóba sem kerülhettek.

Annak ellenére sem, hogy Ómolnár politikai hovatartozása már akkor egyértelmű volt, erről minden ismerője határozottan állást tudott foglalni. Utálta a szocialistákat és az átvedlett kommunistákat, illetve azt a liberális vonalat, amit az SZDSZ vitt.

Az újságírásból a Parlamentbe, és vissza

Ómolnár a bulvármédia hazai megteremtése előtt politikusként is kipróbálta magát. Pályája azonban újságíróként indult: 1979-ben sajtólevelező lett A Lobogónál, és ilyen munkakört töltött be a Jövő Mérnökei című műegyetemi lapban is. Ebben az időszakban került kapcsolatba Petress Istvánnal, a Magyar Rádió főmunkatársával, akinek külsősként dolgozni kezdett, majd két és fél év közös munka után bekerült a rádióhoz, a belpolitikai rovathoz. Boldogult rockszakíróként is, a témában a rendszerváltás előtt két könyve is megjelent.

A fiatal újságíró-jogász a saját elmondása szerint véletlenszerűen csöppent a politikába, azon belül is a Kisgazdapártba. Korábbi nyilatkozataiból kiderül, hogy amikor a rádiónál dolgozott, egy régi ismerőse hívta fel azzal, hogy az újjáinduló kisgazdapárti lap, a Kis Újság szerkesztőt keres. A feladatot elvállalta, így lett belőle felelős szerkesztő.

Ebben a minőségében az 1990-es választás előtt felhívták azzal, hogy volt-e valaha az MSZMP tagja? Azért kérdezték ezt, mert az országos lista első tizennyolc helyéért nagy volt a verseny, onnantól viszont nem volt könnyű neveket találni – az MSZMP-tagság eleve kizáró tényezőnek számított. Mivel azt mondták, a 19. helyről biztosan nem fog bejutni a parlamentbe, rábólintott a Kisgazdapárt felkérésére. Majd meglepetésére mégis mandátumot szerzett.

Honatyaként több állandó bizottságnak is tagja volt, betöltötte a párt főtitkárhelyettesi, frakciószóvivői posztját is. Fontos szerepet játszott a Torgyán József személye körüli perpatvarban, a Kisgazdapárt többszörös pártszakadásában. Torgyánról könyvet is írt 1992-ben.

Ómolnár Miklós a következő országgyűlési választáson levonult a politika színteréről, a Népszabadságnak 1994 szeptemberében már úgy nyilatkozott, hogy nem kíván politikával foglalkozni, nehogy azzal vádolják, hogy valamiféle elkötelezettséget próbál érvényesíteni rádióműsoraiban – akkor már a Danubiusnál vezetett műsort.

Pár évvel később nyergelt át a bulvármédiára, de a Story magazintól történt eltávolítása óta a politikától való távolságtartás elvét a jelek szerint ismét feladta.

Szabó Emese

Október végéig 511 milliárd forint értékű közbeszerzést nyertek Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségei

$
0
0

Kigyűjtöttük a nemzeti tőkésosztály által az elmúlt három hónapban elnyert megbízásokat a Közbeszerzési Értesítőből. A Mészáros család különböző cégei 2018-ban október végéig összesen 256 milliárd forint értékű tenderen győzedelmeskedtek, ráadásul ennek 93 százaléka európai uniós támogatások felhasználására vonatkozik.


Átlátszó támogatói buli

Érdekel

Társadalmi célú hirdetés

Idén is figyelemmel követjük a nyilvános közzétételekből, hogy mennyi és milyen közbeszerzést nyert tíz Fidesz-közeli vállalkozó, illetve vállalkozás, mert ezeknek a cégeknek a bevétele jelentős részben állami megrendelésekből származik. Ahogy tavaly, most is kigyűjtjük a Közbeszerzési Értesítőből, hogy tíz kormányközelinek mondott vállalkozó/vállalkozás mekkora értékű állami megbízást kap.

A 2018-as közbeszerzési verseny állását követő táblázatunk itt megtekinthető, a későbbiekben folyamatosan frissül. Az összegekbe beleszámoltunk a 2018 előtt kötött szerződésekhez kapcsolódó idei áremelkedéseket is.

Az általunk monitorozott vállalkozások közül 2017-ben Mészáros Lőrinc egyik üzlettársa, Szíjj László cégei nyerték a legtöbb közbeszerzést. 2018 első félévében pedig Mészáros Lőrinc, Szíjj László és kettejük közös üzlettársa, Varga Károly cégei nyerték el a legtöbb állami megbízást.

Legutóbb augusztusban jelentkeztünk egy összesítéssel a témában, most pedig megmutatjuk, mi történt azóta ezzel a tíz Fidesz-közeli vállalkozóval/vállalkozással.

1, WHB

Augusztus elejétől október végéig a Tiborcz Istvánnal jó kapcsolatban lévő Paár Attila tulajdonában lévő győri építővállalat nettó 33,7 milliárd forint értékű közbeszerzést nyert el egyedül vagy konzorciumban. Ebből a legnagyobb tétel a Magyar Zene Háza építése a Városligetben 17,5 milliárd forintért.

2, Mészáros Lőrinc

A gázszerelőből lett üzletember különböző cégei nettó 18,5 milliárd értékű közpénzes megbízást nyertek el az elmúlt három hónapban. Ebben van három szennyvizes munka, egy ivóvízminőség-javító program, egy vasútvillamossági megbízás, és egy biztonsági létesítmény építése is a paksi atomerőműnek a WHB-val közösen.

Mészáros Lőrinc érdekeltségei ezzel együtt 2018-ban eddig összesen nettó 256 milliárd forint értékben nyertek közbeszerzéseket, és ennek 93 százaléka, 238 milliárd forint európai uniós támogatás.

3, ZÁÉV

A Peresztegi Imre tulajdonában lévő zalaegerszegi építőcég augusztus elejétől október végéig összesen nettó 18,3 milliárd forint értékű közbeszerzésen lett befutó. Ennek nagy része három keretmegbízás az Állami Egészségügyi Ellátó Központtól különböző egészségügyi intézmények felújítására a Laterex Zrt.-vel közösen.

4, Szíjj László

A nyáron az Adrián luxusjachtozó tiszakécskei vállalkozó, aki üzlettársa Mészáros Lőrincnek, augusztus elejétől október végéig Duna Aszfalt Kft. nevű cégével összesen nettó 17,6 milliárd forint értékű közbeszerzést nyert el. Ebből 8,7 milliárd forint az önvezető autóknak épülő zalaegerszegi tesztpályához kapcsolódó építési munka, és rengeteg útfelújítási megbízás a Magyar Közúttól.

A Duna Aszfalt ezzel együtt 2018-ban eddig összesen nettó 255 milliárd forint értékben nyert közbeszerzéseket, és ennek közel 40 százaléka, bő 101 milliárd forint európai uniós támogatás.

5, Balásy Gyula

A kormányzati reklámkampányokat 2016 óta levezénylő cégek, a Lounge Design Kft. és a New Land Media Kft. augusztus eleje és október vége között összesen nettó 5,1 milliárd értékben nyertek el különböző megbízásokat a Miniszterelnöki Kabinetiroda alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivataltól.

 

6, Market

Garancsi István építőipari cége augusztus elejétől október végéig nettó 1,1 milliárd forint értékű közbeszerzést nyert el, és ebből 930 milliót a Budapesti Szent Ferenc Kórház “közel nulla energiaigényű” épületének kivitelezése tesz ki.

7, Valton

A kormány kedvenc biztonsági cége nettó 1 milliárd forint értékben nyert közpénzes tendereket. A két legnagyobb tétel a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem épületeinek őrzése 534 millióért, és hostess-szolgáltatás a Müpában 420 millióért.

8, Varga Károly

A másik híres tiszakécskei üzletember cége, a Hódút Kft. “csak” 900 millió forintnyi közbeszerzésen lett befutó augusztus eleje és október vége között. Ráadásul az összes megbízást a Szíjj László tulajdonában lévő Duna Aszfalt Kft.-vel közösen nyerte el.

9, Kuna Tibor

Némileg meglepő módon a NER kegyeiből rekordidő alatt kiesett reklámguru cégei (Trinity International Communications Kft., Young&Partners Kft.) nagyjából 200 millió forint értékű közbeszerzést nyertek augusztus elejétől október végéig a Sprint Nyomdaiipari Kft.-vel konzorciumban. Erre az lehet a magyarázat, hogy a megbízásokat még Kuna áfacsalási ügyének nyilvánosságra kerülése előtt kötötte, de csak most hozta nyilvánosságra a Nemzeti Kommunikációs Hivatal.

10, Csetényi Csaba

Rogán Antal szomszédjának reklámcégei, amik Balásy tündöklése előtt vezényelték le  a kormányzati kampányokat, augusztus elejétől október végéig csak egy jelképesnek mondható, nettó 86,6 millió forintos megbízást kaptak a Nemzeti Kommunikációs Hivataltól.

A céginformációt az OPTEN Kft. szolgáltatta. Címlapkép: atlatszo.hu/Szakál Szebáld

Közel 6 milliárd forintért újítja fel a West Hungária Bau a Nemzeti Nyomozó Iroda új központját

$
0
0

Mintegy 770 millió forintot fizet ki az Országos Rendőr-főkapitányság a West Hungária Bau Kft.-nek a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) új, II kerületi ingatlanegyüttesén elvégzendő pótmunkákra. Így a cég, amely a Tiborcz Istvánnal üzletelő Paár Attila tulajdonában van, az NNI új központjának felújítását legfeljebb mintegy 5,9 milliárd forintért végezheti el.


Átlátszó támogatói buli

Érdekel

Társadalmi célú hirdetés

A Készenléti Rendőrség (KR) Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) Labanc utcai épületén elvégzendő pótmunkák összege 770 millió forint, amelyet a West Hungária Bau Kft.-nek fizet ki az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK). Ez abból a listából derült ki, amely a testület honlapján, a police.hu-n megtalálható, és amely az ötmillió forint feletti szerződéseket tartalmazza.

Az Átlátszó megkeresésére az ORFK Kommunikációs Szolgálata azt közölte, hogy a munkák elvégzéséhez szükséges forrást a 1071/2017. (II.10.) Korm. határozat és a 1524/2018. (X.17.) Korm. határozat biztosítja.

A kormányhatározatok szerint 2017-ben legfeljebb 2,5 milliárd forint, 2018-ban pedig legfeljebb 2,673 milliárd forint fordítható az NNI új épületére. Ezekhez az összegekhez a kormány idén még 769,6 millió forint többletforrást biztosított a rendőrségnek az ingatlanegyüttes átalakítása során feltárt műszaki problémák és építési hiányosságok kijavítására.

A 2018-as kormányhatározatban az áll, hogy az NNI munkatársai – az egységes elhelyezés érdekében – 2019. augusztus 31-ig költöznének át a z új, Labanc utcai helyükre.

A rendőrség részéről azon kérdésünkre, hogy milyen gondok kerültek elő az átépítés közben, azt válaszolták, hogy az 1930-1940-es években épült, közel egy évtizede üresen álló objektumban az előre nem látható műszaki problémák kiküszöbölésén kívül többletköltséget jelentettek azok a munkák, amelyeket a biztonsági előírásoknak való megfelelőség érdekében el kellett végezni.

Értesüléseink szerint a nyomozó iroda munkatársai közül többen nem örülnek annak, hogy a főváros központjában lévő Aradi utcából kikerülnek a város szélére, az eddiginél nehezebben megközelíthető helyre.

A költözés egyébként már évekkel ezelőtt felmerült, mivel az NNI-sek különböző épületekben dolgoztak, így a gazdaságvédelmisek nem az Aradi utcai központban, hanem az István utcában kaptak helyet. Az akkori elképzelések szerint az új NNI-iroda a Rendészeti Biztonsági Szolgálat – ma KR – területén, a Kerepesi út és Pongrácz utca sarkán épült volna meg.

A Tiborcz Istvánnal üzletelő Paár Attila tulajdonában lévő West Hungária Bau Kft. az elmúlt években egymás után kapta az állami munkákat, amelyekről az Átlátszó is beszámolt.

Így például tavaly írtuk meg, hogy a West Hungária BauKft. és a Garage Ingatlanfejlesztő Kft. nettó 10,6 milliárd forintért alakítja ki Millenáris területén a létesítményeket és a közparkot, illetve a cég készítette el a vizes vb 3 milliárd forintos ugrótornya a Battyhány téren.

Aztán a WHB nyerte el – az ÉPKAR Zrt. és a LAKI Épületszobrász Zrt. közösen – a Magyar Állami Operaház korszerűsítésének generál tervezési és kivitelezési feladatait 14 milliárd forintért. Emellett 200 millió forintért bontja el a WHB a margitszigeti teniszpályát körülvevő néhány méter magas vasszerkezet, illetve földtöltésre épített betonlelátót.

Csikász Brigitta

A fotó a szerző felvétele.

Tegnap Belgrádban járt az Orbán által is használt osztrák magánrepülőgép

$
0
0

Október vége óta egészen tegnapig Bécsben parkolt az OE-LEM lajstromjelű luxusrepülő. Tegnap azonban kora reggel landolt Budapesten, majd Belgrádba repült, ahonnan csak délután tért vissza Ferihegyre. Közben a hazájában jogerősen elítélt volt macedón miniszterelnök, Nikola Gruevszki menedékjogot kért Magyarországon, és a macedón hatóságok nem értik, hogy került ide, hiszen már rég bevonták az útlevelét. Anélkül pedig Gruevszki csak illegálisan léphetett be Magyarországra, de a magyar hatóságok nem hajlandóak részleteket közölni az ügyről.


Átlátszó támogatói buli

Érdekel

Társadalmi célú hirdetés

Nikola Gruevszki volt macedón miniszterelnököt jogerősen két év letöltendő börtönbüntetésre ítélték amiatt, hogy 2012-ben törvénytelenül utasította az akkori belügyminisztert arra, hogy szerezzen be neki egy 580 ezer euró (kb. 180 millió forint) értékű Mercedest privát használatra. November 8-ig kellett volna jelentkeznie a kijelölt börtönnél, de ezt nem tette meg, ezért elfogatóparancsot adtak ki ellene.

November 13-án Gruevszki a Facebook-oldalán jelentette be, hogy Budapesten bujkál, és menedékjogot kért a magyar hatóságoktól. Ez rengeteg kérdést vet fel, mivel a macedón hatóság már rég elvette Nikola Gruevszki útlevelét, macedón személyi igazolvánnyal pedig nem lehet belépni Magyarország területére. Vagyis a nagyon szigorú kormányzati narratíva szerint illegálisan tartózkodik hazánkban, és ahogy a Helsinki Bizottság megírta, a tranzitzónában kéne várakoznia, amíg elbírálják a menedékkérelmét.

Szijjártó Péter külügyminiszter ezzel kapcsolatban először csak annyit közölt, hogy nem mondhat részleteket. Végül a Miniszterelnökség november 14-én elismerte, hogy Gruevszki különleges eljárásban részesül, de arról ez a közlemény sem tesz említést, hogy miként került Gruevszki útlevél nélkül Magyarországra.

“A magyar hatóságok biztonsági okokból tették lehetővé, hogy Nikola Gruevski – tekintettel arra, hogy 10 évig hazája miniszterelnöke volt – menekültügyi kérelmének benyújtására és meghallgatására a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal budapesti központjában kerüljön sor. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal a menekültügyi eljárást a magyar jogszabályoknak megfelelően a nemzetközi joggal összhangban folytatja le.”

Kicsit több részletet árult el az ügyről Gulyás Gergely kancelláriaminiszter november 15-én reggel egy sajtótájékoztatón.

“Nikola Gruevszki egy magyar külképviseleten kérvényezte menedékkérelmét, majd biztonsági okok miatt az a döntés született, hogy ne a tranzitzónában, hanem Budapesten, a BÁH központjában legyen a meghallgatása”válaszolta a Bloomberg kérdésére a Miniszterelnökséget vezető Gulyás, aki kihangsúlyozta, hogy “a magyar államnak semmilyen közreműködése nem volt abban, semmilyen segítséget nem nyújtott, hogy Gruevszki elhagyta Macedónia területét.”

Viszont Gulyás Gergely azokra a kérdésekre nem válaszolt, hogy Szerbia felől szárazföldön, vagy légi úton érkezett-e Magyarországra Gruevszki.

A macedón hatóságokat és újságírókat is erősen foglalkoztatja, hogy Gruevszki miként jutott Budapestre. A macedón belügyminiszter szerint Gruevszki illegálisan, a zöldhatáron távozott Macedóniából. Az albán Presheva rendőrségi forrásokra hivatkozva azt írja, hogy Gruevszki Szerbiába távozott a Llojan-Miratoc határátkelőnél, majd Szerbiából érkezett Magyarországra. A Deutsche Welle macedón kiadása pedig azt pedzegeti, hogy valamelyik Orbán Viktorhoz közel álló oligarcha magánrepülőjével jöhetett Gruevszki Budapestre Szerbiából.

Érdekes módon az OE-LEM lajstromjelű osztrák magángép tegnap épp megjárt egy Budapest-Belgrád-Budapest kört.

Október 27-e óta Bécsben parkolt az Orbán Viktor miniszterelnök és több kormányközeli szereplő által is használt 17 milliárd forint értékű, osztrák felségjelű magánrepülőgép, az OE-LEM.

November 14-én azonban – a Gruevszki-botrány kellős közepén – reggel hatkor felszállt Bécsben, fél hét előtt nem sokkal megérkezett Budapestre, majd nyolckor elindult Szerbia fővárosába, Belgrádba, ahol délelőtt fél 9-kor landolt. Csak délután fél négykor indult vissza, és négy órakor landolt Budapesten. Azóta nem mozdult, itt áll Ferihegyen.

Az OE-LEM Budapest és Belgrád közötti útja 2018. november 14-én

A fideszes elit használja ezt a magánrepülőgépet

Orbán Viktor miniszterelnök 2018. július 25-én a Vidi bulgáriai meccsére egy 17 milliárd forintos osztrák luxusrepülővel utazott, és sikerült lefotóznunk, amikor kiszállt a gépből Budapesten. Az ügyből elég nagy botrány lett a közpénzek sorsa iránt érzékenyek körében, de a kormány igyekezett elkenni az egészet. Orbán sajtófőnöke azt mondta, hogy a luxusrepülést a Vidi tulajdonosától, Garancsi Istvántól kapta ajándékba a miniszterelnök, Orbán pedig október elsején azt válaszolta egy ezzel kapcsolatos parlamenti kérdésre, hogy “30 éve is így mentem, jövő héten is így fogok menni!”. Orbán mellett utazott már az OE-LEM fedélzetén Mészáros Lőrinc, a lánya, és üzlettársa, Szíjj László is.

Orbán Viktor, a magánrepülőgép, a luxusjacht, és a Mészáros-klán – tudjuk, hol nyaraltak idén nyáron

Idén nyáron sokáig követtük két exkluzív jármű, egy magánrepülőgép és egy luxusjacht útját szerte Európában, és közben a magyar kormányzat és holdudvara különböző szereplőire bukkantunk. Lefotóztuk, ahogy Orbán Viktor miniszterelnök az osztrák lajstromszámú magánrepülőgéppel érkezett haza Budapestre a Videoton bulgáriai meccse után.

Címlapkép: Az OE-LEM Budapest és Belgrád közötti útja 2018. november 14-én.

Kínaiak nyitnak Skála áruházat Budapest szívében, az Alexandra könyvesház helyén

$
0
0

Nem 1978. november 16-át írunk és nem is Demján Sándor szelleme tér vissza. A régi Skála-logó mögött, alatt egy hamisítatlan kínai vegyeskereskedés nyílik a napokban. A helyszín a Károly körút, a Dohány utcai zsinagóga–Madách tér-tengely közepe.


Átlátszó támogatói buli

Érdekel

Társadalmi célú hirdetés

Tegnap egy vitatható vizuális értékű Sisi-szobrot kapott a pesti belváros Károly körúti szakasza, de hamarosan lesz ott más csodálnivaló is. Rohamtempóban pakolják az árukészletet – ruhaneműket, illetve más, nagy és kicsi, olcsó és még annál is olcsóbb termékeket – a nem oly’ rég még Alexandra könyváruházként működő épületbe. A nyitásra kész, épp eladó-pénztárosokat kereső üzletközpont kínálata nyilván XXI. századi lesz, ám a Skála-cégér az 1970–1980-as éveket idézi.

Hogyan lett az egykor a K&H Bank tulajdonában lévő, a botránybróker Kulcsár Attilának átjátszott, később pedig Alexandra-logóval ékesített palotarészből új, kínai vegyeskereskedés?

Tavaly még arról szóltak a hírek, hogy az egykori könyvközpontot, mely az Alexandra-bedőlésig a Matyi Dezsőhöz köthető cégek többségének székhelyeként is működött, Varga Zoltán milliárdos befektető, a Central Médiacsoport feje vette meg a Media Records Zrt.-n keresztül. Utóbbi vállalat – és ezzel a Károly körúti épület – azonban idén júniusban a fucsieni illetőségű, de az 1990–2000-res években már Pécsett boltolgató He Zhi Rong és fia, Rao Qi Hao tulajdonába került.

Innentől pedig már nyílegyenes volt az út a Skála-nyitásig. Arról sokat cikkezett a sajtó az elmúlt években, hogy a Skála névhasználati joga kínai befektetőké lett. A cégbíróságon fellelhető dokumentáció szerint a Nyugati téri Skála Metró földszintjén, galériaszintjén és első emeletén 2015-ig egy Nyugati Csillag nevű kft. képében volt jelen a keleti vonal; ez a cég bérelt bő 4000 négyzetméternyi üzlethelyiséget a legendás áruházban.

Majd a bérleti jogot átvette az ugyancsak kínai hátterű Nyugati Centrum Kft., amely aztán kiköltözött a Skála Metróból, és idén új telephelyet létesített a Bajcsy-Zsilinszky út 63. alatti úgynevezett Nyugati Átjáróházban – ahol jelenleg ugyancsak Skála-márkanév alatt folyik az árukereskedelem. Sőt, aki eladó vagy pénztáros akar lenni a volt Alexandra-épületben most nyíló „prémium” Skálában, annak a Bajcsy-Zsilinszky úti „fapados” Skála elérhetőségein kell jelentkeznie.

Noha a kínai nevek dzsungelében nehéz eligazodni, az biztos, hogy a Bajcsy-térségben érdekelt Nyugati Centrum Kft. egyik tulajdonosa ugyanabba a XIV. kerületi, Bazsarózsa utcai házba van bejelentve lakóként, mint a Károly körúti új Skála gazdái – vagyis a személyi összefonódásra dokumentumértékű bizonyíték is akad.

Az 1970–80-as évek után tehát 2018-ra megint divatba jön a Skála-hálózat, ha akarjuk, ha nem.

Békeházy Ince

Címlapkép: a szerző felvétele.

Orbán Viktor az egyik honvédségi repülőgéppel mehetett Milánóba operaelőadásra csütörtökön

$
0
0

A miniszterelnök csütörtökön a híres milánói operaházban, a Scalában járt a feleségével. Arról sem a Facebook-oldalán, sem a sajtófőnökén keresztül nem közölt információkat, hogy mivel utazott az olaszországi városba. Érdekes módon azonban Milánóba repült aznap a honvédség egyik repülőgépe is, amivel Orbán korábban már többször utazott hivatalos látogatásokra.

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi ezer forinttal!
Támogatom

A köztudottan focirajongó magyar miniszterelnök csütörtök este nem vett részt az észtek ellen játszó nemzeti válogatott budapesti meccsén, hanem az olaszországi Milánóba ment egy operaelőadásra. A beszámoló szerint a miniszterelnök gratulált Kurtág Györgynek, és azt mondta, nagy dolog, hogy a milánói Scalában tartják a Kossuth-díjas magyar zeneszerző első operájának a premierjét.

Orbán Viktor hivatalos látogatásai alkalmával nagyon gyakran közzéteszi azt is a közösségi oldalán, hogy mivel utazott az adott helyszínre, most azonban erről nem tett említést. Érdekes módon azonban csütörtökön pont Milánóba ment a Magyar Honvédség egyik repülőgépe is, és csak pénteken tért onnan haza.

A 605-ös lajstromjelet viselő honvédségi Airbus A319-es repülő november 15-én délben a kecskeméti katonai repülőtérről felment Budapestre, majd onnan délután fél négykor elindult Milánóba. Egy órával később landolt az olasz városban, és ott töltötte az egész éjszakát. Csak november 16-án délelőtt fél tíz után indult vissza a repülő Budapestre, tizenegy előtt nem sokkal landolt, majd pár perc múlva indult is vissza Kecskemétre, a katonai repülőtérre.

A Magyar Honvédség 605-ös lajstromjelű Airbus repülőgépének útja Milánóból Budapestre 2018.11.16-án.

Hivatalosan honvédségi csapatszállítónak vették a repülőket

A Magyar Honvédség két Airbus repülőgépét (lajstromjelük 604 és 605) február elején mutatták be Kecskeméten, az MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázison. Simicskó István akkori honvédelmi miniszter a bemutatón kihangsúlyozta, hogy

“Ezek a gépek nem kormánygépek. A Magyar Honvédség hadrendjébe kerültek, és a Magyar Honvédség fogja használni őket.“

Simicskó a honvedelem.hu beszámolója szerint azt is mondta, hogy “Talán nem túlzok, amikor azt mondom, hogy egy történelmi pillanat részesei lehetünk, és ez örömmel tölt el minden magyar embert, a Magyar Honvédség katonáit pedig különösen.”

A két használt Airbus A319-es megvásárlását 2017 decemberében jelentette be Simicskó István akkori honvédelmi miniszter. A repülőket a csődbe ment Air Berlin légitársaságtól vette meg a Magyar Honvédség, ami nemzetbiztonsági okokra hivatkozva titokban bonyolította le a beszerzést. Emiatt nem tudni azt sem, hogy mennyit fizettek a gépekért, és azt sem, hogy közvetítőn keresztül vásárolták-e őket, vagy közvetlenül az Air Berlintől.

Orbán már többször utazott honvédségi repülővel

Simicskó István kijelentése, miszerint a két Airbust nem kormánygépnek vették, hanem a honvédség fogja használni őket, csupán néhány hónapig állta meg a helyét.

Orbán Viktor miniszterelnök ugyanis már többször használta hivatalos utazásai alkalmával a 605-ös lajstromjelű honvédségi repülőt. Nyáron ezzel a géppel utazott Izraelbe, Montenegróba, szeptemberben pedig Moszkvába és Salzburgba is.

Ráadásul miközben Orbán a honvédség gépével ment Salzburgba, a magyar katonák bérelt repülőgéppel utaztak Irakba. Ezt azzal indokolta Benkő Tibor jelenlegi honvédelmi miniszter, hogy a két Airbus személyzetének még nincs meg a kellő tapasztalata, ezért csak korlátozott számú személyt szállíthatnak, és az iraki kontigens létszáma meghaladta a limitet.

Július 24-én a Párbeszéd Magyarországért közadatigénylésben kérte ki, hogy mennyibe került Orbán Viktor izraeli és montenegrói útja a honvédségi repülőgéppel. A Honvédelmi Minisztérium erre azt válaszolta, hogy ez a két út a kiképzés része volt.

“A gépek magyarországi üzembeállításuk óta összesen mintegy 200 órát töltöttek a levegőben. Ezek közül öt alkalommal, összesen 23 repült órában szállítottak állami vezetőket külföldi hivatalos útjaikra, kiképzési repülés keretében. (…) A miniszterelnöki delegációk szállítási költsége fejenként 215.000 illetve 140.000 forintba került. A többi repülés katonai részvétellel történt, ezért honvédségi célú szállítási feladatként, a kiképzési keret terhére történt ezek elszámolása.”

Az Átlátszó egyik munkatársa szeptember elején (Orbán Viktor moszkvai és salzburgi utazása előtt) kérte ki közadatigénylésben, hogy mikor, hova, milyen állami vezetőket, és hány fős delegációkat szállítottak addig a honvédség repülőgépei. A Honvédelmi Minisztérium a válaszban ismét kihangsúlyozta, hogy az állami vezetők szállítása a pilóták kiképzésének része volt.

“2018. július 6. és 2018. szeptember 4. között került sor állami vezetők szállítására. A célállomás Biskek, Podgorica, Stockholm, Brüsszel, Luxemburg és Tel-Aviv voltak. A küldöttségek létszáma 6-33 fő között alakult. Áder János, Orbán Viktor, dr. Benkő Tibor és Szijjártó Péter állami vezetők utaztak. A repülések végrehajtása a Magyar Honvédség pilóta állománya kiképzésének és szakszolgálati engedély megszerzésének szerves részét képezik, a nemzetközi útvonalrepülések, illetve a különböző kategóriájú repülőtereken történő leszállások végrehajtásával.”

Címlapkép: A Magyar Honvédség 605-ös lajstromjelű Airbus repülőgépének útja Budapestről Milánóba 2018.11.15-én.


Mit adtak nekünk az európaiak? Vízvezetéket, csatornázást, utakat…

$
0
0

A jövő májusban esedékes EP-választásra készülve az Európai Parlament készített egy honlapot, ahol mindenki megnézheti, hogy mennyi mindent tett eddig érte az Európai Unió. A rövid információkat lehet szűrni földrajzi régiók és társadalmi csoportok szerint is.

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi ezer forinttal!
Támogatom

Antonio Tajani, az Európai Parlament(EP) elnöke november 14-én mutatta be azt a honlapot, amit az EP a jövő májusi választásra készülve készített. A beszédes “Mit tesz értem Európa” nevű oldalon rövid és közérthető formában mutatják be az Európai Unió intézkedéseinek hatását a lakosok életére.

“Hogyan befolyásolja Európa mindennapi életünket? Hogyan hat a munkánkra, családunkra, az egészségünkre, hobbijainkra, utazásainkra, biztonságunkra, fogyasztói döntéseinkre és szociális jogainkra? És hogyan jelenik meg Európa a nagy- és kisvárosokban és régiókban?”

What Europe does for me

How does Europe affect our everyday lives? How does it impact our jobs, our families, our health care, our hobbies, our journeys, our security, our consumer choices and our social rights? And how is Europe present in our towns, cities and regions?

A honlapon lehet szűrni földrajzi területre országok és régiók szerint (Magyarországra 26 találat van, külön a megyék, a régiók, és a főváros), valamint társadalmi csoportok, életterületek, valamint foglalkozások alapján is. Minden európai uniós állampolgár megtalálja azt a kategóriát, amibe belepasszol, legyen biciklis, szülő, űrhajós, tanuló, munkanélküli, művész, csokirajongó, magányos, ingatlantulajdonos, hallássérült, erőszak áldozata, Down-szindrómás, gyanúsított, állatbarát, nyugdíjas, vagy ezek kombinációja.

Egy-egy témához csak egy rövid tájékoztató tartozik, de mindegyik alatt elérhetők az EU vonatkozó szakpolitikai anyagai, amelyek részletesen foglalkoznak az adott kérdéssel.

Az oldal tetején rászűrhetünk a minket érintő és/vagy érdeklő területekre, és máris megkapjuk a hozzá tartozó leírásokat. Az “újságíró” kifejezésre például három találat van, az első az oknyomozó újságírókkal foglalkozik.

Antonio Tajani a honlap bemutatóján azt mondta, hogy a honlap segítségével minden uniós állampolgár információkat szerezhet arról, hogy mit tett érte az EU, és az oldal nem csak a jelentős jogalkotási kezdeményezéseket mutatja be, hanem a kisebb változásokat is, amik javítottak az életünkön.

Az EP folyamatosan fejleszti a honlapot, további tartalmakat tölt fel rá, és év végéig készül hozzá egy app is, amiből információkat és híreket tölthetnek majd le az uniós polgárok.

Az EU eredményeit bemutató oldalról óhatatlanul beugrik a Brian élete című film egyik híres jelenete, ráadásul Magyarország is azt köszönheti az EU-s támogatásoknak, amit Brianék a rómaiknak: vízvezetéket, csatornázást, utakat.

Magáncégek gazdagodnak a Magyar Tenisz Szövetség állami támogatásaiból egy tagszervezet feljelentése szerint

$
0
0

Az elrendelt nyomozásra hivatkozva utasította vissza a megkeresésünket a Magyar Tenisz Szövetség (MTSZ) főtitkára, Richter Attila. A sportszövetség működésével, a gyanús gazdasági ügyek miatt kitört botránnyal kapcsolatos kérdéseinkre a szervezet felügyeletét ellátó Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) sem reagált. A birtokunkba került feljelentésben foglaltak igazságtartalmának kiderítésére közérdekű adatigénylésekkel fordultunk a tenisz szövetséghez.

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi ezer forinttal!
Támogatom

A hvg.hu adta hírül, hogy nyomozást indított a Fővárosi Főügyészség a Magyar Tenisz Szövetség gazdálkodása miatt. A vizsgálatot a Nemzeti Adó- és Vámhivatal folytatja le. A botrány azután tört ki, hogy a két legsikeresebb teniszező, Fucsovics Márton és Babos Tímea elégedetlenségüknek adtak hangot, és kritizálták a szövetséget.

Az Átlátszó birtokába került feljelentésben több oldalon keresztül sorolják azokat az ügyeket, amelyeket a hatósághoz forduló tagszervezet részéről problémásnak tartanak. A sportegyesület ráadásul nemcsak az ügyészséget kereste meg, hanem törvényességi felügyeleti eljárást is kezdeményezett, illetve bejelentést tett az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) sportügyekkel foglalkozó államtitkárához.

A legelső kifogásuk a szövetség működésével kapcsolatban az, hogy az MTSZ vezetése nem tette közzé a szervezet honlapján a közhasznúsági jelentéseket. Cikkünk készítésekor azonban ezek az anyagok már fent voltak a szövetség oldalán. A nem túl részletes, alig másfél oldalas dokumentumok alapján a szövetség 2016-ban 1,71 milliárd forint támogatásban részesült az EMMI-től, míg 2017-ben 2,76 milliárd forintos állami támogatást kapott. A támogatásokat az MTSZ részben korosztályos támogatásra, valamint versenyrendezésre és -szervezésre használta fel.

Magáncégek gazdagodtak az állami támogatásból?

A feljelentőnek nem tetszett, hogy az MTSZ a versenyekkel kapcsolatos marketing tevékenység elvégzését kiszervezte, és az Open Times Consulting Kft.-re, illetve az Universal Central Europe Kft.-re bízta.

Az Open Times Consulting Kft. egyik tulajdonosa Tamás Krisztina, az MTSZ sajtófőnöke, a másik pedig az élettársa, Horváth Csaba Pál. A cég bevétele – az Opten céginformációs rendszer adatai alapján – a megalakulás évében, 2015-ben 1,2 millió forint volt. 2016-ban azonban már 718,8 millió forint, míg 2017-ben ennek a dupláját, 1,33 milliárd forint bevételt könyvelhettek el. A kft. adózott eredménye ennek megfelelően 2015-ben mintegy 1 millió, a rá következő évben 32,6 millió, 2017-ben pedig 80 millió forint lett.

Az ügyészséghez forduló tagszervezet szerint bűncselekmény gyanúját veti fel, hogy az MTSZ a saját feladatainak elvégzésére olyan céggel szerződik, amelynek tulajdonosa egy olyan személy, aki az MTSZ-szel munkaviszonyban áll, és munkakörét képezi a kiszervezett feladatok ellátása.

Az MTSZ-szel szerződött másik cég, a Universal Central Europe Kft. egyedüli tagja a máltára bejegyzett MRM Strategic Consulting Ltd. A Universal Central Europe bevétele a megalakítása óta – csakúgy, mint az Open Times Consultingé – évről-évre nőtt. 2014-ben ugyanis még csak 1,2 millió forintos bevétel szerepel a pénzügyi adatok között, a következő évben azonban már 205,2 millió forintot értek el, majd 2016-ban és 2017-ben is mintegy 1,1 milliárd forintra tett szert.

A feljelentő a Universal Central Europe Kft. szerződésével kapcsolatban azt sérelmezi, hogy így az állami támogatásból egy olyan cég részesült, amely egy máltai vállalkozás tulajdonában van. Ráadásul – mint áll a feljelentésben – az Alaptörvény 39. cikke kimondja, hogy „a központi költségvetésből csak olyan szervezet részére nyújtható támogatás, vagy teljesíthető szerződés alapján kifizetés, amelynek tulajdonosi szerkezete, felépítése, valamint a támogatás felhasználására irányuló tevékenysége átlátható.”

Emiatt – véli a feljelentő – az MTSZ nem szerződhetett volna a Universal Central Europe-pal, illetve ha saját maga oldja meg a feladatot, akkor azzal nyereséget érhetett volna el, vagy sokat spórolhatott volna.

Az Universal Central Europe ügyvezetője – az Opten cégnyilvántartás adatai alapján – Mitók András, aki Kárpáti Tamással együtt egy ideig a cég tulajdonosa is volt. A cég ma már az említett máltai bejegyzésű, tisztázatlan tulajdonosi hátterű vállalkozásé, amelynek kézbesítési megbízottja Kárpáti Tamás.

További problémás ügynek tartja a feljelentést megfogalmazó tagszervezet, hogy az MTSZ egy három pályás sátort a drágább ajánlatot adó cégtől vett meg mintegy 120 millió forintért, pedig lett volna olcsóbb és műszaki tartalomban jobb ajánlat is.

Emellett a sportegyesület kifogásolja azt is, hogy a szövetség az általa rendezett versenyeken a rendezőket, a résztvevő bírókat, szervezőket és egyéb közreműködőket arra kérte, hogy a számlát a szolgáltatásaikról ne az MTSZ-nek, hanem bizonyos magánvállalkozásoknak állítsák ki. Ha virág, kupa, serleg beszerzésének vagy lelátó bérlésének a költségéről volt szó, akkor az A-Z Tenisz Produkció Kft. részére kellett a számlát megírni.

Ha szállással, étkezéssel, LED-fallal, marketinggel, nyomdával és grafikai munkákkal kapcsolatos költség merült fel, akkor a Universal Tennis Project Kft.-nek kellett a számlát megírni. A tavaly 454 millió forintos nettó árbevételt elérő cégnek a Universal Central Europe-ban is szereplő Kárpáti Tamás az ügyvezetője. A kft.-ben Mitók András is tulajdonos volt.

Mitók András neve a kalandos életű Welsz Tamással kapcsolatban került nyilvánosságra. Évekkel ezelőtt a Gépnarancs írta meg, hogy a Welsz Tamás-féle jótékonysági szervezet, a Charity March kapcsolatban állt Mitókkal, barátok és üzlettársak voltak. Mitók András pedig Welsz halála után is jóban maradt Welsz egykori élettársával. Mitóknak van két profi sportfinanszírozással foglalkozó cége, a Sportlife Kft. és a Sport & Média Kft., amelyek egyaránt szerződésben álltak a Kubatov Gábor vezette FTC-vel. Kubatov a lapnak megküldött közleményében tagadta, hogy Welsz Tamással vagy Mitók Andrással találkozott volna, és azt állította, hogy személyesen nem ismeri őket.

A Central Sport Event Kft.-nek akkor kellett számlázni, ha a bírók díjazásával, az autóbérlésekkel, az üzemanyaggal, a sofőrökkel, az alkalmi munkásokkal, a biztonsági szolgálat és az építési munkálatokkal kapcsolatban merültek fel költségek. Ennek a cégnek a teniszversenyeken résztvevő bírók annak ellenére adtak számlát, hogy a céggel nem voltak kapcsolatban, ők az MTSZ részére végeztek tevékenységet, így a számlák nagy valószínűséggel fiktívek lehetnek – hangsúlyozza a feljelentő. Ugyanez merülhet fel a többi vállalkozás nevére írt számlákra vonatkozóan is.

Mindezek az ügyek a tagszervezet szerint felvetik a gyanút, hogy az MTSZ gazdálkodása nem felel meg a jogszabályokban előírtaknak, és az MTSZ-t nagy összegű kár érte azáltal, hogy az illetékes személyek a rájuk bízott vagyonnal nem megfelelően, kötelességüket megszegve gazdálkodtak.

A sportegyesület a feljelentésnél is terjedelmesebb bejelentést írt az Emberi Erőforrások Minisztériumának. Ebben a már említett esetek mellett az áll, hogy sok kérdésben az elnökségi tagok bevonása nélkül döntöttek. Az MTSZ az edzőket arra kötelezte, hogy egyéni vállalkozóként szerződjenek a szövetséggel; a megbízási díjanak egy részét pedig számla nélkül, zsebbe kapták.

A bejelentésben szerepel az is, hogy a versenyzők és az edzők kizárólag a JTB Hungary Utazási Irodától vehetik meg a repülőjegyeket, ugyanis a szövetség csak ezt hajlandó elszámolni. Érdekessége a dolognak – jegyezte meg a tagszervezet –, hogy a cégnél vásárolt repülőjegyek jóval többe kerülnek az egyébként elérhető repülőjegy áraknál.

A beadványban szerepel az is, hogy az elnökség engedélye nélkül utazott az MTSZ több vezetője, alkalmazottja és a szövetséggel szerződésben álló egyes cégek képviselői egy ismerősük legénybúcsújára Athénba, az MTSZ szponzora által biztosított magánrepülőgépen.

Az MTSZ főtitkárával, Richter Attilával kapcsolatban összeférhetetlennek és etikátlannak tartja a bejelentő, hogy a főtitkár a saját cégével, a Pro Sport Invest Kft.-vel Fucsovics Márton teniszező képviseletében szerződött a szövetség egyik főszponzorával, a HEDO Kft.-vel a versenyző reklámtevékenységére. A kontraktus alapján a HEDO Kft. – állítja a bejelentő – a szövetségnek nyújtott százmillió forintos támogatásából 30 milliót a Pro Sport Investnek utalt át.

A feljelentésre és a bejelentésre vonatkozóan a hivatalos álláspontokat nem tudtuk meg, mert sem az MTSZ főtitkára, Richter Attila, sem az EMMI nem reagált megkereséseinkre. Richter Attila a folyamatban lévő nyomozásra hivatkozva tért ki a válaszadás elől. A feljelentés és a bejelentés után a tenisz szövetség honlapjára azonban kikerültek azok az iratok, amelyeket a tagszervezet hiányolt.

A szövetség elnökét kritizálja egy edző

Kérdéses a szerepe az ügyben az MTSZ-t vezető Szűcs Lajosnak, aki amellett, hogy fideszes országgyűlési képviselő, a Pest Megyei Közgyűlés elnöke is. Szűcsöt Fucsovics Márton edzője, Sávolt Attila a Facebookra kitett nyílt levelében kemény hangon kritizálta. Sávolt úgy véli, azért nem kapott szót az idén szeptember 26-án megtartott közgyűlésen, mert Szűcs félt attól, hogy kellemetlen helyzetbe hozza a kérdéseivel és a felvetéseivel.

„Babos Tímea, Fucsovics Márton, Temesvári Andrea, Markovits László, Babos Csaba és jómagam nem az ellenzék vagyunk” – hangsúlyozta Sávolt. Az edző azt állítja, hogy a közgyűlésen Szűcs elfogadtatott egy új alapszabály-kiegészítést, amelynek a lényege, hogy a tagszervezetek tagjai a jövőben ne fordulhassanak problémáikkal, kritikáikkal a médiához és a nyilvánossághoz.

Sávolt ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy sem ő, sem a két jelenlegi éljátékos nem tagja a Szövetség tagszervezetének, így a jövőben is elmondják a véleményünket azokról a dolgokról, amelyek nem tetszenek nekik a szövetséggel kapcsolatban. „Tesszük ezt elsősorban a magyar tenisz jövője érdekében. Önnel ellentétben nem vagyok jogász, de a jogérzékem azt súgja, hogy az elfogadott alapszabály módosítás nem állná ki az alkotmányossági próbát.”

Az edző szerint összeférhetetlen, hogy a tenisz szövetség működésének és gazdálkodásának átvilágítását az a PWC auditor cég végzi, amelynek cégtársa Bársony Farkas, akit a közgyűlésen elnökségi tagnak választottak meg.

Az Átlátszó közérdekű adatigénylést nyújtott be a tenisz szövetséghez, a feljelentésben szereplő cégekkel kötött szerződéseket kértük, de a Magyar Tenisz Szövetség cikkünk megjelenéséig semmilyen dokumentumot nem adott ki számunkra.

Csikász Brigitta

Címlapfotó: Halász Áron

Princz Gábor mindenkit pénzelt, az állam állta a számlát – egy nagyhatalmú bankár halálhírére

$
0
0

Aki úgy érzi, hogy a magyarországi közéleti korrupció soha nem látott méreteket ölt, és előzmények nélkül való NER-sajátosság, frissítse föl emlékeit például a Postabankról. Szomorú apropót az egykori elnök-vezérigazgató, Princz Gábor múlt szombati halálhíre ad.

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi ezer forinttal!
Támogatom

Princz Gábor bankár 1956-ban született Moszkvában, a Lomonoszov Egyetemen kezdett politikai gazdaságtant hallgatni, tanulmányait Pesten fejezte be. Évek óta Ausztriában élt, a múlt héten Bécsben hunyt el. A kilencvenes évek Magyarországán a politikai felvilág megkerülhetetlen figurája volt.

Akik szeretettel emlékeznek rá, a nevéhez fűződő bőkezű kulturális mecenatúrát emelik ki, illetve azt, hogy jelentékeny sajtóholding uraként sem álhírgyárat üzemeltetett. A banki sajtóportfolió állandó átalakulásban volt, hosszabb-rövidebb ideig és más-más tulajdoni arányban a bankhoz tartozott például a bulvár Kurír, a 168 Óra, a Magyar Narancs és a Magyar Nemzet is.

Csakhogy Princz elsősorban nem a sajátjából jótékonykodott, nem is azt kockáztatta például a már akkoriban is a politikának erősen kitett médiapiacon. A Postabankban változó arányban és közvetítéssel, de végig jelen volt az állam.

Másfél évvel az úgynevezett kétszintű bankrendszer bevezetése után, 1988 júniusában alakult, kezdésként az állam 22, az állami Magyar Posta 28 százalék részvényt jegyzett. Az új bank használhatta a posta infrastruktúráját, ráadásul gyűjthetett lakossági betéteket is – alighanem ez volt az első (a későbbiekhez hasonlóan elvetélt) próbálkozás az OTP hegemóniájának megtörésére. A bank élére az akkor az MNB-nél dolgozó fiatal, mindössze 32 éves menedzser, Princz Gábor került.

Princzet alapvetően balos bankárként tartották számon, miközben a politikai paletta minden árnyalatával bensőséges viszonyt ápolt. Az egyik legvitatottabb ügyletéről: a Teve utcai „rendőrpalota” felépítéséről 11 értékes rendőrségi ingatlanért cserébe például 1992-ben állapodott meg a bank a Belügyminisztériumot vezető Boross Péter akkori belügyminiszterrel.

Finanszírozta Simicska Lajos Mahir-csoportját is: 1997-1998-ban 800 milliót tolt a Postabank a hengerplakátos Cityposterbe. Hitelezte Lezsák Sándor Lakitelek Népfőiskoláját is – ez a kölcsön végül a rossz követelések között landolt.

Princz vezetése alatt helyezett ki a bank több mint félmilliárd forintnyi úgynevezett VIP-hitelt. Közszereplők – köztük politikusok, magas beosztású közszolgák, vezető újságírók, színészek, élsportolók – a közönséges halandóknál kedvezőbb feltételekkel jutottak kölcsönhöz vagy kamatoztathatták megtakarításaikat. A kedvezményezetti listán másoké mellett éppúgy szerepelt az MSZP-s Keleti György, mint a jobbos Bogár László neve.

Nem adott viszont Fenyő Jánosnak médiaportfolió-bővítésre, legalábbis ezt írta nemrégiben a Magyar Idők. Felmelegítve a régi konteót, miszerint nem csak a felbujtással gyanúsított Gyárfás Tamásnak, de Princznek is voltak komoly nézetkülönbségei az 1998-ban kivégzett Fenyővel.

Princz a kilencvenes évek közepén a legfényesebb szalonok ünnepelt vendége volt, az akkor Fórumnak hívott Duna-parti szálloda Bécsi Kávézójában a politikai csúcsragadozók süteményeztek az asztalánál.

1997 eleje jelentette a fordulópontot. Máig tisztázatlan körülmények között – a hivatalos forgatókönyv szerint egy biztosító társaság vidéki munkatársának meggondolatlan körlevele alapján – elterjedt a bankcsőd híre, a betétesek megrohamozták a fiókokat.

A hisztéria – némi állami segítséggel – lecsengett, a Fidesz 1998-as első kormányra kerülésével azonban véget ért a Princz-korszak. A vezér távozása után pedig egymás után zuhantak ki a csontvázak a szekrényből, legtöbbet a pénzintézet kétes külföldi befektetéseit (cseh sörgyár és spanyol ingatlanok) szapulták. Princz és munkatársai ellen 2004-ben hűtlen kezelés miatt vádat is emeltek, az ügy vége pénzbüntetés lett 2009-ben.

A bankot mindenesetre több százmilliárd forintból kellett konszolidálni, mielőtt az Erste megvásárolta volna 101 milliárdért. A számok nyilván vitathatóak, vitatták is, hogy mennyire volt valóban szükség a ráncfelvarráshoz és mennyi volt az alkotmányos költség, de az biztos: az állam jókorát bukott az ügyleten.

Princzről az utóbbi években keveset lehetett hallani, jó híreket pedig még annyit sem. A szintén kegyvesztett fidesz-közeli bankár, Töröcskei István pénzintézete finanszírozta például az egyik becsődölt szálloda-próbálkozását. A projektre egyébként az állami MFB is adott pénzt a HVG szerint – ez a cikk felemlíti azt a piaci pletykát is, miszerint Princz (akárcsak Töröcskei) kézen-közön érdekelt volt a Körmend és Vidéke Takarékszövetkezetben is.

Ha így volt, egy tétellel több a csődlistán: a szövetkezet három éve felszámolás alatt áll.

Rádi Antónia

MTI Fotó: Soós Lajos

Nem indul vagyonnyilatkozati eljárás Orbán Viktor ellen a luxusrepülőzés miatt

$
0
0

Szeptember végén megírtuk, hogy a miniszterelnök egy 17 milliárd forint értékű magánrepülővel utazott Bulgáriába focimeccsre. Emiatt a DK vagyonyilatkozati eljárást kezdeményezett ellene, de az Országgyűlés mentelmi bizottsága azonban elutasította a kezdeményezést többek között arra hivatkozva, hogy nem tekinthető ajándéknak olyan sportrendezvényre történő utaztatás, amelyen magyarok vagy Magyarország is részt vesz. Viszont Orbán nagy valószínűséggel magángéppel utazott a vb-döntőre is, amin Franciország és Horvátország játszott, magyarok nem.



Társadalmi célú hirdetés

Orbán Viktor miniszterelnök 2018. július 25-én a Vidi bulgáriai meccsére egy 17 milliárd forintos osztrák luxusrepülővel utazott, és sikerült lefotóznunk, amikor kiszállt a gépből Budapesten. Orbán sajtófőnöke azt mondta, hogy a luxusrepülést a Vidi tulajdonosától, Garancsi Istvántól kapta ajándékba a miniszterelnök, Orbán pedig október elsején azt válaszolta egy ezzel kapcsolatos parlamenti kérdésre, hogy “30 éve is így mentem, jövő héten is így fogok menni!”

Orbán Viktor, a magánrepülőgép, a luxusjacht, és a Mészáros-klán – tudjuk, hol nyaraltak idén nyáron

Idén nyáron sokáig követtük két exkluzív jármű, egy magánrepülőgép és egy luxusjacht útját szerte Európában, és közben a magyar kormányzat és holdudvara különböző szereplőire bukkantunk. Lefotóztuk, ahogy Orbán Viktor miniszterelnök az osztrák lajstromszámú magánrepülőgéppel érkezett haza Budapestre a Videoton bulgáriai meccse után.

A Demokratikus Koalíció (DK) vagyonnyilatkozati eljárást kezdeményezett a miniszterelnök ellen, mert szerintük a többmillió forintos magánrepülős utazások nagy értéket képviselő ajándéknak minősülnek, ezért azokat Orbánnak fel kellene tüntetnie a vagyonnyilatkozatában.

Az Országgyűlés mentelmi bizottsága azonban elutasította a DK kezdeményezését arra hivatkozva, hogy

  • a miniszterelnöknek csak a képviselői megbízatásával összefüggésben kapott ajándékokat és ingyenes juttatásokat kell feltüntetnie vagyonnyilatkozatában
  • nem tekinthető ajándéknak egy olyan sportrendezvényre szóló út, amelyen magyarok vagy Magyarország is részt vesz
  • “ajándék vagy ingyenes juttatás elfogadására utaló sajtóinformáció, célzás egyébként sem lehet alapja egy vagyonnyilatkozati eljárás megindításának”

A második indoklás különösen érdekes, mert szeptemberi cikkünkben azt is megírtuk, hogy az OE-LEM lajstromjelű, Mészáros Lőrinchez köthető magángép is Moszkvában járt a foci vb döntőjének idején. Az eseményen Orbán is részt vett, és előtte még Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is találkozott.

A vb-döntőt Franciaország és Horvátország játszotta, tehát egy magyar és Magyarország sem vett részt rajta.

Szeptember végén, cikkünk megjelenése után megkérdeztük Havasi Bertalant, a miniszterelnök sajtófőnökét, és a Miniszterelnökséget is, hogy Orbán Viktor mivel utazott ki a döntőre, és ha esetleg az OE-LEM lajstromjelű magángéppel, akkor milyen pénzügyi konstrukció keretében, de választ a mai napig nem kaptunk.

2018. szeptember 28-án elküldött kérdéseink Orbán Viktor utazásáról a foci vb döntőjére.

Nem csak ezzel az úttal kapcsolatban titkolózik a Miniszterelnökség és Orbán Viktor sajtófőnöke. Nemrég megírtuk, hogy munkatársunk adatigénylésére a Miniszterelnökség azt válaszolta, hogy ők nem adatkezelők ebben a témában; a jobbikos Pintér Tamás a parlamenti kérdésére pedig csak kitérő választ kapott.

Címlapkép: Orbán Viktor miniszterelnök kilép az OE-LEM lajstromjelű magánrepülőből a ferihegyi repülőtéren 2018. július 25-én. 

Még csak egy vádemelésre került sor a választási ajánlások tömeges tavaszi hamisítása miatt

$
0
0

Szinte eredménytelenül nyomoz a rendőrség több tucat, az áprilisi országgyűlési választások idején az ajánlásokkal történt visszaélés ügyében. A 111 eljárás közül 6-ot már megszüntettek, 19-et felfüggesztettek, 9-et átminősítettek, 11-et pedig átadtak a NAV-nak. Vádemelésre mindössze egy esetben került sor – derült ki az Átlátszónak megküldött rendőrségi tájékoztatásból.



Társadalmi célú hirdetés

Ahogyan azt júniusban hírül adtuk, hamis magánokirat felhasználása bűncselekmény gyanúja miatt országos szinten 111, ezen belül a Budapesti Rendőr-főkapitányságon 43 nyomozást rendeltek el az április országgyűlési választások után.

A valós politikai tevékenységet nem végző kamupártok célja az aláírások másolásával az volt, hogy támogatók híján is képesek legyenek egyéni jelölteket állítani, hiszen egy képviselő-jelölt után 1 millió forint állami kampány-támogatás járt. Ráadásul, ha sikerült 27 jelöltet összecsalni legalább 9 megyében és egy budapesti választókörzetben, akkor már országos listát is állíthattak, amiért további 153 millió forint ingyenpénzt kaptak.

“Az enyém alatt ott volt az elhunyt férjem aláírása is” – országosan 111 büntetőeljárás indult a választási ajánlások hamisítása miatt

Miközben a GDPR miatt most magyar vállalkozások tízezrei pánikolnak, és naponta kérdezgetik az alkalmazottaikat, hogy “ugye semmilyen ügyfél személyes adatát nem tárolod az íróasztalodon?!”, addig a kamupártok még néhány héttel ezelőtt is úgy adták-vették a választók személyes adatait, mintha csak egy kiló kenyérért mentek volna le a boltba.

A választások idején több tucat olvasónk jelezte, hogy lemásolták a személyes adatait: hiába csak egy (valódi) pártnak írt alá, a szignója (a lakcímével és az anyja nevével együtt) számtalan más ajánlóíven is szerepelt. Akadt köztük olyan, akinek az aláírásával összesen 7 párt élt vissza, sőt olyan is, akinek az elhunyt férje aláírásának meghamisításával kellett szembesülnie.

A visszaéléseket a választópolgárok aláírásainak meghamisításával, személyes adataiknak engedélyük nélküli feltüntetésével; elhunytak adataival és aláírásával visszaélve; akár egy személy által “legyártva” az összes aláíró helyett; vagy egyes ajánlások többszörözésével követték el az ajánlásokkal trükköző pártok.

Mivel az ügyekben érintett pártok nevét az ORFK sem adta meg, megkeresést küldtünk a helyi választási irodáknak is, hogy megtudjuk, ők hány esetben fordultak a rendőrséghez, és konkrétan mely pártok ajánlásaival kapcsolatban. Így ugyanis a büntetőeljárások száma mellett az is kiderülhet, kik hozták össze ezt a több tucat büntetőügyet.

A helyi választási irodáktól akkor kapott érdemi válaszok között itt lehet böngészni (Google Drive).

Legalább 15 választókerületben volt probléma az Iránytű Párt, a Rend és Elszámoltatás Párt, valamint a szcientológusok egykori elnöke által vezetett Kell az Összefogás Párt ajánlóíveivel. A Hajrá Magyarország! Párttal – amelynek sikerült pont az adatvédelmi hatóság elnöke, Péterfalvi Attila adatait ajánlóívre hamisítania -, a gyógyszerész-testépítő Gődény György által vezetett Közös Nevezővel, és a Szepessy Zsolt féle Összefogás Párttal szemben legalább 13 eljárás zajlott.

Összesen legalább 280 esetről van szó, ennyi ügyben tettek feljelentést a nekünk erről érdemi információt küldő választási irodák, illetve foglaltak le ajánlóíveket a hatóságok.

Az Index egy hónapja írt arról, hogy a kamupártok több, mint 2 milliárd forintot tettek zsebre; 13 országos listát állító párt – a Transparency International Magyarország adatigénylése szerint – százmilliókkal tartozik az államnak. A legnagyobb összeget, 308 millió forintot az Összefogás Pártnak kellene visszafizetnie.

Az ORFK az Átlátszó érdeklődésére most azt válaszolta, hogy a szóban forgó eljárások közül 6-ot megszüntettek, 19-et pedig felfüggesztettek. A rendőrség 9 ügyben a nyomozást – átminősítés után – más bűncselekmény gyanúja miatt folytatja. Vádemeléssel 1 nyomozást fejeztek be, míg 11 ügyet áttettek a hatáskörrel rendelkező Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV). Jelenleg 65 büntetőeljárás van folyamatban.

Csikász Brigitta

Viewing all 2309 articles
Browse latest View live